Több vallásból nem lehet egyet összegyúrni – Párbeszéd az iszlámról a Sapientián

2017. november 15., szerda | 19:45

„Párbeszéd az iszlámról” címmel tartott november 14-én előadást a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán Gyöngyösi Csilla iszlámkutató a napokban megjelenő „Allahot kerestem, Jézusra találtam” című kötetről, amelynek szaklektora volt.

KÉPGALÉRIA –  klikk a képre!

A Sapientia Főiskola könyvtárában tartott est házigazdája, Bagyinszki Ágoston OFM, az intézmény tanára bevezetőjében elmondta, hogy a Koinonia Kiadó újdonsága, az Allahot kerestem, Jézusra találtam című könyv egy iszlám hittérítők családjából származó, Amerikában élt pakisztáni férfi megtéréstörténete. – A könyv érdekes és izgalmas, de a mai témánknak inkább apropója, mintsem tárgya – tette hozzá a ferences szerzetes –, mert ezúttal az iszlámról, illetve a vallásközi párbeszédről szeretnénk gondolkodni, keresve a békés megoldásokat.

Bagyinszki Ágoston az evangéliumi szeretetparancsból kiindulva a mediáció tapasztalatait hívta segítségül, ezek szerint a feszültségben álló felek között a konfliktus rendezésének folyamatában a másik helyzetébe való empatikus belehelyezkedés a célravezető (ő hogyan éli át a konfliktust?), egyúttal elkerülhetetlen a saját identitásunkkal való szembenézés is.

Az est előadója, a kolozsvári születésű Gyöngyösi Csilla korábban református lelkészként szolgált Temes megyében, később arab szakot végzett, iszlámkutató lett, s jelenleg iszlám és vallástudományi témában óraadó tanár az ELTE BTK-n. Röviden bemutatta az Allahot kerestem, Jézusra találtam című könyvet, amely a szerző, az idén ősszel rákbetegségben elhunyt 34 éves Nabeel Qureshi személyes vallomása megtérésének folyamatáról. Qureshi Kaliforniában született pakisztáni bevándorlók gyermekeként, szülei az iszlám ahmadi csoportjának tagjai, hittérítők.

Felvetődik a kérdés: mi vehette rá a fiút arra, hogy megszakítsa a kapcsolatot szüleivel, és vallást váltson? Ez tudományos szempontból is érdekes – mondta Gyöngyösi Csilla, aki leszögezte: személyes történetről lévén szó, a leírt lelki folyamatokat nem lehet kritika alá vonni, a hit útja ilyen értelemben magánügy, ugyanakkor a történet társadalmi vetületei identitásproblémákhoz kapcsolódnak. 

Ez az őszinte könyv olyan társadalmi kérdéseket feszeget, amelyek Amerikában már ismertek, s amelyekkel Európában most fogunk szembesülni – folytatta az iszlámkutató. – Qureshi második generációs muszlim bevándorló volt, aki beilleszkedési problémákkal küzdött: megélte, hogy a többségi társadalom nem fogadta be, ő volt az idegen, és mindenki más a normális. – Nem szeretünk belegondolni a bevándorlóknak ebbe a helyzetébe – tette hozzá az előadó –, pedig ez sok kérdésünkre választ adhatna.

Gyöngyösi Csilla felhívta a figyelmet a könyv több vallástudományi szempontból értékelhető (kifogásolható) részletére. Rámutatott: Qureshi kereszténységről alkotott képe természetesen elfogult, emellett csak az evangéliumi kereszténységet képes elfogadni, nem reflektál e vallás történetére, megjelenési módjainak sokféleségére, és az iszlámról alkotott képe is leegyszerűsített, tárgyi tévedésekkel megfejelve. Egy helyen arról ír, hogy apja próbálta arrafelé terelni, hogy árnyaltabban, elmélyültebben gondolkozzon az iszlámról, s így tágabb világlátásra tegyen szert (például szembesüljön a Korán tökéletességéről vallott muszlim felfogás ezernégyszáz éven át tartó fejlődéséről, az e témában zajló diskurzusról), de ő ettől elzárkózott.

Qureshi nagyon jól írt, őszinte és nagyon izgalmas könyvet alkotott, de tagadhatatlan, hogy megszépíti az iszlám történetét (például azt állítja, hogy a muszlimok csak (!) önvédelemből harcoltak), illetve vallástudományi szempontból erősen kifogásolható, hogy Mohamedről és az iszlámról nem a saját kontextusából kiindulva, hanem a keresztény etika felől közelítve mond ítéletet.

Az is szembetűnő, mondja Gyöngyösi Csilla, hogy a szerző orvosként, tehát természettudományos gondolkodásából fakadóan a kereszténység igazságának bebizonyíthatósága mellett érvel (az iszlámmal szemben), holott annak a lényege a hit: a Szentháromság tudományos alapon nem bizonyítható be. Az előadó hozzátette, hogy már az is kérdés: jelenkori történetkritikai látásmódunk magyarázó elvei „ráhúzhatók-e” a múltban, a Közel-Keleten kialakult vallás megfogalmazásaira, tényeire?

A könyv legnagyobb problémája az, hogy számonkéri az iszlámon az ellentmondásokat, és úgy veszi, mintha a Bibliában ilyenek nem lennének. Például kifogásolja a Korán erőszakos passzusait, ugyanakkor nem reagál a Bibliában fellelhető hasonló témájú szövegekre.

Vallástudományi szempontból Qureshi szűk látókörű muszlimból fundamentalista kereszténnyé lett – foglalta össze az előadó, aki rögtön válaszolt arra a kérdésre is, hogy mindezek ellenére mit tanulhatunk ebből a könyvből. 

Elsőként azt tudjuk meg, hogy az átlagos iszlámhívő gondolkodásában a nyugati kultúra létrehozója a kereszténység, s ezért „istentelen”. Másrészt azt, hogy a párbeszéd kárára válik, ha valaki csak egyfajta igazságot képes látni. Az igazság ugyanis tökéletesség, s mint ilyen, Istené, mi, emberek csupán „tükör által” részigazságokat látunk, ezért nem áltathatjuk magunkat, hogy az igazság birtokában vagyunk – jegyezte meg Gyöngyösi Csilla.

Harmadrészt a könyvből az derül ki, hogy a szerző nem találkozott empatikus keresztény emberrel, aki elfogadta volna őt, ezért fel kellett adnia kulturális identitását, hogy befogadják a többségi társadalomba. Nem utolsósorban pedig világossá válik, hogy mind muszlim, mind keresztény részről beláthatatlan következményei lesznek, ha a gyermekeink nem kapnak megfelelő vallási képzést, hogy kulturális tudásuk legyen a más hitet vallókról, illetve gyakorlati, elmélyült tudásuk saját meggyőződésükről. Ez a párbeszéd alapja, ami egyre szükségesebb lesz a jövőben – hangsúlyozta az iszlámkutató.

A Sapientia Főiskola rendezvényén jelen lévők számos kérdést intéztek az előadóhoz. Felvetődött többek közt, hogy lehetséges-e a vallások közötti párbeszédben egy „alapelvminimum” közös elfogadása, amelyre Gyöngyösi Csilla azt felelte, hogy ez nem járható út, a világot nem látjuk egyformán, meg kell barátkoznunk a párhuzamos valóságokkal, több vallásból nem lehet egyet összegyúrni. Hozzátette: meg kell érteni, hogy miért vélekedik és cselekszik máshogyan a másik, és ezt el kell fogadni. Mindenki elmondhatja a saját részét az igazságból, s ezzel nem kell feladnunk saját vallási meggyőződésünket.

Egy kérdésre válaszolva az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy az együttélés lehetőségét bizonyítja az a történelmi tény, hogy fennmaradhatnak nem muszlim közösségek is az iszlám világban.

Több kérdező is utalt Henri Boulad jezsuita szerzetes kijelentésére, amely szerint a jelenlegi bevándorlási tendenciák oda vezethetnek, hogy két évtized múlva Európa iszlamizálódik. Gyöngyösi Csilla meggyőződését fejezte ki, hogy ennek bekövetkezése nem törvényszerű, a kereszténységnek nem kötelessége feladnia magát: Európa nem lehet olyan gyenge, hogy kétezer évet „kidobjon az ablakon” – hangsúlyozta az iszlámszakértő.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-nagycsutortok-este-annak-van-legnagyobb-hatalma-aki-leginkabb-szolgal
Ferenc pápa nagycsütörtök este: Annak van legnagyobb hatalma, aki leginkább szolgál!

Április 18-án a Szentatya a Rómához közeli Velletri település börtönében mutatta be a nagycsütörtök esti misét, amelynek keretében megmosta tizenkét különböző nemzetiségű fogvatartott lábát. Az elítéltek közül lelkileg is sokan készültek az alkalomra, például meg is gyóntak.

2019. április 18., csütörtök
erdo-peter-mutatta-be-nagycsutortok-esti-szentmiset-esztergomban-96211
Erdő Péter mutatta be a nagycsütörtök esti szentmisét Esztergomban

Április 18-án, nagycsütörtökön este Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában. A liturgia során a főpásztor elvégezte a lábmosás szertartását.

2019. április 18., csütörtök
Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle