Újévi liturgiák egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök január 1-jén este mutatott be ünnepi szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban, amelyen a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való lelki felkészülés jegyében Jézus Szíve-nagykilenced (novéna) elvégzésére buzdította a híveket.

Palánki Ferenc újévi üzenete teljes terjedelmében ITT olvasható.

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét január 1-jén.

„A II. vatikáni zsinat azt tanítja, hogy Szűz Máriára mindig úgy tekintsünk mint az Egyház képére és mintájára. De lehet-e Szűz Mária mintakép az Egyház számára abban is, hogy ő Krisztus édesanyja? Részesedhetünk-e mi is istenanyaságának küldetéséből? – tette fel a kérdést homíliájában Erdő Péter. – A keresztény hagyomány híres tanúi szerint mindez lehetséges. Szent Ágoston nyomán Szent Bernát egyenesen kijelenti: „Mit használ nekem, hogy Krisztus hajdan megszületett Máriától Betlehemben, ha nem születik meg a hit által az én lelkemben?” Szűz Mária istenanyasága két síkon valósul meg: fizikai és lelki értelemben. Szűz Mária Isten anyja nemcsak azért, mert Krisztust, aki valóságos Isten és valóságos ember, a szíve alatt hordozta és a világra hozta, hanem azért is, mert hittel és Isten akaratára mondott igenjével megfoganta őt a Szentlélek által. Természetesen nem követhetjük a Szűzanyát Krisztus világra hozatalában fizikai értelemben, de igenis utánozhatjuk hitében, amelynek köszönhetően Isten anyja lett.”

Erdő Péter szentbeszéde teljes terjedelmében ITT olvasható.

*

Győri Egyházmegye

Január 1-jén, a 2020-as esztendő első napján, Szűz Mária, Isten anyja ünnepén, a béke világnapján Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ünnepi szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Veres András homíliájában hangsúlyozta, Jézus mindnyájunkat bátorít, hogy bízzuk életünket a teremtő és gondviselő Istenre: „Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök!” (Mt 6,25) – bátorság kell ahhoz, hogy az ember ilyen bizalommal tudjon a jövő felé tekinteni. Mindenben Isten akaratát kell keresnünk és nem szabad aggodalmaskodnunk a mindennapi megélhetésért. Ez nem henyélésre, felelőtlenségre való bátorítás, hanem abban való hit, hogy ha Isten útján járok, Isten gondoskodni fog rólam. Pál apostol komolyan megfeddi azokat, akik nem akarnak dolgozni (vö. 2Tesz 3,10). Az Istenre való ráhagyatkozás annak a szeretetnek, bizalomnak a kifejeződése, amellyel a teremtmény joggal fordulhat Teremtőjéhez.

A teljes tudósítás ITT olvasható.

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Ünnepi szentmisét mutatott be Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Kalocsán, a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban. A főpásztor szentbeszédében kitért az isteni erények közül a reményre. Idézte Korzenszky Richárd gondolatát, miszerint ahhoz, hogy emberi életet élhessünk, szükséges, hogy az embernek legyen jövőképe.

A keresztény ember a reményben él – hangsúlyozta Bábel Balázs. – Azon a krisztusi ígéreten alapszik reményünk, hogy megvalósul az üdvösség. Ezt Jézus életére alapozzuk, mellyel a próféták jövendöléseit beteljesítette. Múltunk a reményünk is, de a múltra nagy realitással tekint az ember. Nem a nosztalgia és a retro divatjával, hanem realitással. Mikszáth Kálmánt idézve elmondhatjuk, hogy „tegnap sem volt jó világ, ma sincs és holnap sem lesz”. A földi jövőről nincsenek illúzióink. Jézus jövőről szóló tanítását kell alapul venni. Isten gondoskodik a mező virágairól és az ég madarairól. Keresni kell az Isten országát, s a többi hozzáadatik.

Az érsek kiemelte a nap olvasmányát, az ároni áldást, melyben ezt halljuk: „Fordítsa felénk az Úr az ő arcát”. Az Úr tekintete, Jézus tekintete az első tanítványok indulását eredményezte. Jakabra, Jánosra, Lévire rátekintett, és azt a vonzalmat érezték, hogy követniük kell a Mestert. Péterre is rátekintett az Úr a tagadása után, s ő keserves sírásra fakadt, hiszen a tekintet felindította benne a bűnbánatot. Rátekintett a naimi ifjú édesanyjára, s tekintete vigasztaló volt. Az Úr úgy ment el a mennybemenetelkor, hogy áldás közben a tanítványokra tekintett. Tekintetével kíséri Egyházát és az emberiséget.

A szentmiséről szóló bővebb beszámoló ITT olvasható.

*

Miskolci Egyházmegye

Az új esztendő első napját püspöki liturgiával köszöntötték a miskolci Nagyboldogasszony görögkatolikus székesegyházban is. Orosz Atanáz ünnepi homíliájában a boldog új év titkáról elmélkedett. Arra biztatott, gondolkodjunk el azon, hogy mi tesz bennünket igazán boldoggá. 

Boldogságra születtünk, boldogságban szeretnénk nevelni szeretteinket, gyermekeinket. Azonban a boldogság közkedvelt, sokfelé reklámozott „instant receptjei” nem mindig működnek – mutatott rá a püspök. – Mert az igazi boldogság nem található meg a gazdagságban vagy a jólétben, sem az emberi dicsőségben vagy a hatalomban, sem bármiféle emberi tevékenységben, akármilyen hasznos is legyen, mint a tudományok, a technika vagy a művészetek. Egyedül Istenben találhatjuk meg teljes boldogságunkat, aki minden jónak a forrása. Jézus különösen is a boldogmondásokban fogalmazta meg, hogy éppen a szegények, a gyászolók, szelíd és tiszta szívű, üldözött emberek lehetnek boldogok.

A Görögkatolikus Egyházban január 1-jén Nagy Szent Bazilról emlékeznek meg, illetve arról, hogy a nyolcadnapos Jézust szülei a templomba vitték, hogy a törvény szerint körülmetéljék őt.

Nagy Szent Bazil liturgiájában újév napján így imádkozunk: „Istenünk, taníts meg, hogy lelkiismeretünk tiszta bizonyságában részesülvén megszenteléseidben, egyesüljünk Krisztusod szent testével s vérével, és hogy azokat méltóan vevén magunkhoz, az élő Krisztust őrizzük szívünkben lakóul s a Szentlélek templomaivá legyünk.” Jussunk el annak az örömnek a felismerésére, hogy Jézus Krisztus megváltott bennünket, és az ő szolgálatában szeretnénk életünket folytatni!

A liturgiáról szóló hosszabb beszámoló ITT olvasható.

*

Nyíregyházi Egyházmegye

Az esztendő első napját hagyományosan Máriapócson tölti Szocska A. Ábel püspök. A január 1-jei liturgián homíliájában a bazilita rend alapítójáról, Nagy Szent Bazilról beszélt a főpásztor. Emlékeztetett, Szent Bazil igen sok mindent tett: szerzetesi közösséget, iskolát és kórházat alapított, gondoskodott a szegényekről, az elesettekről, tanított, prédikált. Amit ma, 2020-ban szem előtt kell tartanunk és ki kell emelnünk: óvta, védelmezte az igaz hitet. „Ma nekem püspökként ugyanez a feladatom. Önöket kérem, segítsenek nekem ebben!”

Napjainkban is sok a tévtanítás. Ezekben a napokban különösen feltűnő, mennyi babona vesz körül bennünket. Ne cseréljük hagyományainkat babonás dolgokra. Természetesen lehet szép hagyomány a családban egy étel fogyasztása. Szokásaink onnantól válnak babonává, ha ezektől várjuk azt a segítséget, amelyet Krisztustól kell várnunk, azt az áldást, amelyet csakis Krisztus tud megadni… Hívjuk fel ismerőseink figyelmét egyházi hagyományaink erejére a babonás cselekedetekkel szemben! – buzdított Szocska A. Ábel.

A liturgiáról bővebben ITT olvashatnak.

*

Pécsi Egyházmegye

A polgári év első napján Lápossy Péter iskolalelkész, kisegítő lelkész celebrált szentmisét a pécsi székesegyházban.

A karácsony történetében egy csodának vagyunk a tanúi – kezdte homíliáját. – Csodáljuk a titkot, miszerint Isten valóban közénk jött. Amikor Jézus korában elképzelték az emberek, milyen lesz, amikor eljön a Messiás, nem sejtették, hogy valóban maga Isten érkezik el, ezért csodálkoztak a pásztorok elbeszélésén.

Lápossy Péter hangsúlyozta, az Úr mindig egészen egyszerű módon, a hétköznapi, váratlan helyzetekben jön el. Mert Isten ott akar lenni minden helyzetben, és nem csak akkor, amikor rendet tettünk a szívünkben.

Az év első napján arra kérte a híveket a lelkész, hogy tekintsenek vissza, vegyék sorra az elmúlt év eseményeit, és ismerjék fel, hogy mitől szabadított meg Jézus, mit adott számunkra. Ez segíti a belső növekedést, amikor az előttünk álló jövőre gondolunk. „Isten jelen van, nagybetűs életet ad nekünk, és ez jó reménnyel tölt el minket, ahogy a Pécsi Egyházmegye új mottója mondja: Jó reménységet ajándékozott nekünk az Isten (vö. 2Tessz 2,16).”

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Székesfehérváron a Szent Imre-templomban került sor az újévi püspöki szentmisére.

Az idő Isten ajándéka. Ezért az ajándékért az embernek köszönetet kell mondania, hálásnak kell lennie, és gondolkodnia kell azon, hogyha ajándékba kapta, miért kapta. Feladat, hogy újuljunk meg hitünkben, emberségünkben, hogy próbáljunk meg szakítani gyengeségeinkkel, gyarlóságainkkal, bűneinkkel. Kezdjünk felelősségteljes, tanúságtévő életet – buzdított szentbeszédében Spányi Antal megyéspüspök. – Ehhez erőt ad nekünk Jézus Krisztus. Az ő kegyelmére építhetünk, az ő kegyelmére számíthatunk, az ő kegyelme hatékony lesz bennünk mindaddig, amíg ezzel a kegyelemmel együtt akarunk dolgozni. Nem kérhetjük, hogy helyettünk oldjon meg bármiféle, az életünkben jelentkező problémát, gondot, de kérhetjük kegyelmének segítségét.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

*

Szombathelyi Egyházmegye

Január 1-jén Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét Szombathelyen, a székesegyházban. A főpásztor szentbeszédében rámutatott: nem azok a tetteink nagyok, amelyek nagynak látszanak, hanem amiket nagy szeretettel tettünk, amiken ott ég a szeretet pecsétje.

Székely János arra biztatta a híveket, hogy az új évben ne a csillogó dolgokat keressék. – Az autóink 10-20 év múlva nem lesznek sehol, a házaink 100-200 év múlva nem lesznek sehol. Nem ezekért kellene élnünk, hanem azért a belső ragyogásért, a szeretet kincseiért, amik örökké megmaradnak. Az új év akkor lesz igazán új és teljes, ha olyan lelkülettel és szívvel éljük meg, ahogy Mária fogadta a világ világosságát. Ha véges életünkbe befogadjuk Isten végtelenségét, töredékes életünkbe az ő teljességét. Ő az, aki teljessé, újjá tudja tenni az életünket – hangsúlyozta a főpásztor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható. Székely János megyéspüspök szentbeszédét ITT hallgathatják meg.

*

Váci Egyházmegye

Szűz Mária, Isten anyja ünnepén Marton Zsolt váci megyéspüspök szentmisét celebrált a váci székesegyházban.

Ez az ünnep a karácsony oktávájának utolsó napja, a Boldogságos Szűz főünnepe, akit nyelvünk szentségesnek mond, a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének – mondta a szentmise elején a főcelebráns.

Szentbeszédében Marton Zsolt a Mózes negyedik könyvéből elhangzott olvasmány mondanivalóján keresztül a papi áldásról, az istenhívők áldásáról, az áldás lényegéről elmélkedett.

Mi az áldás (benedictio)? Jókívánság, amelynek forrása az Isten. Minden, amit Isten teremtett, az jó. A jó érték: szeretet, igazság, béke, öröm. Az áldás azt jelenti, hogy valami jót kívánunk Istentől. Az istenarc, mely megjelenik az ároni áldás szövegében, az Isten jóakaratú, barátságos odafordulása az emberhez, ami legkifejezőbben Jézus Krisztus gyermekarcában mutatkozott meg. „Adja meg nekünk ezt az ajándékot az Úr, a magunk részéről tegyük meg azt a jót, amit tudunk, Ő pedig tegye teljessé azt bennünk” – zárta homíliáját a főpásztor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Miskolci Egyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye/Székesfehérvár.hu; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye

Magyar Kurír