Vallási és etnikai kisebbségek Georgiában – Nyári egyetemet tartott a PPKE BTK Armenológiai Tanszéke

Az Erasmus BIP (Blended Intensive Program) finanszírozásából szervezett nyári egyetem nemcsak az örmények, de más georgiai nemzeti kisebbségek helyzetével is foglalkozott. A résztvevők az ötnapos rendezvényen nemcsak a Pázmány oktatói és doktoranduszai, hanem más neves kutatók és professzorok előadásait is meghallgatták, akik a jénai, tbiliszi, jereváni, berlini, łódźi egyetemekről és kutatóintézetekből érkeztek.

A Dél-Kaukázus térsége, Georgia kifejezetten gazdag és érdekes vizsgálódási témát kínál mind nyelvi, mind vallási, mind etnikai szempontból: élnek itt ortodox keresztények, örmény apostoli hívek, szunnita (meszheti, hanafita, sáfi’ita) és síita muszlimok, valamint más kisebb vallási közösségek. Etnikai szempontból a grúzok, örmények, azeriek, oroszok, görögök, jezidik, oszétok, ukránok, kisztek, avarok, udinok, asszírok, abházok és türk népcsoportok alkotnak sokszínű társadalmi szövetet. Az Észak-Kaukázus hegyvonulatait pedig a nyelvi sokszínűség is jellemzi, Georgiában például több mint tíz különböző nyelvet beszélnek, köztük számos veszélyeztetett státuszú nyelvet is.

A nyári egyetem igazi interdiszciplináris műhely volt, a részt vevő professzorok és kutatók a szociológia, a néprajz, a történelem, az orientalisztika és a nyelvtudomány területeit képviselték.

A rendezvényt Ashot Smbatyan, Örményország georgiai nagykövete, aki egyúttal magyarországi nagykövet is volt megbízatása június eleji megszűntéig; Issekutz Ákos, a magyarországi örmény kisebbség képviselője; valamint Kovács Bálint, az Armenológiai Tanszék vezetője nyitotta meg.

A nyitóelőadást Oliver Reisner, a tbiliszi Ilia State University professzora, a Pázmány Történettudományi Iskolájának témavezető oktatója tartotta From ethnical nationhood to political citizenship? Past and present of Georgia’s minorities (magyarul: Az etnikai nemzetiségtől a politikai állampolgárságig? Georgia kisebbségeinek múltja és jelene – a szerk.) címmel.

Előadásának elméleti keretét az etnokulturális és a polgári nemzetfogalmak adták, amelyek alapján a kisebbségek kapcsolatait elemezte a grúz többségi államban. Hangsúlyozta Georgia határvidék jellegét: az ország területe az elmúlt századokban mindig birodalmak határán volt, a jelenlegi társadalomban pedig még mindig érezhető a Szovjetunió nemzetpolitikájának az öröksége.

A résztvevők személyesen is találkozhattak Georgiából érkező örményekkel, akikkel Hakob Matevosyan, a berlini ZOiS kutatóintézet (Zentrum für Osteuropa- und internationale Studien) kutatója beszélgetett egy pódiumbeszélgetés keretében. Így szinte közvetlenül lehetett betekinteni a kisebbségi lét kihívásaiba.

Diana Forker, a jénai egyetem Kaukázus-tanulmányok tanszékvezető professzora a Georgiában élő örmények, azeriek és csecsenek szociolingvisztikai helyzetét elemezte az oktatás és kisebbségi lét egyes szegmenseiben.

A PPKE Történettudományi Intézetének oktatói és doktoranduszai a nyári egyetem munkájának aktív részesei voltak. Történeti hátteret Bácskay András ókortörténész szolgáltatott, aki a régió kapcsolatait mutatta be a közel-keleti és hellenisztikus birodalmakkal, mind írott források, mind pedig régészeti leletek alapján.

Karen Jallatyan, a lipcsei Leibniz Intézet (GWZO) posztdoktori kutatója a 19. századi Georgiába kalauzolta el a résztvevőket, és a fényképezés, valamint a vallás sajátos kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Lilit Saghatelyan a Dél-Kaukázus etnikai konfliktusairól és az azokat meghatározó történeti narratívákról beszélt a grúzok, abházok és oszétok vonatkozásában.

Kristine Baghdasaryan 19. századi, Tbilisziben kiadott folyóiratok karikatúráin keresztül mutatta be a nacionalizmus, a politikai szatíra és a vizuális propaganda közötti kapcsolatokat Anderson, Foucault és Gellner elméleteire támaszkodva.

Avet Vardanyan, a lipcsei Leibniz Intézet (GWZO) doktorandusza azt vizsgálta, hogyan alakította át az orosz cári, majd a szovjet kormányzás a grúz politikai, kulturális és térbeli viszonyokat.

Konrad Siekierski, a berlini Freie Universität kutatója rávilágított arra, hogy az örmények hogyan próbálják kulturális örökségüket megőrizni Georgiában, milyen nehézségekkel szembesülnek. Ehhez kapcsolódóan a PPKE Armenológiai Tanszékének adjunktusa, Anatolii Tokmantchev az állam, a nemzeti egyházak és a vallási kisebbségek közötti kapcsolatokra összpontosított, és a vallási mozgalmak toleranciájával és láthatóságával kapcsolatos kérdéseket vizsgálta.

A nyári egyetem célja az volt, hogy a hallgatók mélyebb ismereteket szerezzenek a Dél-Kaukázus térségének kulturális és társadalmi sokszínűségéről, kiemelve az örmények szerepét, kulturális örökségét, különösen a régió jelenlegi, turbulens geopolitikai viszonyaiban.

A résztvevők a magyar–grúz történeti kapcsolatokba és párhuzamokba is betekintést nyerhettek. Ellátogattak a Néprajzi Múzeumba, ahol kiemelt figyelmet kaptak a Zichy Jenő-féle expedíciók anyagai, majd örömmel fogadták a résztvevőket az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai is, ahol egy önálló kiállítás keretében megtekintették a magyar őshazakutatás georgiai vonatkozású dokumentumait és nyomtatványait. Itt elhangzó előadásában Kovács Bálint elmondta, hogy a kaukázusi magyarság gondolata Turkoly Sámuel 18. századi levelével került be a tudományos gondolkodásba, és a 19. században fontos részét képezte a magyar nép eredetét vizsgáló akadémiai kutatásoknak. Mindezek után a Memento Park meglátogatása a térség szocialista múltjának feldolgozásához kínált különleges perspektívát.

A tematikus előadások, szemináriumok és kerekasztal-beszélgetések mellett grúz és örmény filmvetítések, valamint kulturális és gasztronómiai programok is színesítették a hetet. A nyári egyetem kiváló szervezettsége a PPKE BTK Nemzetközi Osztályának, elsősorban Reviczky-Balogh Ágnesnek az érdeme, sikere pedig egyértelmű. A szervezők bíznak benne, hogy ez a kezdeményezés hagyományt teremthet a Pázmányon, és hosszú távon hozzájárul új nemzetközi kutatási együttműködések létrejöttéhez, a hallgatók és oktatók közötti új kapcsolatok építéséhez.

Forrás: PPKE BTK Armenológiai Tanszék

Fotó: Reviczky-Balogh Attila; Konrad Siekierski; Wikimedia Commons

Magyar Kurír