Vörös Győző professzor könyvéről Gianfranco Ravasi bíboros, a biblikus teológia professzora, a Kultúra Pápai Tanácsának emeritus elnöke írt recenziót az Il Sole 24 Ore című napilap irodalmi mellékletébe, melyet Vértesaljai László SJ, a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének vezetője fordított magyarra.
Mindig is lenyűgözött az a kardcsapás által levágott fej, amelyet egy tálcára helyeztek, és elrettentő győzelmi jelként felmutattak egy lakoma során. A Keresztelő Jánosnak, Krisztus Előfutárának a lefejezéséről szóló történetet Márk evangélista beszéli (Mk 6,14–29), amit Caravaggio érzékletes módon örökített meg 1608-ban máltai tartózkodása alatt és festményét máig ott őrzik La Valletta székesegyházában. Aki ezt a tragikus eseményt akarta, egy nő volt, Heródiás, Heródes Antipász negyedesfejedelemnek, Nagy Heródes hetedik fiának a sógornője és szeretője. Így hallgattatták el azt a kérlelhetetlen prófétai hangot, amely alattvalói cinkos hallgatása közepette is odakiáltotta a királynak: „Nem szabad magadnak tartani testvéred feleségét!”
A valóságban, ahogy don Primo Mazzolari mondta, ez a hang akkor is hangosan tovább kiáltott, amikor már nem volt többé a Keresztelő nyakán. A levágott fej színpadias megjelenítése a tányéron egy kényelmetlen szemtanút akart elhallgattatni, akinek végül is fejét és szavát vették, méghozzá egy lakoma keretében, amely gyászos módon egymásba oldotta a beszélgetést és az étkezést. Ám alakja az évszázadok során sem tűnt el, hanem továbbra is él és üzeni, amint azt a katolikus liturgia is tanúsítja, amely minden év augusztus 29-én megemlékezik a lefejezéséről, amit a mindenkori művészet, akár a maga meglepő módján is megerősít.
Ahol egykor Szalomé táncolt
Gondoljunk csak Richard Strauss Szalomé című egyfelvonásos zenés drámájára, amelyet az Oscar Wilde által 1891-ben Sarah Bernhardt számára franciául írt azonos című műve alapján komponált. Strauss lefordíttatta németre a szöveget, majd megzenésítette és Drezdában adta elő 1905. december 9-én, méghozzá a közvélemény kemény kritikája közepette, amely botrányosnak, szadistának és perverznek találta a művet. Valóban felforgató a cselekmény a Jochananba szerelmes Szalomé alakjával, aki eltökélte, hogy mazochista módon birtokba veszi őt, akihez szenvedélyesen vonzódott annak vádjai és saját szexuális ajánlatainak teljes elutasítása ellenére is.
Ahogy a Machaerus (Kard) erődítménye kiemelkedik
A darab végén, miként az evangéliumi történetben, egy sor tragikus fordulat után Heródes negyedesfejedelem, jóllehet megretten ezektől, mégis engedni kényszerül az asszony kérésének, és át kell adatnia a Keresztelő vérző fejét egy ezüsttálcán. Szalomé szerelmes és szenvedélyes szavakat mond, a végén pedig szájon csókolja a Keresztelő fejet. A mű egészének erotikus hatásait csak fokozza az egyszerre erőszakos és behízelgő, heves és agresszív, megszállott és frenetikus zene, gondoljunk csak a híres „Hét fátyol tánca” betétre. Ám, mint ismeretes, a filmtörténetben is történt ilyen mítosztalanítás, méghozzá Totò ironikus alakjával, aki Amleto Palermi 1940-ben készült a Lefejezett Keresztelő Szent János című filmjében felháborodik azon, hogy ellopják a szentnek ajánlott olajat a mécseséből.
Josephus Flavius Róma-barát zsidó történész a Zsidó régiségek című művében felidézi, hogy Keresztelő Jánost a Machaerus-erőd börtönében végezték ki, amely a Holt-tengertől keletre emelkedő hegyen fekszik. Ezen a helyen 1968-tól ásatásokba kezdtek elsősorban Virgilio Corbo és Michele Piccirillo ferences ókorkutatók vezetésével, amiket később a legszisztematikusabb ásatásokkal egy kivételes magyar ókorkutató, Vörös Győző folytatott, aki annyira fellelkesült e vállalkozásért, hogy tudatos döntéssel Jordániába költözködött egész családjával, ugyanis a kutatást éppen a Jordániai Királyi Ókorkutató Intézet támogatta.
A 2009-ben megkezdett kutatás eredményei lenyűgözőek voltak, amint azt a tekintélyes tudományos kötetekhez írt különféle tanulmányok is tanúsítják. Most a magyar ókorkutató – akivel volt szerencsém találkozni és beszélgetni, és akit 2022-ben Ferenc pápa a pápaság aranyérmével is kitüntetett – úgy döntött, hogy az ásatási eredményei lényegét egy ismeretterjesztő kötetben jelenteti meg, amely lehetővé teszi, hogy újra felfedezzük azokat a palota termeket, amelyekben a Keresztelő vértanúsága történt. A hegyen álló fellegvár ma a Mukawer arab nevet viseli, amely vízjelként az eredeti Machaerusra utal, melynek jelentése „kard”.
A mű felépítése lehetővé teszi, hogy végig kövessük a régészeti lelőhely teljes történetét, különös tekintettel a 600 négyzetméteres területű, udvarral ellátott heródesi királyi palota ásatásaira. Így lehetőségünk nyílik arra, hogy az evangélium állításairól megerősítést nyerjünk. A szerző örvendetes módon rekonstruálja könyvében az egykori események emlékezetének állandóságát a későbbi korok művészeti ábrázolásaiban: kezdve a Rossano Calabróban őrzött csodálatos Codex Purpurea (Bíbor Kódex) kötettel, és Caravaggiótól egészen a modern kori Giovanni Fattori, Edward Armitage és Richard Strauss már említett Salome művéig menően. Sajnos az egész izraeli-palesztin térséget behálózó jelenlegi feszültség negatívan tükröződik a turizmus és a zarándoklatok terén is.
Gianfranco Ravasi és Pietro Parolin bíborosok a pápai aranyérem átadásakor 2022-ben
Tanulmánya záró részében Vörös Győző abban reménykedik, hogy a Keresztelő János Golgotájának 2029-ben esedékes bimillenáris megünneplése lehetővé teszi a látogatások és a vallásközi megemlékezések újraindulását, ugyanis Keresztelő János Jézus Előfutáraként kedves személy az iszlám számára is. Nem véletlen, hogy a kötet előszavát éppen El Hassan bin Talal jordániai herceg írta, aki az ábrahámi vallások párbeszédének nagy pártfogója. Miközben a mű olasz nyelvű kiadására várakozunk, külön említést érdemel annak lenyűgöző ikonográfiai apparátusa, mely egyfajta szövegmagyarázatként szinte önálló művé válik. Igaznak bizonyul így az, amit A három testőr szerzője, Alexandre Dumas írt az Útiélmények című művében: „A régészet által a föld méhéből előkerülő ókor »az emberiség arisztokráciája«”.
A könyv online is elérhető és Open Access formában ingyen letölthető PDF formátumban EZEN a linken.
Fordította: Vértesaljai László SJ
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria