„Nem akarunk mást, egyedül Istent” – Fogadalommegújítással ünnepeltek a pécsi pálosok

Megszentelt élet – 2020. január 17., péntek | 13:59

Január 15-én, a Magyar Pálos Rend főünnepén megújították fogadalmaikat a pécsi pálos szerzetesek. A Remete Szent Pál ünnepén bemutatott szentmise végén – a hagyományoknak megfelelően – megáldották a jelen lévő gyermekeket.

Remete Szent Pál ünnepén Csóka Péter János OSPPE pálos tartományfőnök mutatott be szentmisét a pécsi Szent Imre-templomban, Nyúl Viktor pasztorális helynök és Botfai József Levente OSPPE templomigazgató koncelebrálásával.

A januári ünnep különösen fontos a pálosok számára, hiszen e napon emlékeznek meg Boldog Özséb patrónusukról, valamint Remete Szent Pálról, a rend védőszentjéről és névadójáról. A szerzetesek ekkor újítják meg fogadalmaikat, és a hagyományok szerint ekkor áldják meg a jelen lévő gyermekeket Szent Pál ereklyéjével.

„A fogadalmak lényeges részei a szerzetesi életnek, hiszen ezek által kötjük magunkat Istenhez – mondta homíliájában a tartományfőnök. – A szegénység, a tisztaság és az engedelmesség fogadalma leginkább olyan, mint három szög. Mert a szögek arra valók, hogy azokkal dolgokat rögzítsünk egymáshoz. Amikor egy deszkát odaszögezünk a falhoz, akkor tudjuk, fixen ott marad. (...) hasonlóképpen a fogadalmak is kötnek minket Istenhez. Ahogy pedig a szögek Krisztust a kereszthez szorították, ugyanúgy a fogadalmak minket Istenhez kapcsolnak, mert ő a mi célunk és boldogságunk.” Ez valójában nem azt jelenti, hogy a szerzetesek „nemet” mondanak, hanem azt, hogy „igent” – hangsúlyozta Csóka Péter János pálos tartományfőnök.

„A szegénységi fogadalom által lemondunk a tárgyi javak birtoklásáról. Szerzetesként nem birtoklunk semmit, hanem a rend tagjaiként közös tulajdonként tekintünk mindenre. (...) a hangsúly nem a lemondáson van, hanem azon, amit ezzel nyerünk. Amikor szegénységet fogadunk, azt fejezzük ki, hogy nem akarunk mást, egyedül Istent. (...) lényege, hogy belsőleg szabadok legyünk és ne kötődjünk semmihez. (...)

A tisztasági fogadalom által lemondunk a házasságról, de itt sem ez hangsúlyos, hanem az, hogy Istennek mondunk igent. A szüzességi fogadalom azt jelenti, hogy nem kell senki, egyedül Isten. Tudjuk, hogy amikor az ember dönt, és társat választ, akkor több mindenre nemet mond. Ez minden jó döntésnél így van, mert azok lemondással is járnak. Például ha valaki megházasodik, és igent mond a párjának, akkor a többi lehetőségre nemet mond. A lényeg mégsem az, hogy kikre mondunk nemet, hanem hogy kire mondunk igent. Ugyanez érvényes a szüzességi fogadalomra is.

Az engedelmességi fogadalom azt jelenti, hogy a rendnek van egy szabályzata, amelyet az Egyház jóváhagyott, és kinyilatkoztatta: ez egy jó élet, aki ezen az úton jár, eléri az üdvösséget. Az engedelmesség fogadalmával tehát arra vállalkoztunk, hogy a rend szabályai szerint élünk, az elöljárónk vezetésével. Az engedelmesség esetében sem a lemondás van a középpontban, hanem hogy Isten akaratára mondunk igent.”

Mindezek megtartása áldozatot jelent. „Hazugság lenne azt állítani, hogy a fogadalmakkal könnyű együtt élni. De ez nem baj! (...) nem feltétlenül az ad boldogságot az embernek, amikor kényelemben érzi magát. A lemondások által Isten hív minket, hogy meghaladjuk magunkat, és olyan életet éljük, amit ő kér” – hangzott el a szentbeszédben.

Ezután a szerzetesek megújították fogadalmaikat. A fehér barátok tartományfőnöke, Csóka Péter János atya elmondta: „Bár a fogadalmunk örök érvényű, mert egyszer s mindenkorra elköteleztük magunkat, Remete Szent Pál ünnepe lehetőséget ad a fogadalmak megújítására, ami mindannyiunkat megerősít a szerzetesi létformában.”

*

A szentmise végén – a hagyományoknak megfelelően – megáldották a gyermekeket.

A gyermekek megáldásának eredetéről: Nagy Lajos király 1378-ban háborút indított Velence ellen, amely győzelemmel zárult. Az ezt szentesítő torinói békeszerződés arra kötelezte Velence városát, hogy adják át a magyar királynak Remete Szent Pál ott őrzött földi maradványait. Nagy Lajos király az ereklye magyar földre hozatalával Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat – a thébai sivatag szentjét ettől kezdve Magyarország társvédőszentjeként tartották számon.

Remete Szent Pál ereklyéi az akkori pálos főmonostorba, Budaszentlőrincre kerültek, amely Magyarország egyik legnépszerűbb zarándokszentélyévé lett. Az ereklyéjéknél – elsősorban gyermekeket érintő – csodálatos gyógyulások történtek, ennek köszönhetően vált hagyománnyá a pálos rendben, hogy liturgikus ünnepén Szent Pál ereklyéjével áldják meg a gyermekeket.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria