„Nem vendégek, itthon vannak” – A magyarországi történelmi egyházak vezetőinek látogatása az MTA-n

Az eseményen jelen volt a katolikus egyház képviseletében Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök és Takáts István veszprémi érseki általános helynök.

Részt vett a látogatáson Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Kriza János, a Magyarországi Unitárius Egyház püspöki helynöke, Keczkó Pál, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke, Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. A kezdeményezést imádságában hordozta Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is.

Freund Tamás elnök köszöntőjében kiemelte, hogy a jelenlévők nem vendégként érkeztek az Akadémia székházába, hanem itthon vannak.

Sajátjukénak tekinthetik azt az intézményt, amelynek megalapozásához sok évszázad óta, gyarapodásához és fennmaradásához pedig az elmúlt két évszázadban a vallási közösségek vezetői és nagylelkű hívei oly sokszor és oly sokféleképpen járultak hozzá.

Az Akadémia történetében a felekezetek nem kívülálló támogatók voltak, hanem társalkotók. Adtak pénzt, könyvet, kéziratot, éremgyűjteményt, kódexet, műtárgyat, alapítványt, díjat, szervezőmunkát, személyes tekintélyt és erkölcsi támogatást. Amikor kellett, gyűjtést szerveztek. Amikor kellett, közbenjártak. Amikor kellett, a veszteségek után is újraépíteni segítettek.

Freund Tamás elsőként említette meg gróf Teleki József, az Akadémia első elnökének nevét, aki református egyházi tisztségeket is viselt, és aki a jelentős anyagi támogatás mellett családja 30 ezer kötetes könyvtárának felajánlásával megteremtette az Akadémiai Könyvtár alapját. Ez a gesztus ma, kétszáz év távlatából is példázza, hogy a könyv, a tudás és a közösség szolgálata miként kapcsolódhat össze egyetlen nagyvonalú tettben.

De nem volt egyedül. Az evangélikus Zay Károly gróf, a katolikus Kopácsy József veszprémi püspök, majd hercegprímás, Pyrker János László egri érsek, a pesti izraelita hitközség, a Magyarító Egylet orvosnövendékei, később Bartakovics Béla egri érsek, Haynald Lajos kalocsai érsek, Fraknói Vilmos, Ipolyi Arnold, Csernoch János, Ravasz László, Józan Miklós és sokan mások mind azt bizonyítják:

az Akadémia ügye felekezeteken átívelő nemzeti ügy volt.

Az Akadémia jelesei közül is voltak számosan, akik kiálltak saját egyházuk érdekében és viszont. Lónyay Menyhért miniszterelnökként, majd az MTA elnökeként is fontos szerepet játszott a protestáns egyház ügyeinek vezetésében és érdekeinek megóvásában. A piarista tudós szerzetes, a mártírsorsú Kornis Gyula a legnehezebb időben vállalta el az Akadémia elnökségét.

Különösen megragadó Haynald Lajos kalocsai érsek alakja, aki nemcsak bőkezű mecénás, hanem maga is tudós, botanikus, akadémiai személyiség volt. Fraknói Vilmos emlékbeszédének szavai ma is időszerűek: Haynald az Akadémia épületében „hordozó oszlopnak” tekintette magát, nem dekoratív díszletnek. Az MTA kétszáz éves történetében az egyházak képviselői sokszor ilyen hordozó oszlopok voltak – és a jelenben is azok.

Az elnök jó szívvel idézte fel, hogy a legutóbbi időben az Akadémia jogtudós tagja, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek is tovább erősítette a két évszázadosnál jóval régebbi kapcsolatot a magyar egyházi és tudós közösség között, amikor a Magyar Nemzeti Múzeumban tavaly Varázshatalom címmel rendezett jubileumi kiállításra kölcsönadta a nagy humanista esztergomi érsek, Oláh Miklós saját kezűleg írt végrendeletét.

Az elnöki köszöntő után Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kért szót és rövid beszédében felidézte II. János Pál Fides et ratio kezdetű enciklikáját, melyben a szent pápa kifejti, hogy a hit és a tudás olyan, mint két szárny, amelyek az emberi lelket, szellemet felemelik az igazság szemlélésére. A kettő között harmónia van, mert mindkettő ugyanazt a valóságot kutatja, próbálja megfejteni, kibontani különböző utakon.

XVI. Benedek pápa arról is írt, hogy

a hit segíti a tudományt abban, hogy lássa az egészet: az egész emberlét okát és végső célját. De a tudomány is segíti a hitet abban, hogy ne váljon fanatikussá, hogy ne torzuljon el. A kettő mint két szárny emeli az emberi szellemet.

Székely János a püspöktársai nevében is kifejezte, hogy azért is örültek a meghívásnak, mert meg vannak győződve arról, hogy nemzetünk történetében a nevelésnek, az oktatásnak, az emberi szellem és az emberi szív alakításának döntő fontossága van, s éppen ezért az egyházak és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködése nagyon-nagyon fontos.

Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyart idézte, aki szerint egy nemzet ereje és gazdagsága a kiművelt emberfők sokaságában rejlik, és ennek megvalósításában szeretnének együttműködni:

hallgatni a tudomány hangját, és hozzátenni azt a többletet, azt a kincset, amit a hit fénye adhat azzal kapcsolatban, hogy honnan és miért vagyunk, mi a létünk igazi értelme, célja, beteljesedése.

A főpásztor beszédének zárásaként reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben még sok hasonló gesztus fogja építeni a kapcsolatot hit és tudomány között.

A beszédek után, Ugry Bálint, az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetője mutatta be a díszterem felújítása során előkerült Kossuth-címert és az új életre kelt Lotz-freskókat.

A program a 3. emeleti kiállítótermekben folytatódott, ahol először Babus Antal, az MTA Könyvtár Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének osztályvezetője ismertette a 200 éves Akadémia kincseivel kapcsolatos érdekességeket. A tárlatvezetés résztvevői olyan különleges, nemzeti identitást meghatározó tételeket láthattak, mint az alapító, Széchenyi István műveinek – a Hitel, a Világ és a Stadium – eredeti kéziratai, Vörösmarty Mihály sakk-készlete és a Szózat eredeti kézirata, Arany János Kapcsos könyve, Madách Imre Az ember tragédiája vagy Radnóti Miklós Bori notesze.

A tárlat méltó emléket állít Teleki Józsefnek, az MTA első elnökének és az MTA Könyvtára alapítójának is, a személyes tárgyai és egy általa vásárolt corvina, az úgynevezett Carbo-kódex kiállításával. A magyar tudomány halhatatlanjai közül külön tárlót kapott Kőrösi Csoma Sándor, Bolyai János, Eötvös Loránd, valamint a „marslakók”: Neumann János, Szilárd Leó és Bay Zoltán. A könyvtár féltve őrzött kincsei közül olyan ritkaságok is láthatók a kiállításon, mint Európa egyik első nyomtatott könyvének, Gutenberg 42 soros bibliakiadásának egy lapja.

A látogatás végén Ugry Bálint mutatta be az MTA gazdag Művészeti Gyűjteményének válogatását, például Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János és az Akadémia más jelentős szereplőinek portréit, valamint a 19. századi hazai és osztrák művészet legkiválóbb alakjainak – többek között Johann Nepomuk Ender, Barabás Miklós, Friedrich von Amerling, Anton Einsle, Izsó Miklós, Székely Bertalan, Than Mór, Madarász Viktor és Strobl Alajos – alkotásait.

Forrás: MTA

Fotó: Szigeti Tamás/MTA; Sebő Balázs/MKPK Sajtószolgálat

Magyar Kurír