3,2 millióért adják a Vaterán a Káldi György-féle első katolikus bibliafordítást

A jezsuita szerzetes rendtársa, Pázmány Péter esztergomi érsek felkérésére dolgozott a fordításon, hogy aztán műve 1626-ban jelenjen meg Bécsben. Most a Vaterán az egyik eredeti, bőrkötéses, az Országos Széchényi Könyvtárban restaurált példányt hirdetik megvételre 3 280 000 forintért.

„Szent Biblia. Az egesz keresztyénségben bé-vött régi deák bötüböl magyarra forditotta a Jésus-alatt vitézkedö társaság-béli nagy-szombati Káldi György pap.”

Káldi tevékenységének jelentőségét jelzi, hogy a magyar Katolikus Egyháznak – kisebb javításokkal – 1971-ig az ő fordítása volt a hivatalos Szentírása. A Káldi- és a vizsolyi bibliából számos szó, szófordulat, közmondás vált a mindennapi nyelv részévé. Példa erre a júdáscsók, tamáskodik, ádámkosztüm, matuzsálem szavak mellett a mosom kezeimet, tiltott gyümölcs, tékozló fiú, salamoni ítélet szókapcsolat, valamint az „Elsőkből lesznek az utolsók”, „Aki nem dolgozik, ne is egyék”, „Aki másnak vermet ás, maga esik bele”, „Aki keres, az talál” közmondás.

Míg a Károli-fordításból alig száz eredeti példány maradt fenn, a Káldi-szentírásból jóval több. Ennek egyik oka lehet, hogy utóbbit nem forgatták olyan gyakran, mint a vizsolyit. A protestánsoknál ugyanis kötelező és népszerű volt a bibliaolvasás, így a könyveket a mindennapos használat során „elnyűtték”. Ezzel szemben a katolikusok úgy tekintettek a magyar nyelvű bibliára, mint amit értő kísérés mellett kell olvasni, így a Káldi-biblia példányai ritkábban kerültek családokhoz, többnyire érseki, püspöki könyvtárakban tartották, és így megőrizték őket.

Káldi Györgyről és a fordítás kulisszatitkairól – köztük a szerzőség vitatott kérdéséről és az egyházi cenzorok által végrehajtott változtatásokról – további részletek ezen a linken olvashatók.

Forrás és fotó: Jezsuita.hu

Magyar Kurír