A legendás bölcsességű Salamon király személye a Biblia egyik nagy megoldatlan rejtélye: régészek próbálkoztak, hogy létezésére meggyőző bizonyítékot találjanak, de hiába. A Jeruzsálemben neki tulajdonított, 3000 éve épült csodás palotában és a templomban nem találtak sem maradványokat, sem feliratokat, amelyek hozzá kapcsolódnának.
Sean Kingsley brit tengeri régész azonban jelentős számú bizonyítékot gyűjtött össze, ezek szerint Salamon nemcsak hogy hús-vér uralkodó, de a világ első hajómágnása is volt, aki föníciai szövetségeseit hosszú tengeri utakra küldte.
Kingsley több mint tíz éve kutatja a Salamon-rejtélyt. Vizsgálódását kiterjesztette a Szentföldön túlra, a Földközi-tengeren nyugat felé egészen Szardíniáig és a mai Spanyolországig, valamint régészeti leletekkel igazolta Salamon és Hirám föníciai (türoszi) király Bibliában említett kapcsolatát: Hirám annyi cédrusfával és arannyal látta el Salamont, amennyit kívánt.
Hasonló léptékű tengeri régészeti munkát korábban senki sem végzett – idézte Kingsley-t a Guardian. A világ régészetileg legtöbbet kutatott városa, Jeruzsálem szent talaját száz éve vizsgálják, de nem találtak olyasmit, ami a Királyok könyve vagy a Krónikák könyve elbeszéléseihez illett volna.
A tengeri régész Mezquitillától Málagáig végigkutatta az andalúz kikötővárosokat, megvizsgálta a Huelvától 70 kilométerre a félsziget belseje felé fekvő hatalmas ókori bánya, az aranyat, ezüstöt, ólmot, rezet és cinket adó Rio Tinto területét, és felfedezte, hogy régi térképek és történelmi beszámolók a helyet Salamon hegyeként említik.
Salamon király templomának és környékének rekonstrukciós rajza
Középen fent a templom, bal oldalon a királyi paloták
Egy 17. századi beszámoló szerint Salamon hegyét korábban Salamon kastélyának nevezték, és olyan emberekről szól, akiket Salamon király aranyért és ezüstért küldött oda. A helyszínen ókori bányászati eszközöket tártak fel, Kingsley pedig arról számolt be, hogy az izotópelemzés kimutatta, az Izraelben kiásott ezüstkészletek az Ibériai-félszigetről származtak.
Huelvai ásatások keretében nemrég izraeliek és föníciaiak jelenlétére utaló bizonyítékokat tártak fel, köztük elefántcsontot, edényeket és kereskedőmérlegek sékelmértékeit. A közel-keleti kapcsolatok legkorábban Kr. e. 930-ra, vagyis Salamon uralkodásának végére nyúlnak vissza, és Kingsley szerint a bibliai Társis városának leginkább Huelva feleltethető meg.
A régész, aki több mint 350 hajóroncsot tanulmányozott az elmúlt 30 évben, eredményeit a Wreckwatch magazine című, tengeri régészettel foglalkozó szaklap legújabb számában teszi közzé.
Salamonról úgy vélik, ő építtette az első templomot a Templomhegyen. Kingsley azt írja, minden, amit a történészek az épületről tudnak, az a Bibliából ered. „Városok, paloták és templomok építése nem volt olcsó. A hosszú hajóutak arany, ezüst, drágakövek és márvány özönét szállították a királyi udvarba” – magyarázta Kingsley.
„A Dél-Spanyolroszágban előkerült leletek vitathatatlanok: a közel-keleti hajók akkora utakat tettek meg Krisztus előtt 900 körül, mintha ma a Hold túlsó oldalára utaznának” – tette hozzá.
Kingsley úgy véli, Salamon a tengeri utak tervezésének bölcse is volt: Jeruzsálemből finanszírozta a hajózást, amelynek minden kockázatát a föníciai tengerészekre bízta.
Forrás: MTI/The Guardian
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria