A felelős választás keresztény mércéje – A KÉSZ közleménye

A közelgő választások előtt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége fontosnak tartja, hogy a közéleti viták sűrűjében is felidézzük a keresztény világnézet alapvető szempontjait, választópolgárként is megőrizzük hitünkből fakadó józanságunkat. A KÉSZ ezért egy rövid gondolatébresztő felhívással kíván hozzájárulni ahhoz, hogy minden a közügyek iránt érdeklődő hívő felelősen, józan mérlegeléssel és lelkiismerete szerint hozza meg döntését. Felhívásunk egyszerre bátorít a közéleti részvételre, és figyelmeztet arra: ne csináljunk bálványt a politikából.

„Kérünk titeket, testvérek, becsüljétek meg azokat, akik körötökben fáradnak, vezetnek és intenek benneteket az Úrban. Munkájukért legyetek irántuk minél nagyobb szeretettel, egymással meg éljetek békében. […] Törekedjetek mindig jót tenni egymással és mindenkivel. Legyetek derűsek. Imádkozzatok szüntelenül. Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban. Ne oltsátok ki a Lelket, s a prófétai beszédet ne vessétek meg. Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg. Mindenféle rossztól óvakodjatok.” (1Tessz 5,12–22)

A keresztény ember számára minden döntés egy nagyobb rendbe illeszkedik. Abba a rendbe, amelynek forrása nem a politika, hanem Isten. A Szentírás szerint a világ nem véletlenek sorozata. A teremtett rend része az állam, a közösség, a hatalom gyakorlása is. A politika tehát fontos, de nem lehet az életünk forrása, és nem lehet a reménységünk alapja.

A keresztény ember számára nem egy politikai vezető a végső hivatkozási pont, hanem Krisztus.

A történelem során mindig nagy kísértés volt, hogy a hitet politikai eszközzé tegyük, vagy éppen a politikát emeljük vallási rangra. A keresztény világnézet azonban más logikát követ: a teológia felől értelmezi a politikát, nem a politika felől a hitet. A Biblia segít abban, hogy a dolgokat a helyükön lássuk. Megtanít arra, hogy minden rendszer tökéletlen, minden hatalom ideiglenes, és minden politikai közösség bűnös emberekből áll.

Ezért a keresztény embernek egyszerre kell józannak és reményteljesnek lennie. Nem várhatja a megváltást egy párttól. De nem is vonulhat ki a közéletből.

A választás tehát felelősség. Nem azért, mert a politika megváltja a világot – hanem mert a közjó alakítása közös feladatunk.

A keresztény ember ezért nem vakon szavaz, de nem is törzsi lojalitásból. Megfontol, imádságban elmélyülve mérlegel, és érvek mentén dönt. A választás ritkán fekete-fehér. A politikában gyakran tökéletlen lehetőségek között kell dönteni. De még ebben a helyzetben is vannak világos szempontok, amelyekre figyelemmel hívőként megfelelő döntést tudunk hozni.

1. Értékrend

A keresztény ember számára nem mindegy, hogy milyen alapértékeket képvisel egy jelölt vagy egy pártközösség:

– tiszteletben tartja-e az emberi élet méltóságát a fogantatástól kezdve;
– védi-e a család és a házasság bibliai rendjét;
– komolyan veszi-e az emberi személy méltóságát és szabadságát;
– támogatja-e a keresztény kultúra közösségmegtartó szerepét értékvesztett és devalválódott társadalmunkban;
– mérce-e számára nemzeti közösségeink összetartozása;
– a természetjogból fakadó modern jogállamiságot tartja-e szem előtt;
– el tudja-e fogadni, hogy a hatalom nem korlátlan, és szüksége van ellenőrzésre és számonkérhetőségre;
– a közjót szolgálja-e, vagy inkább ideológiai kísérleteket.

Az értékrend nem minden – de értékrend nélkül minden más félrevezető lehet.

2. Személyes hitelesség

A program is fontos, de a jellem legalább ennyire. A keresztény ember tudja: Jézus neve nem szerepel a szavazólapon. Tökéletes jelölt nincs. De különbség van hiteles és hiteltelen között. Érdemes feltenni a kérdést:

– szolgálni akar-e, vagy uralkodni;
– képes-e önkorrekcióra;
– tiszteli-e az igazságot;
– döntéseivel az ország stabilitását és békéjét tartja-e szem előtt;
– a rábízott javakat közjóként kezeli-e;
– saját életében képes-e példát mutatni.

3. Szakértelem és kormányzóképesség

A jó szándék önmagában nem elég. Az ország vezetése összetett feladat. Ezért fontos a felkészültség, a tapasztalat és a felelősségteljes döntéshozatal képessége.

A választás mindig a teljesítményről is szól. Mérjük fel, hogy az ígéretek és programok hogyan viszonyulnak az elért eredményekhez: közintézményeink, kórházaink, iskoláink, városi tereink, az infrastruktúra, templomaink, sportlétesítményeink, szociális intézmények és kulturális életünk mit ért vagy mit érhet el az adott körülmények között.

4. A kisebb rossz dilemmája

Szekuláris társadalomban élünk. A politikai kínálat ritkán tükrözi teljesen a keresztény erkölcsi ideált. A keresztény embernek olykor tökéletlen lehetőségek között kell választania. A döntés ilyenkor nem a legjobb és a legrosszabb között történik, hanem gyakran különböző következmények mérlegelése alapján. A kérdés az, hogy melyik döntés szolgálja jobban a közjót, vagy akadályoz meg nagyobb károkat.

5. Ne csináljunk bálványt a politikából

A keresztény hit egyik legfontosabb felismerése az emberi természet kettőssége. Az ember képes nagy dolgokra – és súlyos hibákra is. Ez minden politikai közösségre igaz. Ezért a keresztény ember nem idealizál politikai vezetőket, de nem is démonizálja ellenfeleit. A történelem végső ura nem a politika, hanem Krisztus. Ezért a keresztény ember nem törzsi logika alapján, bálványokat követve vesz részt a politikában, hanem a bibliai útmutatást alapul véve, a teológiai rendbe ágyazottan.

„Testvérek, Urunk, Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, éljetek mindnyájan egyetértésben, ne szakadjatok pártokra, legyetek egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban a felfogásban. Kloé hozzátartozói ugyanis azt a hírt hozták felőletek, testvérek, hogy pártokra szakadtatok. Arra gondolok, hogy akadnak köztetek, akik így nyilatkoznak: »Én Pállal tartok, én meg Apollóval, én Kéfással, én meg Krisztussal.« Talán megoszlott Krisztus?” (1Kor 12,10–13)

Döntsünk felelősen

Amennyiben a fentiekben felvázolt, keresztény világszemlélet segítségével, a Biblián keresztül szemléljük a világot, akkor a politikát is a helyén fogjuk látni. Így biztosak lehetünk benne, hogy a lelkiismeretünket nem a mindenkori politikához igazítjuk. Ezért szilárd támpontok segítségével, a Szentírásból levezetett értékrendünk szerint a meghatározó kérdések mentén tudunk a pártok támogatásának kérdésében is dönteni. A keresztény közéleti részvétel és a választás fontos, de tudjuk, hogy másnap is újra felkel a nap. A történelem nem akkor ér véget, amikor egy voksolás eredménye megszületik, hanem amikor Krisztus visszatér. Ez a tudat egyszerre ad alázatot és bátorságot.

Alázatot, mert tudjuk, hogy döntéseink nem tévedhetetlenek és egyik politikai választás sem hoz tökéletes megoldást, bátorságot, mert a reménységünk, életünk rendeződésével kapcsolatos bizodalmunk nem a politikától függ.

Ezért a választások előtt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége arra bátorít minden hívő embert, hogy döntését ne indulattal vagy a szekuláris világot minden fölé emelve, egyes vezetőket messianisztikus fényben látva hozza meg, hanem lelkiismereti mérlegeléssel, hite alapján.

Tájékozódjunk. Mérlegeljünk. Imádkozzunk bölcsességért. És döntsünk felelősen.

a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöksége

Forrás: KÉSZ

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír