A gyerekek életet hoznak a kápolnába – Új görögkatolikus szervezőlelkészség alakult Dél-Budán

A családbarátként meghirdetett szertartásra sok kisgyerekes család érkezett, akik élettel töltötték meg a Szent Imre-kápolnát.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita július 1-jei hatállyal nevezte ki az addig a Budai Görögkatolikus Parókián segédlelkészként szolgáló Kocsis Tamást az újonnan alapított dél-budai szervezőlelkészség szervezőlelkészévé, aki új megbízatása mellett továbbra is szolgál a Budapesti Egyetemi Lelkészségen is.

Az elsősorban a XI. és XXII. kerületi hívek ellátására létrehozott szervezőlelkészség egyelőre a Szent Imre-kápolnában talált otthonra. Mostanáig a dél-budai görögkatolikusok a ciszterci Szent Imre-templomban ünnepeltek hétfőnként Szent Liturgiát, illetve alkalmanként a budafoki Szent Péter és Pál-kápolnában.

Kocsis Tamás a homília elején elmondta, Makláry Ákos atya is felhívta rá a figyelmét, milyen szerencséje van, hogy éppen ez az evangélium jutott mára – mert ez a kezdet szakasza, ezért szokták szeptember 1-jén, a görögkatolikus egyházi év, illetve a tanév elején olvasni:

Abban az időben Jézus Názáretbe ért, ahol nevelkedett, szombaton szokása szerint bement a zsinagógába, és felolvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták neki oda. A könyvtekercset kigöngyölítve arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy meggyógyítsam a megtört szívűeket, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” Miután összetekerte a könyvtekercset és átadta a szolgának, leült. A zsinagógában minden szem rá szegeződött. Akkor így kezdett el beszélni hozzájuk: „Ma teljesedett be ez az Írás a ti fületek hallatára.” Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a kegyelem igéin, amelyek ajkáról fakadtak. (Lk 4,16–22)

Kezdők vagyunk, de nem rossz a kezdet – örvendett Tamás atya –, sokan vagyunk, tehát van igény a közösségre. A közösségben mindenki kicsit Krisztus: egymást szolgálják, egymást éltetik.

A nagy múltú, hajdan napi több telt házas misét ünneplő Szent Imre-kápolna közössége megfogyatkozott mára – most megtöltötték a görögkatolikus hívek, és életet hoztak a szolidan zsivajgó gyerekek. Tamás atya az éltető, örömteli közösség és a vidámsággal teli vasárnapok szerepét hangsúlyozta.

A közösség jó támasz mindannyiunknak, kiegészítjük egymás hiányosságait; ugyanakkor „reklám” is, „marketingfogás”: látják, hogy ide jó tartozni.

Ez a közösség valamiben több, mint más közösségek, hisz Krisztus nélkül a keresztény közösség elvész. A „liturgia” szó eleve magában hordozza az utalást a közösségre: a görög leiturgia közszolgálatot takar, a népnek tett szolgálatot. Isten gondviselésével támogatott közösséggé kell válnunk – fogalmazott Kocsis Tamás.

* * *

A Bartók Béla út 17–19. alatt álló épület története a 20. század kezdetére nyúlik vissza, amikor Glattfelder Gyula hittanár, a Központi Papnevelő Intézet prefektusa, később csanádi megyéspüspök megalapította az első Szent Imre Kollégiumokat (1900: Pest, 1908: Buda), hogy a fővárosban tanuló vidéki egyetemi hallgatókat segítse. Az akkor még Fehérvári út 17. alatti telken Aigner Sándor tervei alapján épült meg a kollégiumépület, majd a vele egy tömböt alkotó lakóház a Mészöly utcai sarkon, melynek első emeletén alakították ki a kápolnát. Ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Baross Gábor Kollégiuma működik az épületben. A kollégium és a kápolna közti közvetlen átjárót a háború után befalazták, a lakók visszaemlékezése szerint 2013-ban nyílt meg újra a közvetlen kapcsolat lehetősége. A Szent Imre Lelkészség lelkipásztora Horváth József kápolnaigazgató.

Fotó: Dél-Budai Görögkatolikus Szervezőlelkészség

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír