A győri Könnyező Szűz Mária

Kultúra – 2022. március 17., csütörtök | 6:00

A győri székesegyház kegyképén látható Szűzanya 1697. március 17-én reggel véres könnyeket hullatott. Az évfordulóhoz kapcsolódva minden évben sokan elzarándokolnak a Könnyező Szűzanyához. A győri kegykép történetét idézzük fel az alábbiakban.

A kegykép az Altató Mária vagy Örvendetes Mária képtípusba tartozik. Valószínűleg írországi festőtől származik. A vászonra festett, koronákkal ékes olajkép ősképe Abraham van Merlen 1640 körüli rézmetszete. Az alvó gyermekét imára kulcsolt kézzel vigyázó Mária és a Gyermek takarójának virágmotívumai az Énekek énekére utalnak: „Én alszom, de a szívem virraszt” (5,2); „Íme, te szép vagy én szerelmesem, és ékes és a mi ágyunk virágos” (1,15–16). Bálint Sándor így fogalmaz: „A Máriában megdicsőülő menyegzős ruhába öltözött lélek készül ebben a misztikus mámorban a Vőlegénnyel, az isteni teljességgel való egyesülésre.”

A gyermek Jézus fölé hajoló, imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép az előkelő ír családból származó Walter Lynch későbbi clonferti püspöké volt, ő hozta Magyarországra, miután a Cromwell-féle üldözés idején menekülni kényszerült hazájából. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, és kinevezte kanonokká és püspöki helynökké. A kép a püspök halála (1663) után a székesegyház oldalfalára került.

„Midőn Cromwell Oliver tizenegy esztendei dühösködéssel Nagy-Britanniában a katolikusokat üldözné, némely püspökök onnan elűzettetvén, Németországban keresék és találák meg menedékhelyöket. Ezek közül eggyel, úgymint Lyncaeus Walterrel, clamfordi írlandus püspökkel megismerkedett Püski János győri püspök és őtet magához hívá, sőt példás életére, tudományára, érdemeire nézve, győri kanonokká is nevezé 1655-ben. Nyolc esztendeig élt Győrött Lyncaeus, nagy tiszteletben levén mindenkinél, akikkel társalkodott, minthogy istenfélő, ájtatos, jótékony és tudós vala. Halála után az a Boldogságos Szűz szépen festett képe, melyet ő magával vitt, mint egyedülvaló, de egyszersmind nagyrabecsült kincset, kihozott Irlandiából és mely előtt mindennapi imádságait szokta vala buzgón véghez vinni, a győri nagy templomban kitétetett Szent Anna asszony kápolnájának egyik oldalfalára: És ott tiszteltetett sokaktól egész 1697-ik esztendeig.”

(Jordánszky Elek püspök, 1836)

Írországban a 17. század végén ismét katolikusüldözés tört ki, és egy parlamenti határozat alapján az ország összes püspökét száműzték. A határozat elfogadásának napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén (e nap ma is állami ünnepnap Írországban) a győri képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek hulltak, melyeket fehér gyolcskendővel itattak fel.

A gyolcskendőt máig őrzik a székesegyházban. Díszes keretén a felirat: „Ez valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek, mely az itteni székesegyházban 1697. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket hullatott. E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának és minden szenteknek tiszteletére ezennel felajánljuk. Győrött, 1701. május 20.”

„Akkor történt azon rendkívüli és természet szerint meg nem magyarázható tünemény, hogy éppen március 17-én, Szent Patrícius püspök, Irlandia apostolának ünnepén reggeli hat óra tájban, amidőn számos nép a szentmisét hallgatná, egyszerre észrevétetett, hogy a Boldogasszony képe könynyez. Odatódult azonnal a sokaság, bámulva látta a dolgot. Némelyek sírni és vétkeiket siratni kezdették, mások kételkedtek. Az egész városból minden rendű és vallású lakosok gyülekezete csoportozott össze. A káptalanbeliek levették a képet a falról. A fal száraz volt, a kép pedig nemcsak tovább könnyezett, hanem véres verítékkel is ázott. A cseppeket tiszta fehér gyolccsal letörölték, de a vászonra festett kép újra könynyezett, úgyhogy a kis Jézus orcájára is lehullott egynéhány csepp, melynek nyomát most is láthatni a képen. A gyolcs ezüst rámába foglalva mai napiglan őriztetik a főtemplom kincstárában. Három óráig tartott a látomány, mely idő alatt zengett a templom ájtatos imádságával az odasereglett keresztény sokaságnak. Ezek közt volt gróf Heister Siegbert, Győrnek akkori császári, királyi hadikormányzója, aki látván a valóságot, azonnal egy szép oltárt építtetett ezen csudálatos kép kitételére...”

(Jordánszky Elek püspök, 1836)

A képet a könnyezés után császári parancsra Bécsbe szállították. 1697. július 7-én körmenetben körülhordozták a városban, majd visszaadták Győrnek. A végvári katonaság köreiből indult meg a mozgalom, hogy a csodálatos kép oltárra kerüljön. Keresztély Ágost győri püspök hosszú és alapos vizsgálat után 1704-ben engedélyezte, hogy a kép számára a templom északi hajójában oltárt emeljenek. A mai márványoltárt Zichy Ferenc püspök emeltette 1767-ben.

„Szent László középkori tiszteletéhez, amelyet a herma jelképez, így kapcsolódott a barokk Győr szimbóluma, a Szűzanyának vérrel verejtékezett képe” – írja Bálint Sándor. És így folytatja: „A székesegyház csodálatos stílusváltozatai, a Káptalan-domb előkelő egyszerűsége, a Frigyszekrény-szobor megragadó környezete, a patrícius házak és barokk templomok: az egész városkép, a keresztény Európának magyar bizonysága szinte csak azért van, hogy keretbe foglalja és jórészben feltételezze a kegyképet, Győr palladiumát.”

IX. Pius pápa 1874. november 20-án teljes búcsút engedélyezett március 17-ére, 25-ére és augusztus 15-ére a kegyképet felkereső zarándokoknak. VI. Pál 1968. február 10-én ezt kiterjesztette: teljes búcsút engedélyezett az esztendő bármely napjára mindazoknak, akik zarándokként fölkeresik a győri székesegyházat.

A vérrel könnyezés 200. évfordulóján írországi küldöttség is jelen volt. A kegykép eredeti helye az írországi templomban ma is üresen áll arra emlékezve, hogy a menekülő püspök innét vitte azt magával. Papp Kálmán püspök meghívására a 250. évfordulón együtt ünnepelt a teljes magyar püspöki kar Győrben. Ettől kezdve vált szokássá, hogy a Győri Egyházmegye papsága minden év március 17-én zarándoklattal egybekötött rekollekciót tart a kegykép előtt. Bánk József püspök 1967-ben a Rítuskongregációtól külön miseszöveget kért és kapott a győri Könnyező Szűzanya tiszteletére.

1972-ben, a könnyezés 275. évfordulóján Kacziba József püspök Mária-évet hirdetett az egyházmegyében. 1997-ben, a 300. évfordulón Pápai Lajos püspök ugyancsak Mária-évet hirdetett. II. János Pál pápa Gilberto Agustino bíborost küldte az ünnepségre mint pápai legátust; ebből az alkalomból a székegyház basilica minor rangot kapott. Az előző évben, 1996. szeptember 7-én, a Szentatya győri látogatásakor imádkozott a Szűzanya kegyképe előtt.

Ima a kegykép előtt

Szent félelemmel eltelve borulok le véres könnyeket hullató szentképed elé, kegyelmekkel tündöklő Szűzanya, Mária! Szemem könnyben úszik, amikor átgondolom az Egyháznak és a Te híveidnek szenvedéseit, amelyek miatt Te, irgalmas szívű Anyánk, e szent hajlékban egykor három óra hosszat véres könnyeket hullattál.

Óh Mária, könnybe borult szemedet fordítsd most is Szent Fiad Egyházára! Rajtam is könyörülj! Indítsd szívemet tökéletes bűnbánatra, életjobbulásra és Szent Fiad forró szeretetére. Egyesítsd bánatkönnyeimet véres könnyeiddel, és mutasd be engesztelő áldozatul, hogy irgalmasságot nyerhessek Szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál. Ámen.

Mennyekbe felvett és értünk vérrel könnyező Szűzanya, könyörögj érettünk!

„Alig találunk még kegyhelyet, ahol a papság és a hívő nép szorosabban összeforrott volna a kultusszal, mint Győrben. A székesegyház vérrel verejtékező Mária-képe igazán szíve a városnak.” (Bálint Sándor)

Igazak e szavak. A márciusi búcsú napjai a 21. században is a Győri Egyházmegye nagy ünnepnapjai esztendőről esztendőre. 17-én, a vérrel könnyezés évfordulóján az egyházmegye papsága hagyományosan elzarándokol a kegyképhez, az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén pedig a hívek búcsúját tartják. A bazilika mindegyik napon megtelik, személyes élményem, hogy március 17-én a Győr felé tartó vonatok, buszok a Szűzanyához igyekvő zarándokokkal vannak tele. De sokan érkeznek gyalogosan is. És a kegykép alatt összegyűlők arcáról öröm, derű és hit sugárzik. Március van, a remény szép hónapja. 

Urunk, Jézus Krisztus, te úgy akartad, hogy a Boldogságos Szűz Mária mindenkor segítségünkre siető anyánk legyen. Engedd, hogy akik kegyképét tisztelettel köszöntjük és anyai oltalmát szüntelenül kérjük, az örökkévalóságban megváltásod gyümölcsét elnyerjük. Aki élsz és uralkodol a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Forrás
Magyar katolikus lexikon
Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében (1944)
Győri Egyházmegye
Hitvallás

Fotó: Győri Egyházmegye; Lambert Attila

Magyar Kurír
(bh)

Kapcsolódó fotógaléria