A hitélet felé is nyit a megújult Országút

A december 11-i számban az újraindított Teleki László Alapítvány tevékenységét a határon túli magyar műemlékek feltárásáról, dokumentálásáról és felújításáról Entz Géza alapítványi elnök ismerteti. Az elmúlt harminc év során olyan hatalmas emlékanyag, közép- és fejedelemségkori épületek, falfestmények, kazettás mennyezetek, oltárok és más berendezési tárgyak feltárása történt meg, mint a műemlékvédelem 19. századi hőskora idején.

Halász Iván a modern belarusz állam- és nemzetépítés folyamatát mutatja be a Litván Nagyfejedelemségtől napjainkig. A folyamat paradox módon a lenini nemzetiségi politika által ihletett belarusszifikációval vett lendületet, amikor a belarusz lett a hivatalos és az oktatási nyelv, s számos kulturális intézményt hoztak létre. A belarusz folklór ápolása és a mindennapi orosznyelvűség jól megfért egymással, mivel a két nyelv hasonlít egymásra.

Pócza Kálmán a föderalista és szuverenista álláspont konfrontációját elemzi a német alkotmánybíróság májusi döntése után, amely az uniós válságalap kapcsán megállapította, hogy az Európai Központi Bank és az Európai Unió Bírósága is túllépték a lisszaboni szerződésben meghatározott hatáskörüket. Egyesek az EU egységét féltik, mások ellenben örvendetesnek tartják, hogy Karlsruhe végre megálljt parancsol az uniós intézmények hatáskör-terjeszkedésének. Pócza szerint a tagállamok nem véletlenül nem tisztázták a nemzeti és közösségi jog viszonyát, mivel ezzel állást kellene foglalniuk a „föderális állam vagy szuverén államok együttműködése” vitatott kérdésében.

Magyarics Tamás történeti áttekintéssel ismerteti az amerikai elnökválasztás bonyolult rendszerét s a mai vitákat okozó furcsaságait. Egyes államok például, elsősorban a nyugati és a keleti parton, több elektori helyhez jutnak, mint amennyire az állampolgárok száma alapján jogosultak lennének.

Mezey Katalin és Szerdahelyi Csongor a közelmúltban elhunyt Bolberitz Pálra emlékeznek. Szemelvényeket olvashatunk Bolberitz Pál visszaemlékezéseiből, egyben Antall József emléke előtt is tisztelegve.

Mezei Balázs Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű körlevelét elemzi, amely szerinte a szeretet egyetemes szétáradására irányul, amelyben a pápa minden ellentétet, határt, különbséget és hierarchiát feloldhatónak lát. A jövő útja az egyének, csoportok, népek, nyelvek és vallások „találkozáskultúrája”. A magántulajdon társadalmi szerepét újragondolva a pápa kimondja, hogy az önmagában nem sérthetetlen, mindig a közjó szolgálatában kell állnia.

Az olvasó betekinthet a nemzet művésze címmel kitüntetett Farkas Ádám szobrászművész életútjába. Novák Valentin írásában a sors nagyszerű ajándékának nevezi, hogy a Balaton mellett élhet-halhat. Lányi Béla verbita szerzetes Cebui karácsony című írásában a Fülöp-szigetek szegényeinek ünneplését mutatja be. Székelyhidi Zsolt és Tóth Erzsébet verseit is olvashatjuk a lapban.

Fáy Zoltán az országúti ferences templom viszontagságos történetét ismerteti az Ágoston-rendi szerzetesektől a II. József által erővel áttelepített ferencesek berendezkedésén át a plébánia mai közösségi életéig.

Szigethy Gábor filmkritikája Keleti Márton Dalolva szép az életén keresztül mutatja be, milyen propagandisztikus törekvésekkel próbálta álcázni a berendezkedő kommunizmus a hétköznapi nyomorúságot.

A kritika rovatban Szilágyi Károly egy délvidéki novellaantológiát, Urbán Péter Illyés Gyula oroszországi útirajzát, Békési Sándor Paul Klee Stigmatizált című festményét elemzi.

Forrás: Krómer István

Fotó: Országút

Magyar Kurír