A kitartás útján – Tizedszer vezet a fiatal felnőttek 22+ zarándoklata Máriapócsra

Tokajban a görögkatolikus templom udvarán volt a gyülekező. Kora este a résztvevők mintegy fele már a zarándoklatot megnyitó vecsernyén is részt vett, amelyen a lelki útravalót ezúttal is Orosz Atanáz miskolci megyéspüspöktől kapták, aki a tervek szerint egész úton kíséri őket.

A püspök elmélkedésének középpontjába Boldog Gojdics Pál püspök és vértanú alakját állította, és életének megható mozzanataival arra buzdította a zarándokokat, hogy a nehézségek között is Krisztusba kapaszkodjanak, mert a hűség vezet el az üdvösségre.
A vértanúról a vecsernyei sztichirák is megemlékeztek, Isten kinyilatkoztatott szavaira való hivatkozással: „Aki mindvégig kitart, az üdvözül.” (Mt 24,13) „Érdemes ezt a gondolatot jól elmenteni memóriánkban és a szívünkben is”, és ezt nem csak a zarándokoknak tanácsolta a főpásztor. Majd egy megrendítő történeten keresztül arra mutatott rá, hogy a szentek közbenjárása ma is élő valóság.

Az elmélkedésben külön hangsúlyt kapott az a mondat, amelyet Gojdics Pál még fiatal papnövendékként hallott spirituális atyjától, és amely egész életét végigkísérte: „Az élet nem nehéz, csak elég komoly.” Ez a rövid, mégis mély gondolat segítette őt abban is, hogy a hosszú börtönéveket hittel és méltósággal viselje el. Hűséges maradt Krisztushoz egészen haláláig, amely különös isteni ajándékként éppen születésnapján következett be.

A fenti gondolatokhoz kapcsolódva Sirák fia könyvéből (Sir 2,6–8) idézve adott Orosz Atanáz lelki útravalót a zarándokok számára:„Bízzál az Istenben, gondodat viseld, járj egyenes úton és reménykedj benne. Akik Istent félitek, várjátok kegyelmét, ne hagyjátok el, nehogy elessetek.”

A tokaji templomban látható Gojdics Pált ábrázoló ikont Makláry Zsolt festette. A vértanút ábrázoló egy másik ikonján egy Szent Péter-idézet is olvasható: „Szeretteim, ne csodálkozzatok azon, ha égető fájdalmak próbatételként érnek benneteket, hanem vegyétek ezt az Úrral való közösség jeléül.” Ez az apostoli buzdítás a vértanú püspök egész életének összefoglalásává vált, és ma is útmutatást adhat minden kereszténynek.

A jelenlévőket Salai Szabolcs atya mint a zarándoklat főszervezője köszöntötte és örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan vállalkoztak a zarándoklatra – az előzetesen regisztráltak száma meghaladja a nyolcvan főt –, amely lehetőséget ad a hétköznapokból való kiszakadásra és a lelki megújulásra. Kiemelte, hogy a közös út sikere minden résztvevő együttműködésén múlik: ha mindenki hozzáteszi a maga szolgálatát – legyen az zarándokkereszt hordozása, a kántorizálás, az étkezések előkészítése, vagy éppen a pihenők utáni takarítás –, a zarándoklat könnyebbé és örömtelibbé lesz.

Az idei zarándoklat mottóját Izajás próféta szavai ihlették: „Utat készítek a pusztában…”, amely arra emlékeztet, hogy Isten a nehéz, válságos élethelyzetekben is utat nyit az ember előtt. A legfontosabb cél azonban nem csupán a Máriapócsra való megérkezés, hanem az, hogy a zarándokok lélekben is eljussanak a Pócsi Szűzanya elé, és imádságaik meghallgatásra találjanak, fogalmazott Szabolcs atya.

A vecsernye után a zarándokok már gyalog folytatták útjukat Tokaj városának északkeleti végére. A kereskedelmi és idegenforgalmi szakiskola kollégiumában volt az éjjeli szállás, ahol az estét ismerkedő, közösségformáló program zárta Nagy Luca és Töviskes Mária vezetésével. Az este folyamán mindenki egy-egy kavicsot helyezhetett el abban a közös hátizsákban, amelyet teherként is magukkal cipelnek az út során, ezzel jelképezve azokat a „terheket”, amelyben az Istenszülő közbenjárását kérik.

Pénteken kora reggel az utrenye és püspöki áldás után Rakamaz felé vették a gyalogos zarándokok az irányt. Délután Nyíregyháza-Kertvárosban, este pedig a Szent Miklós-székesegyházban lehetett csatlakozni hozzájuk. Szombaton Oros, Napkor útvonalon a késő esti órákban érkeznek meg az Istenszülőhöz.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Szöveg: Varga-Juhász Bernadett

Magyar Kurír