A kultúra új lovagja: Béres György egyházzenész

2017. január 22. vasárnap 18:31

Sapszon Ferenc, a Gregorián Társaság elnökének felterjesztése alapján – Szőnyi Erzsébet zeneszerző, Tardy László karnagy és Kárpáti Kázmér OFM ajánlásával – Béres György egyházzenész, a társaság alelnöke a Kultúra Lovagja kitüntetésben részesült, amelyet január 22-én a Stefánia Palotában vett át.

A Gregorián Társaság 25. születésnapján a Mátyás-templomban

Sapszon Ferenc a következőképpen méltatta a gregorián kutató, karvezető művészi-tanári életművét és „lovagias tetteit”: Béres György Magyarországon elsőként ismertette meg, és azóta is tanítja a legújabb nyugat-európai gregorián kutatások (amelyekben maga is részt vett) eredményeit, és az ezek alapján megszületett új tudományt, a gregorián szemiológiát. Éveken át e tudományterület tanára volt a Bécsi Zenetudományi Intézetben és Salzburgban, a Mozarteumban is. 1990-ben alapította meg és huszonnégy éven át választott elnökként vezette a Gregorián Társaságot, amelynek célkitűzése a római hagyományú egységes gregorián ének visszahelyezése a liturgiába, illetve a gregorián ének közkinccsé tétele. Eddig hatvanöt tanfolyamot szervezett énektanárok és egyházzenészek részére, nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben és a Felvidéken is. (1990 óta ezek akkreditált pedagógus-továbbképzésnek minősülnek hazánkban.)

1998-ban életre hívta – a nagy érdeklődésre való tekintettel azóta háromévenként megrendezett – Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivált, amelynek azóta is a művészeti vezetője. Ő szervezi az idei, hetedik zenei ünnepet is. Az eddigi rendezvényeken tizennégy ország harmincnyolc szkólája lépett fel. Mind a hat fesztivál gerincét a liturgikus események alkották, s ezeken kívül hangversenyek és nemzetközi hírű kutató professzorok előadásai segítették a gregorián ének megismertetését. Az események alatt írástörténeti, gregoriántörténeti, illetve gregorián ihletésű képzőművészeti kiállításokat tekinthettek meg az érdeklődők. A váci programsorozat elsődleges célja, hogy a belgiumi watou-i nemzetközi gregorián fesztiválokhoz hasonlóan, hazánkban is hallhatóak legyenek a legrangosabb szkólák, és a legnevesebb professzorok által betekintést kaphasson a közönség a Nyugat-Európában folyó gregoriánkutatásokba.

Béres György a Gregorián Társaság fennállása óta tizenhat, szkólatalálkozóval egybekötött tanulmányi napot szervezett és vezetett az ország különböző pontjain. Irányításával és a társaság, valamint a Bárdos Lajos Zenei Hetek közös szervezésében további tizenhat alkalommal került sor hasonló rendezvényre. Az említett alkalmakat szkólatalálkozókkal, illetve gregorián szentmisével kötötte össze, hogy a szkólák egymástól is tanulhassanak és minden a liturgiában teljesedjen ki. Gyakran hív vendégelőadókat is, akik pedagógiai, zenei, liturgikai vagy történeti témákkal foglalkoznak. Ezen túlmenően rendszeresen tart előadásokat a fővárosban és vidéken, zenei és egyházi intézményekben, különböző fórumokon.

A pap tanár, az egyházzenész számos új mű megszületését inspirálta: Szőnyi Erzsébet, Koloss István, Daróci Bárdos Tamás, Soproni József, Gyöngyösi Levente, Petr Eben, Peter Planyavszky gregorián ihletésű darabokat írtak a tiszteletére, neki ajánlva azokat.

Megalapította a Schola Gregoriana Budapestinensist, hogy a Gregorián Társaság alapvető célkitűzése, a gregorián ének liturgiában történő megszólaltatása megvalósuljon. Vezetésével az együttes – a nyári hónapokat kivéve – húsz éve minden kedden 18.30 órától gregorián misét énekel a pesti ferences templomban. A kórus 1995-ben hivatalos meghívottként fellépett Bécsben a Gregorián Ének Kutatásának Nemzetközi Társasága (AISCGre) kongresszusán és a Váci Nemzetközi Gregorián Fesztiválokon. Minden év márciusának első hétfőjén, a hagyományos Kodály-emlékmisén a Mátyás-templomban is ez a szkóla kap meghívást a mise proprium tételeinek megszólaltatására. Többször énekeltek Bécsben és Pozsonyban, valamint – a rendszeres szolgálat mellett – vidéken és Budapesten is évente többször vállalnak közreműködést hangversenyen és gregorián misén.

A 2010-ben elindult „Élő gregorián – Hangzó Árpád-kor” című országos programsorozat fő megvalósítóiként igyekeznek minél több Árpád-kori (katolikus és a történelem folyamán reformátussá lett) templomban megszólaltatni a liturgiában a gregorián éneket, rámutatva ezzel a kereszténység egységére, valamint az európai és a hazai kultúra összefonódására.

Erdő Péter bíboros 2007. június 7-én munkásságának elismeréseképpen Béres Györgynek adta át a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana díját; Belváros-Lipótváros Önkormányzata pedig 2008. január 22-én az V. kerületben végzett közművelődési tevékenységéért őt tüntette ki az első Pilinszky-díjjal.

S tegyük hozzá, hogy e hosszú, eredményekben gazdag lelkipásztori-művészi pályafutás még koránt sincs lezárva…

Fotó: Merényi Zita

Pallós Tamás/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
egyben-tart-ferences-zarandoklat-matraverebely-szentkutra
Egyben tart – Ferences zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra

Augusztus 14–20-áig immár huszonnegyedik alkalommal szervezték meg a ferencesek Esztergomtól Mátraverebély-Szentkútig vezető zarándoklatát. A résztvevők száma idén is meghaladta a kétszázat. Augusztus 19-én, a Szécsénytől Szentkútig tartó szakaszon csatlakoztunk a zarándokokhoz

14:27
a-kereszt-tartja-meg-hazat-szent-istvan-kiraly-unnepe-gyori-egyhazmegye-fotemplomaban
A kereszt tartja meg a hazát – Szent István király ünnepe a Győri Egyházmegye főtemplomában

Veres András győri megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be augusztus 20-án, Szent István király, hazánk fővédőszentje ünnepén a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

13:00