Peru, Leó pápa dél-amerikai útjának utolsó állomása: A lakosság közel 80 százaléka katolikus

Robert Francis Prevost hosszú perui szolgálata során volt plébános, szemináriumi tanár, tanulmányi prefektus, egyházi bíró, a trujillói egyházmegye tanácsadói testületének tagja, emellett egy évtizeden keresztül vezette a trujillói ágostonos szemináriumot; 2018 és 2023 között a perui püspöki konferencia tagja volt; 2015-től 2023-ig chiclayói megyéspüspök.

Tizenkét évvel ezelőtt a Szűz Mária, Isten Anyja tiszteletére szentelt chiclayói Santa María-székesegyházban szentelték püspökké.

*

A Perui Köztársaság Dél-Amerika harmadik legnagyobb országa, amelynek területén az Andok központi szakasza húzódik. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile és nyugaton mintegy 2000 kilométer hosszan a Csendes-óceán határolja.

Az országot – természeti változatosságából adódóan – biológiai sokféleség jellemzi: zoológiai és botanikai élőhelyei a csendes-óceáni régió száraz síkságaitól az Andok magas hegyvidéki területein át a trópusi Amazonas-medencéig terjednek.

Peru területe számos ősi kultúrának adott otthont – köztük az Inka Birodalom a 13–16. században egyike volt a világ legnagyobb és legfejlettebb kultúráinak.

A Spanyol Birodalom a 16. században meghódította a régiót, alkirályságot hozva létre, amely a dél-amerikai gyarmatok nagy részét magában foglalta. 1821-ben Peru kikiáltotta függetlenségét; Spanyolország három évvel később, az ayacuchói csatában elszenvedett vereség után lemondott minden igényéről korábbi latin-amerikai gyarmataival kapcsolatban.

A társadalmi egyenlőtlenségek, a nyersanyagok iránti külföldi érdekek, valamint a Bolíviával, Chilével és Kolumbiával kipattant határvillongások miatt hosszú instabil időszak következett Peruban. 1979-ben, évtizedekig tartó diktatórikus rezsimek után fogadták el az alkotmányt.

Peru ma demokratikus köztársaság, amely huszonöt közigazgatási régióra oszlik.

Fő gazdasági tevékenységei a bányászat, a mezőgazdaság, a halászat és a textilgyártás. Az ország lakossága 34 millió fő: 45 százalék őslakos indián, zömmel kecsua; 37 százalék mesztic (európai és indián származású), 15 százalék fehér, 3 százalék egyéb (főként japán, kínai és fekete) népességgel.

A hivatalos nyelv a spanyol, a kecsua és az ajmara. A spanyol nyelvet a lakosság körülbelül 90 százaléka beszéli. A hegyi indiánok a kecsua nyelvet, a Titicaca-tó környékén, illetve az ország déli részén élő őslakosok az ajmara nyelvet beszélik.

A lakosság közel 80 százaléka katolikus.

Szent József vezeti az Isten Fiát

A perui Katolikus Egyház a statisztikai adatok tükrében 2026-ban: 46 egyházi kerület, 82 püspök, 1710 plébánia, 2151 egyházmegyés pap, 1095 szerzetes pap (a papság létszáma 45 százalékkal növekedett 1980-hoz képest, ellentétben a többi dél-amerikai országgal, ahol többnyire csökken a hivatások száma), 4720 szerzetes, 864 papságra készülő szeminarista; a megkereszteltek száma az utóbbi években közel 300 ezer volt.

Forrás: Vatikáni Rádió Facebook-oldala

Fotó: Vatican Media; Wikipedia; Vatikáni Rádió Facebook-oldala

Magyar Kurír