A legmélyebb érzelmeinkben sem vagyunk egyedül – Bódi Barbara kiállítása a Párbeszéd Házában

A művészt és a közönséget Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója köszöntötte. Felidézte, Bódi Barbara „Boba” alkotásaival először 2008-ban találkozott Torontóban, amikor ő a kanadai magyarok lelkipásztora volt, a művésznő pedig ott tanult. A jezsuita szerzetest különösen az Út az erdőben című kép ragadta meg, amely kifejezi Bódi Barbara művészetének egyik lényeges elemét, az állandó útkeresést.

Mindez belső igényből fakad az ő esetében. Folyamatosan keres, kutat, és mindezt egyre érettebben fejezi ki – fogalmazott Sajgó Szabolcs.

A kiállítást Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára nyitotta meg. Beszédében feltette a kérdést, van-e roma művészet, és ha van, mit jelent ez?, majd hangsúlyozta: a roma származásnak csak akkor van jelentősége, ha maga a művész jelentőséget tulajdonít ennek. Boba esetében ez így van. Nagyon fontosnak tartja roma származását. Alkotásain keresztül nem bezár, hanem megnyit számunkra egy ismeretlen világot, és ettől mindenképpen többek leszünk, hiszen a roma kultúra gazdagsága jelenik meg a képein.

Ezek az alkotások a diplomácia fontos eszközei is lehetnek. Ha egy minisztérium falán ott lóg egy roma művész festménye, az a külföldi ország képviselőjének érdeklődését is felkeltheti, és azonnal szóba kerülhet, hogy mit jelent ma a roma kultúra Magyarországon, miért fontos a romák társadalmi támogatása – folytatta az államtitkár, majd beszélt arról is, hogy a példaképek nem kinevezéssel születnek, hanem úgy, hogy a közösségek ismernek el példaképeket maguk közül, az érdemek alapján.

Bódi Barbarát a közösség választotta ki példaképül, hiszen élete követendő példaként állítható mások, elsősorban a fiatalok elé: nemcsak egy nő ő, nemcsak egy tehetséges roma festőművész... sokkal több ezeknél. Példa lehet a roma közösség számára, megmutatja, ha valaki szorgalmas, keményen dolgozik a tehetsége kibontakoztatásáért, milyen magasra juthat el – mutatott rá Novák Katalin.

Ezt követően kiemelte a tehetséggondozás fontosságát, hangsúlyozva, hogy aki megkapta a tehetség kegyelmét, nyújtson támogatást azoknak, akik arra rászorulnak, hogy felszínre kerülhessenek a bennük szunnyadó adottságok a művészi pályán vagy az élet egyéb területén. Megemlítette Novák Katalin az Arany János Tehetséggondozó Programot és azokat a keresztény szakkollégiumokat is, melyek a tehetséges roma fiatalok felkarolásával is foglalkoznak, hiszen többségüknek, hátrányos helyzetük miatt, szükségük van erre a plusz támogatásra, hogy érvényesíthessék tehetségüket.

Az Emmi államtitkára szerint kiemelten fontos a roma kultúra hihetetlen gazdagságának, sokszínűségének megismertetése. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy ma már a Nemzeti Tanterv része a roma kultúra tanítása. Igen lényeges, hogy a nem roma származású gyerekek is már kiskorukban megismerkedjenek ezzel a sokszínű, fantasztikus értékeket felmutató kultúrával, a roma gyerekek pedig felismerjék, hogy büszkék lehetnek a saját kultúrájukra, amelynek kiemelkedő képviselője Bódi Barbara „Boba” is.

Fekete György Kossuth-díjas belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntőbeszédében elmondta: mint építész mindig hitt abban, hogy egy épület falai magukba fogadják az ott megtörtént eseményeket, elhangzott szavakat, dallamokat, művészeti alkotásokat, tárgyakat és azokat visszasugározzák. Amikor esténként átmegy az újjáépített Pesti Vigadóba, csönd van, de ő Liszt Ferenc zongorajátékát hallja, a falak közvetítik neki azt a csodálatos élményt, amit százötven évvel ezelőtt a Vigadó akkori közönsége a zongoravirtuóz játékát hallva átélhetett. Elnézve Bódi Barbara kiállított portréit pedig arra gondol, hogy van egy ragyogó tehetség, aki például egyszerre jeleníti meg a halott és az élő Krisztust, és a mód, ahogy teszi ezt, egészen egyedülálló.

Ezek a portrék túl fogják élni a saját korukat, és egyszer majd visszaköszönnek, élni kezdenek, haragudnak, szomorkodnak, mosolyognak, reménykednek – fogalmazott az MMA elnöke, aki szerint a jó portré titkot árul el, a létrehozó titkát. Bódi Barbara portréi is így tesznek.

Fekete György felhívta a figyelmet arra is, hogy a statisztikák szerint a tízmilliós lakossághoz képest Magyarországon él a legtöbb diplomás roma művész a világon. Ebben benne vannak a bölcsészek, a táncosok, a zenészek, a színészek, a képzőművészek. Tehát egy művészetben kivételesen erős nemzet fiai vagyunk, amely nemzetnek a roma kultúra kiemelkedő, szerves része.

A szónok egyetértett Novák Katalin államtitkárral abban, amit a példaképek fontosságáról mondott. Rámutatott: Bódi Barbara valóban példakép lehet, mert a roma kultúra értékeit mutatja be képeivel, egyetemes értékekké emelve azokat. Fekete György egyúttal emlékeztetett: egy, már korábban is tervezett, ám létre nem jött roma múzeum megvalósulása ma is időszerű lenne, mert az ilyen kimagasló művészi értékek, mint amilyenek Bódi Barbara itt látható képei is, eltűnhetnek, ha nem lesz olyan gyűjteményes intézmény, amely megőrizze ezeket.

Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ turizmusa nem azon alapszik, hogy az emberek elmennek világot látni, hogy megkeressék önmagukat, hanem azon, hogy megnézzék, mi az, ami náluk nincs meg. A zenében, táncban, képzőművészetben létező roma kultúra, melybe Boba művészete is szervesen beletartozik, a magyar kulturális prezentáció nagyon fontos szegmense, hiszen a környező országokban sem lehet ilyen rendkívüli színvonalú roma kultúrával találkozni, mint nálunk.

A kiállításmegnyitó zárásaként Sajgó Szabolcs beszélgetett Bódi Barbarával. A művésznő elmondta, a tárlaton kiállított, reprezentatív, 12+1 darabból álló, 120 x 140 centiméter nagyságú olajfestmény-sorozat képein a nagyméretű arcok felfokozott érzelmei reményei szerint arra ösztönzik a nézőt, hogy katartikus módon azonosuljon velük: akár a feszültségektől ordítani kényszerülő fekete nő érzelmeivel; akár az erőtől duzzadó, harcra kész cseroki indiánnal; akár a harmonikus, kiegyensúlyozott, bölcs hindu kisugárzásával.

Bódi Barbara különböző nemzetiségek arcain keresztül mutatja be közös, elementáris érzéseinket és gondolatainkat, a legfőbb közöst: „emberségünk mércéjének fokát”.

A legmélyebb érzelmeinkben sem vagyunk egyedül, a legkisebb is az egész része, mert minden összefügg mindennel. A lényeg, hogy tudjunk azonosulni mindenki fájdalmával – mondta a művésznő. Majd kiemelte: a tizenkét festmény egyikén megjelenik a megváltó Jézus Krisztus is, a tizenharmadik kép pedig, a Tükörkép, a befogadó önarcképe egy tükörben, amely által mindenki aktív szereplőjévé válhat az alkotásnak. 

A megnyitón közreműködött Szalóki Ági énekesnő, Káli Horváth Kálmán színművész és Ifj. Polónyi István hegedűművész.

A tárlat július 5-ig látogatható hétköznapokon 15 és 18 óra között.

Fotó: Párbeszéd Háza

Bodnár Dániel/Magyar Kurír