A reménység végigkísérte az intézmény elmúlt harminc évét – Ünnep Puskás Ferenc egykori iskolájában

Géczi Árpád igazgató szólt először az egybegyűltekhez, és büszkén köszöntött mindenkit az intézményében, amely – elmondása szerint – Kispest legfelszereltebb általános iskolája lett az elmúlt években. Köszönetet mondott továbbá Erdő Péter bíborosnak, akinek mindebben oroszlánrésze volt.

A főpásztor felelevenítette, hogy az intézmény a rendszerváltozás után alapítványi iskola volt, de 2012-ben egy este, az Uri utcai Prímás Palotába egy dossziét csúsztattak be a kapu alá. Valószínűleg az akkori kispesti plébános, Hegedűs László atya tehette ezt – jegyezte meg a Erdő Péter, hozzátéve: az iskola vezetése, valamint az iskolát működtető alapítvány fejezte ki ebben az iratokban a szándékát egy katolikus iskola létesítésére.  A bíboros a Gondviselésnek tulajdonította a kérvény célba érését, pedig versenyt futottak az idővel. Ugyanis már csak 24 óra állt rendelkezésre az intézmény átvételére. Az ügyintézést nehezítette, hogy másnap volt a püspöki kar plenáris ülése, és a bíboros csak a kávészünetben tudott intézkedni. Az iskola igazgatóját is behívták a püspökkari titkárságra, hogy gyorsítsák az ügyintézést és aláírják a nyilatkozatot.

A bíboros a Gondviselésnek tulajdonította a kérvény célba érését, hiszen másnap volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia plenáris ülése, így döntés is születhetett az intézmény átvételéről. Odahívták az igazgatót is, és aláírták a nyilatkozatot.

Erdő Péter bíboros homíliájában kiemelte: a keresztény vallás nem kötelezi közvetlenül az Egyházat és az egyes embert arra, hogy tanuljon, illetve oktatási intézményeket létesítsen, vezessen vagy látogasson. Először Nagy Károly császár volt az, aki a plébánosokat felszólította arra, hogy a helyi fiatalokat írni, olvasni tanítsák. Egyrészt szükségből tette ezt, mert az írástudó réteg a papok és szerzetesek soraiból került ki; másrészt megmutatkozott benne a tudás iránti nagy tisztelet is, hiszen ő maga uralkodó létére olvasni tudott ugyan, de írni nem.

Az Egyház vállalta a rábízott feladatot, mégpedig irgalmasságból, hiszen a nagy tanítórendek sem kulturális ambícióból születtek, hanem tanítani akarták a szegény gyermekeket, hogy jól elsajátíthassanak olyan ismereteket, olyan mesterségeket, amelyekkel azután tisztességesen boldogulhatnak az életben. Ezért ma is nagyon aktuális, hogy a katolikus iskola megbízhatóan és hatékonyan adja át az ismereteket, olyan képzést adva, amely növeli a fiatalok esélyét az életben való boldogulásra. „Hitünk szerint erre kell felkészítenie az oktatásnak a fiatalokat.

Ha pedig sokan nehezen jutnak megfelelő oktatáshoz, akkor nekünk magunknak kell igyekeznünk ilyen iskolák fenntartására.

Különösen nagy kihívás ez mai korunkban, amikor sok társadalomban széttöredezik a kép az emberről, a világról, a megismerhető igazságról, az elsajátításra érdemes tudásról és a munkáról” – hangsúlyozta a főpásztor.

Erdő Péter beszélt arról is, hogy mai világunkban nem könnyű keresztényként élni, mert gyakran meg nem értéssel, ellenállással, sőt gyűlölettel találkozunk. Ez az állapot minden időben jellemezte a keresztények helyzetét. De a hívő közösség szomorúsága örömre fordul: „nem csupán azért, mert a gyűlölet vagy az ellentmondás viharai után újra meg újra csendesebb idők következnek, hanem azért is, mert Jézus velünk van. Örül a keresztények fájdalmának és szomorúságának is. De ez a szomorúság örömre fordul, és ez az öröm ugyanabból az okból fakad, mint a megelőző szenvedés” – mondta a bíboros.

Hozzátette:

a szabadság igazi tartalma a Krisztussal való találkozásból ered.

A találkozás a feltámadt Krisztusra való ráismerés örömében történik. Ezért ezt az örömet már senki nem veheti el tőlünk.

A főpásztor szerint ilyen értelemben a katolikus iskolák élete is, mint az Egyház élete, szomorúság és öröm, szenvedés és győzelem feszültségében zajlik. Ezért olyan nagy ünnep az a nap, amikor a Reménység Katolikus Általános Iskola létrejöttének 30. évfordulóját ünnepli.

„Kérem Krisztust, mindnyájunk mesterét és tanítóját, hogy áldja meg ennek az iskolának a működését, tanárait, munkatársait, az ide járó gyermekeket és szüleiket. Kérem a Boldogságos Szűz Máriát, az »iskolák édesanyját«, kísérje pártfogásával ennek az iskolának – és minden katolikus iskolának – az életét” – zárta homíliáját Erdő Péter bíboros.

A szentmisét követően a főpásztor megtekintette az intézményt, végigjárta a tantermeket a diákok nagy örömére, akik ünnepi műsorral is készültek a vendégek számára.

Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Lambert Attila

Videó: Kardinális csatorna YouTube-oldala

Magyar Kurír