A részegyházak kánonjogi arculatáról tartottak konferenciát a nyíregyházi Szent Atanáz-főiskolán

Hazai – 2026. február 11., szerda | 9:41

A kánonjog mint szakrális jogrend a rendestől eltérő kormányzati helyzetek kezelésére is megfelelő jogi megoldásokat igyekszik nyújtani. Ezekre példák az egyházmegyéhez hasonló elbírálás alá eső hierarchikus kormányzati egységek: az exarchátus, az apostoli kormányzóság, a katonai- s rítusordinariátus. E szervezeti egységekről szólt a február 7-én Nyíregyházán tartott konferencia.

„Az egyházmegye Isten népének része, mely egy püspök és presbitériuma vezetésére biztatott, hogy pásztorához ragaszkodva s tőle evangélium és Eucharisztia által a Szentlélekben összegyűjtve részegyházat alkosson, melyben valóban jelen van és tevékeny Krisztus, egy, szent katolikus és apostoli Egyháza” (CD 11) 

A részegyház prototípusa az egyházmegye. A kánonjog mint szakrális jogrend sajátossága, hogy a rendestől eltérő kormányzati helyzetek kezelésére is megfelelő jogi megoldásokat igyekszik nyújtani. Ezekre példa az egyházmegyéhez hasonló elbírálás alá eső hierarchikus kormányzati egységek sora: az exarchátus, az apostoli kormányzóság, a katonai- és rítusordinariátus. E szervezeti egységek körüli kérdései alkották a február 7-én a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán rendezett konferencia központi témáját.

Kezdőimádság és Horváth Tamás, a főiskola kánonjog tanára, bírósági helynök, a délelőtti szekció levezető elnöke köszöntője után Galambvári Péter, a főiskola megbízott rektora, a konferencia főszervezője is üdvözölte a résztvevőket. Majd Szabó Péter egyetemi tanár, a Kánonjogi Posztgraduális Intézmény elnöke, a főiskola rektorhelyettese, a konferencia ötletgazdájának bevezető gondolatai hangzottak el. 

Az első előadást Juhász-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium igazgatója A területi apátság kánonjogi intézménye történeti perspektívában címmel tartotta.

Vajdics Erzsébet, a Hajdúdorogi Főegyházmegyei Érseki Hivatal jogásza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézet doktori képzésének hallgatója A területi exarchátus mint kánonjogi intézmény címmel adott elő.

Galambvári Péter délelőtti szekcióban elhangzott előadásának címe Az exarchátus mint részegyház eredete és mai szabályozása volt.

Ujházi Loránd, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Kánonjogi Posztgraduális Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője, tudományos főmunkatársa előadásának címe A tábori püspökségtől a katonai ordinariátusig: hasonlóságok és eltérések volt.

Simon Wagner István, a Pécsi Püspöki Bíróság helyettes bírósági helynöke, a Szent Ferenc-templom plébánosa Az apostoli kormányzóság intézményének változásai (CIC 1917 – CIC 1983) címmel tartott előadást.

A délelőtti szekciót Tóth László, a debreceni Szent Anna-főplébánia káplánja, a PPKE Hittudományi Karának doktorandusza zárta, aki A mérki és debreceni apostoli kormányzóság című kutatási tervét mutatta be.

Délután Nagy Tamás atya, a Miskolci Egyházmegye bírósági helynöke vezette fel az előadókat.

A délutáni szekcióban elsőként Sereghy Xénia, a linzi katolikus egyetem adjunktusa A rítusordinariátus szerepe és sajátos kánonjogi vonásairól tartott előadást.

Őt Szaplonczay Máté bedői helyettes lelkész, berettyóújfalui szervezőlelkész, aki a PPKE-n szerzett kánonjogi doktorátust, A „részegyház” fogalma – A zsinati szövegektől a kodifikációig című előadása követte.

A konferenciát Szabó Péter egyetemi tanár, a Kánonjogi Posztgraduális Intézmény elnöke, a Szent Atanáz Főiskola rektorhelyettese, a konferencia ötletgazdája Az egyházmegyei struktúra – Eltérő európai példák című előadása zárta.

Az előadások után több alkalommal volt lehetőség diszkusszióra, melynek során a résztvevők kérdéseket tehettek fel, amelyekre az előadók esetenként az előadásukat nem érintő, fontos problémákra is reflektálhattak.

Forrás: Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

Szöveg és fotó: Vándor Ilka

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria