A szelíd erő eredményes a nevelésben is – Átadták a pedagógusi munkát elismerő Kunszt-díjat

Az oktatás, a nevelés és a tudomány bőkezű mecénásaként ismert Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsekről elnevezett díj átadóünnepségén Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek köszöntötte a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, valamint Kalocsa város iskoláinak képviselőit és a díjazott pedagógusokat.

Elmondta, hogy „a tanító úgy adja át a múlt értékeit a fiataloknak, hogy a jövőt építse, és ezt tette a maga idejében Kunszt József is, aki 1852 és 1866 között volt kalocsai érsek”. 

Kunszt József iskolákat alapított, s többek között a Magyar Tudományos Akadémia munkáját is jelentős összeggel (tízezer akkori forinttal) támogatta. Az MTA Bach-korszakban indított lapján a következő mottó szerepelt: „Peragit tranquilla potestas, quod violenta nequit”, ami magyarul ezt jelenti: „A csöndes erő véghez viszi azt, amire az erőszak nem képes”.

„Ez a mottó arra utalt, hogy a szabadságharc ugyan elbukott, de maradt a csendes erő, a tanítás” – magyarázta Bábel Balázs érsek, majd a jelenkor pedagógiai kihívásairól beszélt.

Mint mondta, számos konferencia, előadás szól arról, hogy milyen legyen napjaink és a jövő pedagógiája. A mesterséges intelligencia (ChatGPT) erre a kérdésre azt az „okosságot” feleli, a pedagógusra szükség van, a nevelőnek jártasnak kell lennie a technikai eszközök használatában és segítenie kell a diákokat.

„Itt volt a covididőszak, ami bebizonyította, hogy a technikai felszereltség önmagában nem sokat ér, és hogy pedagógusra nagyon nagy szükség van. A Kunszt-díj üzenete, hogy szeretnénk méltányolni azt a munkát, amelyet a főegyházmegye területén lévő minden tanintézményben végeznek” – mondta az érsek.

Varga Lajos váci segédpüspök ünnepi beszédében szintén Kunszt József érdemeire emlékeztetett, életrajzából kiemelve, hogy 1813-ban szentelték pappá, a bécsi Pázmáneum növendéke, a későbbiekben rektora lett. „1848-ban püspökké választották, s miután a személyét a pápa is elfogadta, elnyerte a püspökszentelés kegyelmét is.” A liberalizmus korszakában élt – folytatta Varga Lajos. – A keresztény emberkép szerint a szabadság (a liberalizmus szó is erre utal) a személyi méltóságból fakad, ugyanakkor a személy a közösségben – többek között ilyen a család, az iskola, az Egyház – teljesedhet ki, enélkül puszta individuum. 

A nevelés szoros értelemben a szülő és az iskola tudatos tevékenysége a gyermek felnőtté válásának folyamatában. A keresztény felfogás szerint a nevelés joga elsősorban a szülőket illeti meg, őket segíti a kiépített iskolarendszer. „A szülők e jogosultsága pedig fontos, mert ők mélyebb érzelmi kapcsolatban vannak saját gyermekeikkel, ők tudják könnyebben átadni azokat az értékeket, amelyek az élet tartozékai, s amelyeket személyes kapcsolatok által szerzünk meg. A szülők e joga másokra át nem ruházható, elidegeníthetetlen jog” – mondta a váci segédpüspök.

A keresztény nevelés célja, hogy a növendék birtokában legyen saját kora ismeretanyagának és nyitott legyen az Istentől jövő kegyelem befogadására. Varga Lajos beszédében emlékeztetett a nagy keresztény nevelők példájára, pedagógiájukban a szelídség fontosságára: megemlítette Néri Szent Fülöpöt és oratóriumát, Kalazanci Szent Józsefet, Bosco Szent Jánost. Megjegyezte, hogy a kommunista időkben kiadott Pedagógiai lexikonban is az szerepel, hogy „a proletár ifjúság első nevelői a szalézi szerzetesek voltak”. Varga Lajos kiemelte a nagy nevelők kultúrtörténeti hatását is, külön utalva Néri Szent Fülöp oratóriumának és az oratórium zenei műfajának kapcsolatára.

A püspök aktuális kérdésekről szólva megjegyezte, napjainkban számos technikai eszköz segíti a kommunikációt, legújabban a meserséges intelligencia, amely sok jó célra használható, „arra azonban vigyáznunk kell, hogy mit engedünk be az érzékszerveinken keresztül saját magunkba, hiszen nem csupán kémiai értelemben vett mérgek léteznek, hanem szellemi értelemben vett mételyek is, amelyek képesek megölni az embert, vagy torzíthatják a harmonikus egyéniség kialakítását.”

Varga Lajos végül rámutatott: Jézus a csodái által meggyógyította az emberi érzékszerveket, ezzel lehetővé téve az emberi kommunikációt, amely soha nem felesleges: „az ember az elsődleges, akármennyire fejlett technikai eszközzel rendelkezünk is”, a technika az ember teljesebb életét kell hogy szolgálja.

Az ünnepi beszéd után Bábel Balázs érsek és Varga Lajos váci segédpüspök átadták a Kunszt József-díjat. A szakmájukban kiváló, példás életű pedagógusok a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye részéről bronz emlékplakettet vehettek át, intézményük fenntartója részéről pedig egyhavi bérüknek megfelelő pénzjutalmat.

Az idei díjazottak: Kerpits Miklós, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának elnöke, Doróné Varga Nikolett, a kecskeméti Petőfi Sándor Katolikus Általános Iskola és Óvoda tanára, Nyerges Benjámin, a kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium általános igazgatóhelyettese, Csikósné Vörös Marianna, a kalocsai Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese és Bedő Lénárd, a Kalocsai Szent István Gimnázium tanára.

A díjátadót a kalocsai Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium növendékeinek zenés-táncos irodalmi műsora zárta.

*

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír