A templom- és közösségépítő kolozsvári főesperes

Kovács Sándor Udvarhelyszéken három új egyházközséget alapított, két templomot, plébániát, ifjúsági házat, zárdát épített, Kolozsváron pedig befejezte az elődje által elkezdett, Donát úti Szent István-templom munkálatait. Erdély legnagyobb római katolikus templomának, a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomnak a teljes felújítását is elindította.

A kolozsvári főesperesként szolgáló Kovács Sándor címzetes kanonok március 15-e alkalmából az Áder János magyar köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. Az indoklás szerint a kitüntetést az erdélyi katolikus közösség lelki életének gondozásáért, valamint az erdélyi magyarok nemzettudatának ápolása érdekében végzett munkájáért kapta.

Amikor a kolozsvári plébánián beszélgettünk, nem tett említést kitüntetéséről. A magyar főkonzulátus állófogadásán tudtam meg, hogy Kovács Sándor a Magyar Érdemrend kitüntetettje. Eddigi munkájának ismeretében sem az érdemrend, sem a szerénysége nem lepett meg. A hét éve Kolozsváron szolgáló római katolikus plébános keze jegyét jól látható módon minden településen ott hagyta, ahol 42 éves papsága alatt szolgált.

Hét évvel ezelőtti idejövetele kisebb vihart kavart Kolozsváron azok körében, akik elődjéhez, Czirják Árpád érseki helynökhöz ragaszkodtak. Kovács Sándor elismeri, hogy amikor a székelyudvarhelyi úrnapi búcsún Jakubinyi György érsek 2007. június 7-én megemlítette kolozsvári kihelyezését, meglepődött, de mint fogalmaz, természetesen elvállalta.

Az egyházmegye legnagyobb főesperesi kerületében, a székelyudvarhelyiben eltöltött 23 év után nem volt könnyű a váltás. „A papnak mindig ott kell jól éreznie magát, ahol szolgál. Ha gyülekezetében ez nem sikerül, akkor baj van. Számomra mindig egyértelmű volt: bárhova helyeztek püspökeim, el kellett végezzem a munkát" – fogalmazza meg élete ars poeticáját Kovács Sándor.

A tíz kolozsvári római katolikus egyházi közösség közül a Szent Mihály-plébánia nem csupán impozáns temploma miatt a legnagyobb, hanem hívei számát tekintve is. A mintegy 22 ezer kolozsvári római katolikus fele van ide bejelentkezve, ide jár szentmisékre. A főtéri templom azonban a többi plébánia tagjai számára is különleges vonzerővel bír: a város egész területéről kötnek itt házasságot, illetve szívesen keresztelik a belvárosban gyereküket.

A templomunk az összes hívő számára tárva – magyarázza a főesperes, aki szerint, ha valamelyik kolozsvári közösség tagja kéri a jeles családi események egyházi szentesítésére, a helyi plébánosnak is mindig nyitott a Szent Mihály-templom. A plébánián szolgáló négy aktív és egy nyugdíjas papnak van tehát bőven munkája. A plébániaközség kezdeti zárkózottsága hamar feloldódott, és nagyon jó kapcsolat alakult ki az egyháztagokkal.

„Minél többet foglalkozunk híveinkkel, annál inkább öntudatos keresztények lesznek" – magyarázza a plébános, aki ezen a téren szerzett, és az évek során kamatoztatott tapasztalatait Márton Áron püspöknek tulajdonítja. Ő oktatta arra a gyulafehérvári teológián, miként kell egy papnak összegyűjtenie híveit, hogyan kell kezelni és lelkileg fölemelni őket.

Mindebben nagy szerepe van a hitoktatásnak, a gyerekkori egyházi foglalkozásoknak, illetve a felnőttkori oktatásnak, amelyre az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetne az egyház. Kovács Sándor szerint, ha a pap nem foglalkozik szívvel-lélekkel híveivel, előbb-utóbb el fogja őket veszíteni.

Erdély viszonylatában az egyik leggazdagabb plébániaközösség hírében áll a belvárosi, hiszen számos ingatlana és immár száz hektár visszakapott gyümölcsöse van a Csillaghegyen. A gazdasági válság előtt komoly jövedelmet hozó, szállodát és több éttermet magában foglaló Agapé vendéglátó centrum komoly hullámvölgyön jutott át az elmúlt években: az induláshoz felvett hatalmas bankkölcsön havi 10 ezer eurót kitevő utolsó törlesztőrészleteit is sikerült a közelmúltban kifizetni. Kovács Sándor szerint plébánossága elején igen nehéz periódus fogadta Kolozsváron, az egyházi vállalkozás révén azonban ismét fellélegzett.

Az egyházi vagyonnal történő sáfárkodás mindig emberfüggő, jövedelmezőségét az befolyásolja, hogy a közösségnek és a papnak milyen gazdasági érzéke van – állítja a plébános. Másrészt természetesen más értéke van egy székelyföldi vagy egy kolozsvári mezőgazdasági területnek. A vállalkozóknak bérbe adott kolozsvári termőföld a plébánia számára jó befektetésnek bizonyult, a szakmai bérlők új telepítésű, korszerű gyümölcsöst alakítottak ki.

A vendéglátóipari, az ingatlanpiaci és a mezőgazdasági háttér tette lehetővé a Szent Mihály-plébániatemplom teljes felújításának beindítását is. A mintegy 10 millió euróba kerülő munkálatok terveivel, teljes iratcsomójával idén készülnek el. A finanszírozáshoz szükséges pénzösszeg nagyobb részét uniós forrásból várják. A tervek szerint 2018 végére elkészülő teljes felújítás után látogatható lesz az ötvenes években bezárt, a templom alatt található két kripta is.

Magyar Kurír