Ave spes nostra – A Váradi, Zalka-antifonálét bemutató kiállítás nyílt Győrben

A megnyitón jelenlévőket Veres András győri megyéspüspök köszöntötte. Kiemelte, hogy a Győri Egyházmegye számos kiállítása között jelen tárlat egészen sajátos, unikális értéket mutat be. Az egyházművészeti alkotásokon keresztül az ember a leginkább ki tudja fejezni Isten iránti szeretetét, imádatát. A főpásztor arra hívott, hogy a kiállításon bemutatott énekeskönyvek (antifonálék) ékes kottái, betűinek szépsége irányítsa figyelmünket és lelkesítsen a nagyböjti időben, hogy emelkedett szívvel tudjuk imádni Istent és tisztelni embertársainkat.

A méltán híres Zalka-antifonálé kalandos történetét, szerepét ismertette, valamint a tárlatot megnyitotta Czagány Zsuzsa, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője. Ismertetőjében hangsúlyozta, hogy a győri kiállítás egyedülálló a kódex 160 évvel ezelőtti megtalálása óta, hiszen először mutatja be az antifonálét annak legteljesebb állapotában (a Győrben őrzött törzskódex és annak számos töredékével együtt). Így a bemutatott kódextöredékek az antifonálé korpuszával együtt egyedi képet nyújtanak a késő középkori Váradi díszkódex-családról és annak kora újkori túléléséről.

Az ünnepségen a Collegium Musicum Jaurinense előadásban az antifonálé első sorát adó Aves spes nostra, a Hesterna die responzorium Szent István zsolozsmájából és Asola Bonum est confiteri motettája csendült fel.

A kiállítás szakmai-tudományos hátterét Czagány Zsuzsa, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezetője, továbbá Lauf Judit és Sarbak Gábor, az OSZK Fragmenta Codicum Műhely munkatársai biztosították. A tárlat létrejöttét a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, a Győri Egyházmegyei Levéltár, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár, a Pozsonyi Állami Levéltár Modori Fióklevéltára, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, valamint a Szent Mór Bencés Perjelség Könyvtára segítették. A kiállítás létrehozását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

* * *

A Váradi, vagy más néven a Zalka-antifonálé a középkori magyar könyves művelődés egyik legfontosabb, reprezentatív emléke. A Filipec János püspök által a váradi székesegyház részére megrendelt díszkódex-sorozat fennmaradt két fél óriáskötetét éppen 150 éve kötötték egybe Győrött Zalka János püspök, egyháztörténész megrendelésére. Érthető, hogy a megújult díszkódex, amely a 19. század utolsó negyedében a bécsi világ- és a budapesti millenniumi kiállítás kiemelt műtárgya volt, ma Zalka-antifonálé néven is ismert a nagyközönség között.

A 15. század utolsó harmadában, valószínűleg Csehországban készült óriási méretű karkönyveket a váradi székesegyházban használták a szentmise liturgiájához. A reformáció térnyerése után, a 16. század második felében a díszkódexeket elmenekíthették a városból. Feltételezhető, hogy a könyvek Naprághy Demeter gyulafehérvári püspök közvetítésével, már töredékesen kerülhettek Győrbe a 17. század elején.

A Győrben őrzött két antifonálé-töredék hiányzó pergamen lapjait a 16–17. században hivatalos iratok és könyvek kötésére használták fel. A kutatók mára 63 töredéket tudtak azonosítani különböző dokumentumokon, amelyek többségét lefejtették az őrzőkönyvükről. Ezek mindegyike megtekinthető a kiállításon eredeti vagy digitális formában.

A középkori Magyarországon használt 50 ezer kódexből mára alig másfél ezer maradt meg. Éppen ezért a kódextöredékek segítenek rekonstruálni könyves művelődésünk első ötszáz évét. A Győri Egyházmegye a Zalka-antifonálé, a hozzátartozó, valamint egyéb dokumentumokról lefejtett fragmentumainak egybegyűjtésével és bemutatásával könyves kultúránk megismeréséhez kíván hozzájárulni.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír