Az akarat teológusa – Nagyszabású konferencia Hitvalló Szent Maximoszról

Hazai – 2024. február 1., csütörtök | 7:01

Február 1. és 3. között a Károli Gáspár Református Egyetem és a Belgrádi Egyetem közös szervezésében nagyszabású konferenciát szerveznek Hitvalló Szent Maximoszról, a kiemelkedő jelentőségű 7. századi egyházatyáról, akinek jelentősége az első évezred kereszténységén belül csak Szent Ágostonéhoz mérhető.

A háromnapos konferencia, immár az ötödik a hitvalló és vértanú teológusnak szentelt nemzetközi rendezvények sorában (a program IDE klikkelve érhető el), s elsődlegesen az emberi, az isteni és a krisztusi akarat kérdését állítja középpontba. A kutatási eredményeiket angol nyelvű beszámolóikban ismertető előadók között olyan kiemelkedő tekintélyek találhatók, mint Andrew Louth, Claudio Moreschini, Georgi Kapriev és Vladimir Cvetkovic. A konferenciával, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak, a szervezők a hetvenedik születésnapját ünneplő norvég Torstein Tollefsen, a Maximosz-kutatás egyik vezető tudósa előtt is tisztelegnek.

Maximosz hitvalló előkelő konstantinápolyi család sarja volt. Feltűnő tudománya és tehetsége miatt fiatalon Heraklius császár titkára lett. Hivatalnoktársai között szeretet és tisztelet övezte, és nagy hasznára volt az egész császári városnak. Ebben az időben a monoteléták veszedelmes eretneksége dúlt az egész Keleten. Ez a tévtanítás Jézus Krisztusban csak az isteni akaratot és természetet hangsúlyozta. Ezért Jézust nem tekintették tökéletes embernek. Maximosz, látva, hogy a tévtanítás a császári udvart is megfertőzte, és abban védelmezőre talált, elhagyta állását, és hogy mentse lelkét a tévelytől, szerzetessé lett a Chry­szopolisz kolostorban. Életszentsége és bölcsessége miatt rövidesen a kolostor vezetője lett. Mint mélyen gondolkozó hittudósa korának és az igaz tanítás szigorú védelmezője, éles hangon leplezte le a tévtanítókat. Ezért sokat kellett szenvednie az Egyház ellenségeitől. Karthágóban nyilvános vitában cáfolta meg a tévtanítókat, aztán Rómában I. Márton pápával elítéltette még az eretnekpártoló császárt, II. Konstanst is. A császár a pápát a Krím-félszigetre száműzte, ahol nemsokára belehalt szenvedéseibe. Maximosznak kivágták a nyelvét és levágták jobb kezét, hogy sem szóval, sem írásban ne tudjon tanítani. Ezután a Kaukázusba küldték számkivetésbe, ahol 662. év augusztus 13-án meghalt.

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír
(ki)

Kapcsolódó fotógaléria