Az Egyházban senki sem idegen – Nemzetek miséje a Szent István-bazilikában

Cserháti Ferenc, a külföldön élő magyarok pasztorációjáért felelős esztergom-budapesti segédpüspök mutatott be nekik szentmisét a körükben szolgáló paptársaival együtt.

A Szent István-bazilikában hétről hétre igen sok náció képviselője megfordul, de a mostani színes forgatagot nem turisták alkották. Laudate omnes gentes (Dicsérje minden nemzet) – a jól ismert taizéi ének dallamára vonultak be hazájuk zászlajával a különböző népek képviselői, a spanyol nyelvűeknek még közös táblájuk is volt Misas en espanol (Spanyol nyelvű misék) felirattal.

Cserháti Ferenc püspök megköszönte az egybegyűlteknek, hogy elfogadták Erdő Péter bíboros, prímás, az egyházmegye főpásztora meghívását, „hogy újra jelét adjuk az Egyház egyetemes jellegének”. „Más-más népviseletben, más nemzet képviseletében jöttek el a jelenlévők, de egy közösséget alkotunk” – hangsúlyozta. Ahogy az Efezusiakhoz írt levél is mondja: „Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben benne van.”

Az esztergom-budapesti segédpüspök köszöntötte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálata által szervezett diaszpóra találkozó résztvevőit is, akik szintén részt vettek a liturgián. A külföldi magyar közösségek képviselői számára szeptember 30. és október 2. között megrendezett eseményen mintegy ötvenen vettek részt. Papok és lelkes hívek – a Budapesten és környékén élő sok nemzetiséghez hasonlóan – a szélrózsa valamennyi irányából érkeztek a magyar fővárosba; igaz ők csak erre a pár napra.

A világ minden tájáról jöttünk, de a hitünk egységes, „az Egyházban senki sem idegen” – hangsúlyozta Cserháti püspök, aki élete nagy részét maga is külföldön élő magyarként töltötte Münchenben.

A püspök szentbeszédében rámutatott, hogy amit Szent Pál apostol Timóteusnak ír, az minden nép és minden hívő számára fontos üzenet: „éleszd fel magadban Isten kegyelmét”. Efezus mély hitű püspöke igazán példa értékű életet élt, az apostol mégis figyelmeztette hűséges tanítványát, mert őt is fenyegette a veszély – mint mindannyiunkat – hogy elpazarolja az Istentől kapott kegyelmeket, a keresztény hitet, az egységet, a testvéri szeretetet.

Cserháti Ferenc beszélt arról, hogy keresztségünknek köszönhetően nagy méltósággal rendelkezünk az Egyházban, de a legtöbbünk még öntudatlan volt, amikor megkeresztelték, sőt még elsőáldozásunkkor és bérmálkozásunkkor sem feltétlenül teljesen tudatosan döntöttünk az Egyház és Isten mellett. Így aztán nem is csoda, ha megfeledkezünk róluk, sőt akár szembe is fordulunk az akkor tett ígéretekkel. Ezért is szükséges nyomatékosítani: „éleszd fel magadban Isten kegyelmét”. Jól jön, amikor sok olcsó vallási portékával találkozunk.

Könnyű ezt mondani, de úgy lehet igazán megvalósítani, ha Istenre hangoljuk az életünket: várjuk a vasárnapot, amikor részt veszünk a szentmisén, hallgatjuk és meghallgatjuk Isten szavát, asztalánál keressük a felüdülést; munkánkat vele kezdjük és vele végezzük; megújítjuk kapcsolatainkat honfitársainkkal, hitsorsosainkkal az idegenben – buzdította a hazánkba idegen földről érkezetteket és idegenbe szakadt hazánk fiait egyaránt a szónok.

Különösen is a szívükbe véste, hogy tanulmányozzák Isten szavát, a Bibliát, lelki békéjüket a Szentírás elmélkedő olvasása, beható ismerete által őrizzék. Jóra tanítsák, vallásosan neveljék gyermekeiket az idegenben, s szülőföldjük szép örökségét mindenhol őrizzék meg. „Ha a szülőhazájukra jellemző hitbéli és jámborsági gyakorlatokat megosztják, azokkal a befogadó ország élete is gazdagodik” – mutatott rá.

Október 1-jével kezdődik a Szűzanya hónapja, így a rózsafüzér imádság gyakorlására is felhívta a figyelmet a püspök. Rámutatott, hogy Szűz Máriát minden nép magáénak vallja, a Szűzanya a nemzetek szeretetközössége által gyűjti egybe a testvéreket.

A szentmise alapvetően magyar nyelven zajlott, nem rejtve véka alá, milyen nehézségekkel kell szembesülniük az itt élőknek a nyelvi nehézségek következtében. Az állandó részek többségét azonban latinul imádkozták, az olvasmányok, az alleluja, az evangélium és a könyörgések a legváltozatosabb nyelveken szólaltak meg, a felajánlás alatt vietnámi, a szentáldozás idején spanyol és lengyel kórus énekelt.

Hogy mindenki számára követhetőbb legyen a szentmise, az olvasmányokat, az evangéliumot és a legfőbb változó részeket tartalmazó papírt osztottak ki magyarul és a világnyelveken, Cserháti püspök köszöntését és szentbeszédét kivetítették angolul.

A szentmise nem is ért véget a hagyományos módon: a kivonulást követően a különböző nemzetek, nyelvi csportok sorra készítették közös képeiket a főoltár előtt Cserháti Ferenc püspök köré gyűlve.

A nemzetek miséjét Papp Tamás budapest-remetekertvárosi plébános, a francia nyelvű hívek lelkésze szervezte. A szentmisén jelen volt Horvátország budapesti nagykövete is.

Szerző: Agonás Szonja

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír