Az elhunyt főpásztorokért mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros halottak napján Esztergomban

A liturgia végén a bíboros és az asszisztencia gyertyát gyújtott a főegyházmegye elhunyt főpásztorainak sírjainál.

A bíboros kiemelte,

sokan vannak, akik viselve a mindennapok terhét, a történelem sok nehézsége közepette valamilyen minőségben vezették ezt a hányattatott sorsú egyházmegyét.

Hamvas Endre 1890-ben született, eredeti vezetékneve Hirsch volt, és mivel pap lett, a kor szokása szerint magyarosította azt. Teológiai tanulmányait többek között Bécsben végezte, a Pázmáneum növendéke volt; a Bécsi Egyetemen doktorált az I. világháború idején. Hitoktatatási szakértő lett, szakterülete a kateketika volt.

Az Országos Hitoktatói Szövetség főtitkára volt az 1920-as években, később egyetemen is tanított, Serédi Jusztinián esztergomi érsek pedig budapesti helynöknek nevezte ki – elevenítette fel Erdő Péter, és megjegyezte:

Hamvas Endre legfőbb küldetésének tartotta, hogy minden korosztálynak hirdesse az igét, Krisztus örömhírét.

1944. március 6-án került sor püspöki kinevezésére. Majd a német csapatok megszállták Magyarországot… Eleinte az volt a terv, hogy a négy újonnan kinevezett püspököt (köztük Mindszenty Józsefet) a saját szolgálati helyén szentelik püspökké, ám Serédi Jusztinián úgy rendelkezett, hogy a szertartás az esztergomi bazilikában legyen.

A bíboros hozzátette, akkoriban nem volt annyi tüzelő, hogy a prímási palota nagy ebédlőjében befűtsenek, ezért a kis ebédlőben – amelyet csupán tizenkét személyre terveztek – ültették le a harminchat fős vendégsereget. Ezt még a ház népe is feljegyezte, mert ilyen zsúfoltság azóta sem volt a teremben.

Hamvas Endre püspöki pályája a Csanádi Egyházmegye élén indult el. Serédi Jusztinián őt szerette volna utódjának, de a Szentszék másképp rendelkezett. A veszprémi püspöki székre Mindszenty József kapott kinevezést.

Erdő Péter bíboros szerint

Hamvas Endre bátor volt: a csendet megtörő tiltakozása miatt vált ismertté.

A hit nevében kiállt az üldözöttek mellett, a deportálások és az elhurcolások megakadályozását kérte.

Egészen 1964-ig volt csanádi püspök. Eközben az Esztergomi Főegyházmegyét is vezette Mindszenty börtönbe hurcolása után. 1950 nyarán nevezte ki a Szentszék esztergomi apostoli kormányzónak, hogy a bizonytalanságnak véget vessen.

Hamvas Endre ismerte az egyházmegyét, sok nehéz helyzetben kellett helytállnia. Például 1951-ben belekeverték a Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perbe. Nem börtönözték be, de házi őrizetbe helyezték, és erőszakkal rávették arra, hogy nyilvánosan önkritikát gyakoroljon, aminek eredményeként megmaradhatott hivatalában.

A bíboros kitért arra is, hogy 1950 és 1956 között semmiféle hittankönyvet nem lehetett Magyarországon kiadni, kivéve Hamvas Endre kis katekézisét, amely a katolikus hit megismeréséhez az egyetlen megbízható forrás volt.

Hamvas bátran viselkedett, több levelet írt a hatóságoknak 1956-tól 1966-ig annak kapcsán, hogy adják ki hajdani jóbarátja és pályatársa, Meszlényi Zoltán földi maradványait – mondta a főpásztor, és hozzátette: 1966-ban sikerrel is járt, pedig már nem ő volt egyházmegyénk kormányzója. „Ennek köszönhetően lehetett átszállítani Meszlényi Zoltán maradványait ide, a kriptába, majd innen emeltük oltárra a boldoggá avatáskor.”

Hamvas Endrének megengedte a hatalom, hogy részt vegyen a II. Vatikáni Zsinaton, igaz ennek fejében ott kellett lennie a Béke Világtanács moszkvai ülésén. Kétségtelenül nagy terheket hordozott, de mindig az Egyház javát tartotta szem előtt. Ma már tudjuk, hogy amikor 1959-ben a Központi Szeminárium összes kispapját elbocsátották, Hamvas Endre mindent megtett, hogy ezt elkerüljék. Próbált hatni a kispapokra, a hatóságokra, próbálta menteni, ami menthető. Őszinte törekvései, az Egyház iránti szeretete és a hit továbbadásában tanúsított példamutató fáradozása írassék javára az Örök Bíró előtt! – zárta homíliáját Erdő Péter bíboros.

*

Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök videóban osztotta meg gondolatait és személyes emlékeit halottak napján. Megtudhatjuk, mit jelképeznek a gyertyák, amelyeket azokért gyújtunk meg, akiket ezen a földön szerettünk.

Forrás: Zsuffa Tünde / Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Mudrák Attila

Videó: Kardinális YouTube-csatornája

Magyar Kurír