A római megbeszélés részét képezi az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciája előkészületeinek, amelyet november 30. és december 11. között tartanak Párizsban. A pápával való találkozásra érkezett küldöttségét Gian Luca Galletti olasz környezetvédelmi miniszter vezette.
A Szentatya három alapelvre hívta fel a miniszterek figyelmét: a szolidaritásra, az igazságosságra és a részvételre. Hangsúlyozta, hogy a környezet a közösség java, az egész emberiség öröksége és mindenki felelőssége, ami hatékony együttműködést igényel a nemzetközi közösségen belül. A pápa emlékeztetett, hogy Párizsban, a COP 21 találkozón a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek elfogadásával foglalkoznak majd.
Az első alapelv, a szolidaritás kapcsán Ferenc pápa figyelmeztetett, hogy a környezeti pusztulás miatt a legérzékenyebbek a szegények, akiket legjobban érintenek annak súlyos következményei. A szolidaritás annyit jelent, hogy hatékony eszközöket bocsátanak rendelkezésre, amelyek képesek egyesíteni a környezeti pusztulás elleni küzdelmet a szegénység elleni harccal. Számos pozitív tapasztalat létezik ezen a téren. Például a fejlődés és a megfelelő technológiák átadása, amelyek a legjobban felhasználják azokat az emberi, természeti, társadalmi és gazdasági erőforrásokat, amelyek helyi szinten rendelkezésre állnak. Ezáltal biztosítani tudják hosszú távon a fenntarthatóságot.
A második alapelv az igazságosság. A pápa utalt Laudato si’ kezdetű enciklikájára, amelyben az Észak és Dél közötti „ökológiai adósságról” szól. Ez a kereskedelmi egyensúly hiányával van összefüggésben, amelynek ökológiai következményei vannak. Idekapcsolódik a természeti erőforrások aránytalan kitermelése, amelyet néhány ország hajtott végre a történelem során.
Ezt a tartozást tiszteletben kell tartanunk – figyelmeztetett a Szentatya. – Ezek az országok járuljanak hozzá ennek az adósságnak a rendezéséhez jó példával elöljárva. Komolyan korlátozzák a nem megújuló energiafogyasztást, erőforrásokat juttatva a rászoruló országoknak, hogy előmozdíthassák a fenntartható fejlődést elősegítő politikákat és programokat. Alkalmazzanak megfelelő erdőgazdálkodási, közlekedési, hulladékfeldolgozási módszereket. Komolyan szembe kell nézni az élelmiszerek pazarlásának súlyos problémájával, a körforgásos gazdaság (circular economy) modelljét előtérbe helyezve, valamint új magatartásformákra és életstílusokra buzdítva.
A harmadik alapelv a részvétel, ami feltételezi minden érintett szereplő bevonását, azokét is, akik gyakran a döntéshozatali folyamat peremére szorulnak. Nagyon érdekes történelmi pillanatot élünk most – állapította meg a pápa. – Egyrészt a tudomány és a technológia korábban ismeretlen hatalmat adnak a kezünkbe, másrészt ennek a hatalomnak a helyes használatához szükség van egy átfogóbb és befogadó szemlélet alkalmazására. Ehhez nyitni kell a párbeszédre, amely az átfogó ökológiai szemléletből nyer ösztönzést. Ez a Laudato si’ kezdetű enciklika témája. Hatalmas kulturális, spirituális és nevelési kihívásról van szó. Szolidaritásra, igazságosságra és részvételre van szükség méltóságunk és a teremtett világ tiszteletben tartásához.
Ferenc pápa beszéde végén arra buzdította az EU környezetvédelmi minisztereit, hogy még intenzívebben dolgozzanak együtt, hogy Párizsban a remélt eredmények megszülethessenek. A pápa elmondta, ő és a Szentszék részéről nem hiányzik a támogatás ahhoz, hogy megfelelő módon válaszoljanak a Föld és a szegények kiáltására.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
