Az ima hegyeket mozgat – Jubileumi szentmise Árpád-házi Szent Margit tiszteletére

2019. január 20., vasárnap | 17:01

Árpád-házi Szent Margit ünnepe alkalmából január 20-án a Margit-szigeten mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros. A főpásztor a jubileumi alkalommal – negyven éve indította el ezt a hagyományt Lékai László bíboros – arról tanított, miért időszerű, és mit üzen ma a szent királylány példája.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Gyönyörű havas reggelre ébredt Budapest január 20-án. Fehérbe öltözött táj fogadta az Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját ünneplő szentmisére igyekvő zarándokokat. Idén negyven éve, hogy Lékai László bíboros a domonkos kolostor romjainál, ahol a szent királylány sírja ma is látható, szentmisét mutatott be hazánkért, és követi ebben a hagyományban minden évben a mindenkori esztergomi érsek.

A romoknál felállított szabadtéri oltárnál idén is nagy sokaság gyűlt össze. A budapest-újlaki Sarlós Boldogasszony-plébánia közössége, a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola, valamint a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium oktatói, diákjai és szüleik, valamint a lovagrendek képviselői idén is nagy számban vettek részt a liturgián. 

„Fontos hagyomány, hogy a hívek Szent Margit mennybe érkezésének évfordulóján összegyűlnek egykori lakóhelyén. A szentmise számunkra számadás alkalma, és szembesít a jövő kérdésével: Előbbre jutottunk-e, látjuk-e jövőbeli személyes feladatainkat?” – köszöntötte az ünneplő sokaságot a budapest-újlaki Sarlós Boldogasszony-plébánia képviselőtestületének alelnöke. Beszámolt a közösség öröméről, hogy tavaly ősszel felállíthatták a romok mellett a szent királylány szobrát, és megfogalmazta azt a közös vágyat, hogy útmutatást kapjunk személyes utunk tekintetében.

Erdő Péter bíboros a szentmise elején felhívta a figyelmet a jubileumra. Ma éppen negyven éve, hogy Lékai László bíboros elindította a margitszigeti szentmisék hagyományát. „Együtt ünneplésünk célja, hogy újra és újra kiemeljük Szent Margit lelkében élő két központi gondolatot, az imádságot és az engesztelést, és mi is életünk részévé tegyük ezeket. Ez a havas reggel is emlékeztet minket arra, hogy Szent Margit elviselte a hideget, a testi nehézségeket, Isten és emberszeretete nem függött az időjárástól. Imádsága valóban hegyeket mozgatott: kibékítette egymással édesapját és bátyját, megszüntette az országot szétszakító polgárháborút. Lelkisége azóta is példát mutat és üzenetet hordoz” – mondta a főpásztor. Homíliájában folytatta a liturgia kezdetén megfogalmazott gondolatot.

Szentbeszédét teljes terjedelemben közöljük.

Krisztusban Kedves Testvérek!

1. Örömmel emlékezünk ma Árpád-házi Szent Margitra, a királylányra, az engesztelőre, a segítő szeretet hősére, az igazi keresztény szentre, aki egész életét Krisztus iránti szeretetből Isten és embertársai szolgálatára szentelte. De időszerű-e most, 2019-ben Szent Margit példája?

2. Ha a róla szóló nagy legendát olvassuk, kissé megborzadunk. 1330 körül, vagyis mintegy hatvan évvel Szent Margit halála után a legendaíró korának stílusát követte. Akkoriban pedig szokás volt úgy gondolni, hogy minél borzalmasabb szenvedéseket áll ki valaki, annál magasabb fokára jutott az életszentségnek. Persze a legendánál régebbi emlékeink is vannak, hiszen mindjárt Margit halála után, 1271 és 1276 között megindult a szentéavatási per, amelyről jegyzőkönyvek is készültek. Szent Margit 1270. január 18-án halt meg, de már halálának első évfordulóján csodálatos gyógyulás történt sírjánál. Ezt több hasonló csoda követte. Ezért kezdődött el a fiatalon elhunyt királylány életszentségének vizsgálata. A beszámolókban és legendás emlékekben kiemelkedő szerepet kap az önsanyargatás, a mások bűnéért való engesztelés. Ennek kapcsán azonban a mai emberben felmerül a kérdés: Valóban ez volt Margit életszentségének lényege? A választ az Újszövetségi Szentírásban találjuk. Krisztus szenvedése és keresztáldozata nem helyettesítő szenvedés volt az emberiség bűneiért, hanem helyettesítő engedelmesség akár még a szenvedés árán is. Maga Jézus idézi a prófétai mondást: „Irgalmasságot kívánok, és nem áldozatot” (Mt 12,7; Mk 9,13; vö. 1Sám 15,22; Oz 6,6; Mik 6,6–8). Amikor pedig az Olajfák hegyén készül szenvedésére, ezzel az imádsággal fordul az Atyához: „Ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd” (Lk 22,42).

3. Szent Margit is ezt a jézusi tanítást tette magáévá. Hiszen ápolta a leprásokat és a többi beteget, elvégezte a nehéz fizikai munkát akár mások helyett is. Szüntelen imádkozott. Ezzel tartotta elevenen szívében az Isten iránti szeretet lángját. Szóval és tettel, imával és engeszteléssel fáradozott azért is, hogy az országban polgárháború és gyűlölködés után visszatérjen a béke, megvalósuljon a kiengesztelődés. Szent Margit tehát nem az önkínzás bajnoka, hanem az Isten és ember iránti szeretet hőse volt. Az önmegtagadásnak ugyanis nem az az értelme, hogy fizikai vagy lelki szenvedést okozzunk magunknak, hanem az, hogy készségesebbé váljunk megtenni a nagyobb jót, ha felismertük, hogy mi a feladatunk.

 

4. Miben követhetjük mi Szent Margitot? A feltétlen szeretetben és odaadásban. Abban, hogy a semmittevés helyett teljesítjük kötelességünket. Hogy a szórakozás egy-egy alkalmáról lemondva ráfigyelünk másokra. Meglátogatjuk őket, beszélgetünk velük, időseknek és betegeknek, ha kell, fizikailag is segítséget nyújtunk bevásárlással, házimunkával vagy bármi egyébbel. És jelenti azt is, hogy valamilyen jó célért, valamilyen lelki vagy anyagi szegénység enyhítése érdekében tudunk adakozni. Hogy mennyit? Egy külföldi karitász munkatárs mesélte egy gazdag arab vállalkozóról, hogy az illető meghallgatta, milyen nyomorúságban akar a karitász segíteni. Azután pedig megkérdezte a munkatárstól: Mennyit adjak? Az illető azt válaszolta: Annyit, hogy fájjon. Aznap este egymillió dollárról szóló csekket kapott attól a vállalkozótól. Mi nem vagyunk milliomosok, de az időnk, az energiánk, a pénzünk dolgában mi is eljuthatunk egy pontra, amikor a másokért hozott áldozat már fáj egy kicsit, már önmegtagadást kíván. Ilyenkor is igent kell mondani, mert ez a krisztusi út. Így tudjuk viszontszeretni Istent, akitől ajándékba kaptuk egész életünket.

5. Ha ez a fajta szeretet újra és újra felébreszti, ébren tartja bennünk a hit lángját, akkor mindig készen leszünk rá, hogy fogadjuk a hozzánk érkező Krisztust, ahogyan a mai evangélium szerint az okos szüzek várták a vőlegényt, hogy vele együtt beléphessenek a menyegzőre, ami az örök boldogságot jelenti. Ebben a készenlétben: az imában, az áldozatvállalásban, a jótettekben megnyilatkozó éberségben kövessük Szent Margit példáját. Ez jusson eszünkbe, ha a szigeten járunk, és fejet hajtunk újonnan felállított, művészi szobra előtt. Árpád-házi Szent Margit, könyörögj értünk és egész nemzetünkért! Ámen.

A főpásztorral koncelebrált számos paptestvér, köztük Beran Ferenc budapest-újlaki plébános és Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. A szentmisén a budapesti Sarlós Boldogasszony-templom szkólája énekelt.

A szentmise után a hívek tiszteletüket tehették Árpád-házi Szent Margit vezeklőöve előtt, mely ereklyéi közül az egyik leghíresebb. A Nyulak szigeti apácák őrizték évszázadokon át, és vitték magukkal hányattatásaik során. Ma Esztergomban található, és az emléknapon helyezik ki tiszteletadásra.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
latni-az-ures-sirt-es-hinni
Látni az üres sírt és hinni

Húsvétvasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 20,1–9)

16:00
istenkereses-es-beavatas-beszelgetes-katekumenatus-gyakorlatarol
Istenkeresés és beavatás – Beszélgetés a katekumenátus gyakorlatáról

A nagyböjt végéhez közeledve a budai ciszterci Szent Imre-plébánián Kató-Bellavics Ágota katekétával, valamint a keresztelésre készülő Pataki Barbarával és Burján Tamással beszélgettünk hitről, beavatásról.

13:00
Útravaló – 2019. április 20., húsvét vigíliája

Útravaló – 2019. április 20., húsvét vigíliája

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle