Azért böjtölünk, mert szeretnénk hasonlóvá válni Krisztushoz – Hamvazószerda egyházmegyéinkben

Hazai – 2024. február 16., péntek | 8:00

Hamvazószerdával, mely idén február 14-re esett, megkezdődött a nagyböjti szent idő. A püspöki székhelyeken végzett szertartásokról adunk körképet az egyházmegyék beszámolói alapján.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Hamvazószerdán, február 14-én a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét Palánki Ferenc megyéspüspök a jelen lévő paptársaival. A szertartáson részt vettek a püspökség munkatársai, a Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumot képviselő diákok és pedagógusok.

A püspök szentbeszédében felidézte a szentleckében elhangzott mondatokat: „Amikor az időt alkalmasnak látom, meghallgatlak, és ha eljön az üdvösség napja, segítek rajtad! Nézzétek, most van itt az alkalmas idő! Most van itt az üdvösség napja” (2Kor 5,2–6.2). Isten meg akar bennünket hallgatni, de azt is kéri, hogy mi is hallgassuk meg őt. Ma – hangsúlyozta Palánki Ferenc, majd arról szólt, Ferenc pápa nagyböjti üzenetének a mottója: „Isten a pusztán át a szabadságra vezet bennünket”.

Negyven év kellett a választott népnek elfelejteni a múltat, a rabságot, amely viszonylag kényelmes volt, és ezért nehezen szakadtak el tőle. Sokszor bennünket is megkötöznek a megszokásaink, a rabságunk kényelme, az önzés börtöne. De a börtönt nem kényelmessé, lakhatóvá kell tenni, hanem szabadulni kell belőle, ami sokszor fájdalmas.

El kell engedni, el kell felejteni, meg kell bocsátani valamit, hogy a szeretet szabadságára ébredjünk, hogy eljussunk a húsvétig, a feltámadásig,

és akkor a nagyböjti időszak valóban kegyelmi idő, lelki tavasz lesz. Egy új élet lehetőségét kapjuk. Használjuk ki ezt a lehetőséget! – buzdított Palánki Ferenc.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Hamvazószerdán Egerben, a főszékesegyházban celebrált szentmisét Ternyák Csaba érsek, aki homíliájában arról beszélt: a nagyböjt kedvező időszak arra, hogy intenzívebbé tegyük lelki életünket, megújítsuk Istennel és embertársainkkal kapcsolatunkat. Isten igéje is a segítségünkre siet, inspirál bennünket, hogy ezt megtegyük.

Szent Pál apostol a szentleckében azt írja: most van itt az alkalmas idő, most van itt az üdvösség napja – szinte sürget az azonnali változásra, az örök emberi tulajdonság, a halogatás ellen szólva.

Bűnbánati cselekedeteink hitünk legmélyebb titkát juttatják kifejezésre, tudván: ha Krisztussal élünk és vele meghalunk, az örök életben is vele leszünk. Amikor az alamizsna által megfosztjuk magunkat valamilyen javunktól, figyelmünket a rászorulókra irányítjuk, nem saját önzésünkre. Az imádság nem kötelességteljesítésről, feladat elvégzéséről szól, hanem a személyes istenkapcsolat kialakításáról, arról, hogy válaszoljunk Isten szeretetére – mutatott rá az érsek.

„Kérjük a Boldogságos Szűz közbenjárását, hogy imádkozzon értünk, mert »most van itt az alkalmas idő, most van itt az üdvösség napja«” – zárta tanítását a főpásztor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Bérczessy András

Fotó: Federics Róbert/Szent István Televízió

Forrás: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét február 14-én, nagyböjt első napján az esztergomi bazilikában. A szentmisén Török Csaba plébániai kormányzó és az Érseki Papnevelő Intézet elöljárói koncelebráltak.

Erdő Péter homíliájában rámutatott: a bűnbánat nem csupán érzés, hanem tettekben is megnyilvánul. Gondoljuk végig idén is, mit kíván tőlünk az Isten, mit hibáztunk el, vagy mit mulasztottunk el az elmúlt évben.

Az igazi böjt hiteles megtéréssel jár, ez pedig mindig valódi öröm – mondta a főpásztor. – Olyan öröm, mint a tékozló fiú hazatérése és befogadása a szülői házba.

A megtérés pedig Isten és a bűnös személyes kapcsolatát érinti. Ezért nagy titok.

Emberi érzékszervekkel nem tapasztalható meg, hogy a kegyelem állapotában van-e valaki, vagy sem.

A böjt nem a nagyközönségnek szól, hanem Istennek, akinek a lába elé bűnbánatunkkal együtt önmegtagadásainkat is elhelyezzük. Mert nem csupán ételben és italban lehetséges az önmegtartóztatás, hanem minden olyasmiben is, ami önmagában nem káros vagy helytelen, de lemondhatunk róla, hogy kifejezzük Isten iránti szeretetünket. Ezzel tarthatjuk nyitva a szívünket Isten közelségére. Így fogadhatjuk mindig éberen az ő sugallatait, a tőle érkező jó kezdeményezéseket és ötleteket.

Erdő Péter bíboros homíliája teljes egészében ITT olvasható.

Fotó: Mudrák Attila

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

*

Győri Egyházmegye

Veres András győri megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban február 14-én, hamvazószerdán.

A nagyböjti idő egy lelki út, amely lehetőséget ad arra, hogy szembesüljünk önmagunkkal, tetteinkkel, gondolatainkkal, érzéseinkkel, megvizsgáljuk életünket, kapcsolatunkat Istennel és embertársainkkal. Ha ezt a lelki utat végigjárjuk, érezni fogjuk a változást. Az erényeket, az értékeket kell felszínre hoznunk, de ezt csak őszinte bűnbánattal és a jóra való törekvéssel tudjuk elérni – hangsúlyozta szentbeszédében a püspök.

Az Egyház arra hív bennünket, hogy egész életünkkel tegyük láthatóvá a hitünket, vagyis éljünk az evangélium szerint.

Az önmagunkkal való bátor szembenézés elvezethet bennünket a helyes önértékelésre. Isten felénk áradó mérhetetlen szeretetének felismerése és az egymás iránti szeretet segíthet bennünket a javulásban. A helyes böjtölés, az aszkézis, a jó cselekedetek gyakorlása és az igazi bűnbánat által a szeretetben újjászületünk, és megszabadulunk a bűn terhétől.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Ábrahám Kitti

Forrás: Győri Egyházmegye

*

Kaposvári Egyházmegye

Február 14-én, hamvazószerdán Varga László megyéspüspök celebrált szentmisét a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmisén jelen voltak a Nagyboldogasszony Iskolaközpont és a katolikus zeneiskola tanárai és diákjai, akik a ministráns, a felolvasó- és zenei szolgálatban is részt vettek.

Minden vallásban találkozhatunk a böjt fogalmával, nem csak a keresztényeknél. S vannak vallások, ahol sokkal komolyabban és szigorúbban veszik a böjtöt, mint nálunk, keresztények között. Miért böjtölnek a keresztények, ha minden vallásban böjtölnek? Mi a különbség? – tette fel a kérdést prédikációjában a főpásztor. – A keresztények életének középpontja Krisztus. Mi azért böjtölünk, mert Krisztushoz akarunk hasonlóvá válni.

Ennek a böjtnek a középpontja nem a bűntől való szabadulás. Nagyon fontos, hogy megtisztítsuk a szívünket bűnbánattal ebben az időben, de az kevés. Mi azért böjtölünk, mert szeretnénk hasonlóvá válni Jézus Krisztushoz.

Az igazi böjt Jézusért és Jézussal történik – mutatott rá Varga László. – Az ima, a jó cselekedetek és az önmegtagadás gyakorlása azért történik, hogy sokkal több időt töltsünk Krisztussal, s hogy ő legyen a legfontosabb az életünkben.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Kling Márk

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

*

Pannonhalmi Főapátság

Idén is ökumenikus bűnbánati liturgiát tartottak Pannonhalmán hamvazószerdán. A Szent Márton-bazilika újjáépítésének és szentelésének 800. jubileumi évében minden eddiginél több lelkész, lelkésznő és katolikus testvér vett részt a liturgián, amelyen Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház dunántúli egyházkerületének püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnöke hirdetett igét.

Hortobágyi T. Cirill főapát úgy fogalmazott: A hamu az élet mulandóságára, saját életünk tünékenységére emlékeztet.

A nagyböjt, a szenvedés idejének kezdetén a bűnbánat és a halál hamuja áll előttünk, hogy a negyven nap elmúltával a húsvét hajnalának örömteli világossága ragyogjon fel nekünk.

Bűnbánattal és megtéréssel vessük reményünket Krisztus megváltó feltámadásába.

Steinbach József rámutatott: Különböző helyekről gyűltünk össze, különböző bűnbánó gondolatokkal és érzésekkel. Bánatunk nemcsak saját bűneink tudatából fakad, hanem abból is, hogy átéljük, elődeinkkel együtt mennyire hozzájárultunk mi is felekezeteink, közösségeink és az egy Krisztus-test, az egyetlen Egyház megosztottságához. Összegyűltünk, hogy együtt valljuk meg bűneinket, közösen vállaljuk a tanúságtételt és az elkötelezettséget, és hogy közösen adjunk hálát Isten irgalmáért.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Hajdú D. András

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

*

Pécsi Egyházmegye

Február 14-án, hamvazószerdán a fiatalokkal és idősebbekkel megtelt pécsi székesegyházban Felföldi László megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét.

A nagyböjt lényege a kapcsolatunk belső ereje Istennel, embertársainkkal és önmagunkkal – emelte ki szentbeszédében az egyházmegye főpásztora. – Ezek nélkül a böjt önmagában üres. A nagyböjt az életet adó megújulás lehetőségét kínálja, hogy Krisztus tanítványai felfedezzék kapcsolatukat egymással, a közösséggel, és azokat emberibbé, barátibbá, életízűvé tegyék.

Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Istennel a szeretet és a kapcsolat útján indultunk el az életünk útján. Ne engedjük, hogy a hétköznapok eltöröljék ezt a kapcsolatot.

A böjt út, mely közelebb visz egymáshoz és önmagunkhoz, hogy önmagunkra találva tudjuk a lelkünket erősíteni. Szükség van rá, mert a gonosz erő azon munkálkodik, hogy megakadályozza azt, hogy önmagunk legyünk, hogy megakadályozza, hogy a lényeg megvalósuljon: hogy Isten fiaivá legyünk, akiket Isten a maga képmására teremtett. Ellentmondva a gonosznak a fényt és a világosságot kell szolgálja a böjtnek, hogy benne önmagunkra találva helyesen szolgáljuk embertársainkat – buzdított Felföldi László.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Szombathelyi Egyházmegye

Szombathelyen a nagyböjti időszakban minden szerdán és pénteken a város más-más templomában gyűlnek össze a hívek, hogy reggeli szentmisén vegyenek részt. Székely János megyéspüspök, illetve Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök mondja a homíliát a hamvazószerdai és a nagyszerdai szentmisén, a többi alkalommal a város valamely papja. A stációs szentmisék helyszíneiről a Szombathelyi Egyházmegye honlapján lehet tájékozódni.

Hamvazószerdán az oladi Fatimai Szűzanya Szeplőtelen Szíve és Boldog Batthyány-Strattmann László-templomban Székely János megyéspüspök főcelebrálásával mutattak be szentmisét; a szónok Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök volt.

Kiemelte: bár napjainkban a gonosz hatására sokan elhiszik, hogy bűn nem létezik, ez nem igaz. A nagyböjtben arra hív minket az Egyház, hogy hallgassunk Krisztusra, aki azt mondja: tartsunk bűnbánatot.

Jézus mellettünk áll, és segít minket, hogy szabad akaratunkat felhasználva egyre jobbak legyünk. Ha elesünk, felsegít minket, és bűnbánatunkat örömre fordítja.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Váci Egyházmegye

Hamvazószerdán Varga Lajos segédpüspök mutatott be ünnepi szentmisét Vácon, a Barátok templomában.

Varga Lajos szentbeszédében a böjt értelméről és céljáról elmélkedett. Emlékeztetett arra, hogy nagyböjtben az ételtől való megtartoztatás értelmi tevékenység, nem csak akarati. Nagyböjtben azonosulunk Krisztussal, az ő szenvedésével.

Amikor lemondunk valamiről, ételről vagy élvezetről, akkor a legfőbb jó, Isten megtalálásának vágyával tesszük, azaz őt keressük.

A nagyböjt az imádság, a bűnbánat és a megtérés ideje – folytatta Varga Lajos –, amikor arra koncentrálunk, hogy Isten kerüljön az első helyre életünkben.

Ugyanakkor a nagyböjt kiváló alkalom az erények gyakorlására is; legfőképpen a szeretet gyakorlásának ideje. Amikor lemondok valamiről, azt is kifejezem, hogy szeretnék azonosulni szenvedő testvéreimmel is, akik hiányt élnek meg életükben. Ha saját lemondásomat felajánlom értük, elismerem az ő méltóságukat, kifejezve a velük vállalt közösséget.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Udvardy György érsek mutatott be szentmisét hamvazószerda reggelén a veszprémi Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Technikum és Általános Iskolában.

Homíliájában az érsek arról beszélt, használjuk ki a nagyböjt adta lehetőséget arra, hogy elkezdődjön lelki megújulásunk. Mint mondta, három hónap elegendő ahhoz, hogy megváltozzunk, átformáljuk magunkat és egy jó tulajdonsággal gyarapodjunk. Négyszer három hónap, azaz egy év alatt pedig négy jó tulajdonságot is kialakíthatunk magunkban, ami tíz év alatt akár negyven is lehet…

Hozzátette: viseljük büszkén ma homlokunkon a keresztet, ne töröljük le, hiszen ez egy jelkép embertársainknak, hogy Isten kegyelmét kérve képesek vagyunk másoknak megbocsájtani és a szeretet útján haladni.

Hamvazószerdán kezdődött el az Udvardy György érsek által vezetett nagyböjti lelkigyakorlat, melyet szerdánként a veszprémi Feltámadt Üdvözítő- (Károly-)templomban tart.

A lelkigyakorlatra mindenkit szeretettel várnak; a beszédek élőben követhetők és utólag is megtekinthetők a Veszprémi Főegyházmegye YouTube-csatornáján.

A lelkigyakorlat első alkalmán az érsek arról beszélt, milyen fontos a nagyböjti időszak: kegyelmi idő, amikor megtapasztalhatjuk Isten irgalmát, szeretetét.

Kiemelte a döntés fontosságát Krisztushoz tartozásunkban.

Igent kell mondani Jézus Krisztusra újból, aki az élet Ura, aki a Mesterünk, aki testvérünk, aki bátorít bennünket, aki a Megváltónk.

Igent kell mondani minden alkalommal arra az életre, amely a halálon át vezet a valódi életre. Meg kell halni ahhoz, hogy élet szülessék. Jézus erre adott példát. A szent három napban ezt ünnepeljük. Természetesen igent kell mondani az Egyházra is, úgy is, hogy nem mindig könnyű, akár napjainkban sem. És igent kell mondani a reményre, amely vezet, erősít, bátorít bennünket – fogalmazott az érsek.

A lelkigyakorlaton elhangzott beszéd teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

*

Tábori Püspökség

Február 14-én, hamvazószerdán a Honvédelmi Minisztérium (HM) Balaton utcai épületében tartottak ökumenikus áhítatot.

„Sok olyan katonát ismerek, akik komolyan és karakteresen vállalják azokat a követelményeket, amelyek kialakultak az Egyház hagyományában a húsvét előtti »szent negyven nappal« kapcsolatosan” – fogalmazott Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök. Mint mondta, a vallási böjt olyan lelki szabadságot takar, ahol az értelem irányít és nem a mindennapok önzése. „A test kényelmét és önzését visszafogó és megfékező

böjtre, valamint más lemondásokra valós szükség mutatkozik a jelenlegi fogyasztói kultúrában vagy inkább kulturálatlanságban, hiszen ezekkel nyerhető vissza valamiképpen a lélek uralma a test fölött.

Számosan vállalnak különböző szeretetgyakorlatokat, jótékonykodást a rászorulók felé, de tudomásom van arról is, hogy nagyon sokaknak intenzívebb imaéletük van a húsvét előtti időszakban” – tette hozzá.

„Húsvét azt üzeni mindannyiunknak, hogy fontos lenne odafigyelnünk az Úristenre, aki mindannyiunkért küldte el egyszülött fiát, Jézust. A böjti időszakban kicsit figyeljünk oda önmagukra, egymásra, családunkra, valamint célszerű elvonulni egy belső szobába, kialakítani egyfajta belső csendet” – tette hozzá Szabó Ferenc alezredes. Mészáros László alezredes, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspökség kiemelt vezető tábori lelkésze szerint a böjti időszak megfelelő lehetőséget kínál arra, hogy helyrehozzuk az elkövetett hibáinkat, megbánjuk azt, amikor nem megfelelően gondolkodtunk vagy viselkedtünk.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Navarrai Mészáros Márton

Fotó: Szabó Lajos

Forrás: Katolikus Tábori Püspökség

Kiemelt kép: Mudrák Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria