Befejeződött a debreceni Szent Anna-székesegyház orgonájának felújítása

Kultúra – 2021. március 15., hétfő | 20:00

A debreceni Szent Anna-székesegyház orgonájának felújítási munkálatai során sor került az elektronika, a játszóasztal és az új regiszter, a Trompete real, valamint a 3. manuálba beépítendő új regiszter, az oboa beépítésére.

Dobos Mihály, a székesegyház kántor-karnagya kutatómunkát végzett a Szent Anna-templom eddigi orgonáinak történetéről. Összefoglalását olvashatják az alábbiakban.

Az 1746. június 5-én Szent Anna tiszteletére felszentelt plébániatemplom – 1993. május 30-tól székesegyház – a megbízható kutatások szerint eddig három orgonával rendelkezett, azonban feltételezhető, hogy a 18. században is volt orgonája, de annak még nem sikerült a nyomára bukkanni. 1816-ban valószínű a nagyváradi Johannes Emmanuel Kremer, Krämmer, Kummer épített egy két manuálos, 16 regiszteres, pedál nélküli, mechanikus orgonát, amely mintegy száz évig szolgálta a debreceni Szent Anna-templom liturgiáját. (Solymosi Ferenc közlése.)

A most látható orgona szekrénye a Rieger Ottó által 1913-ban készített orgona szekrénye. Érdekes adatokat olvashatók a historia domusban. A Rieger-orgona építéséhez szükséges anyagi hátteret Szabó Miklós özvegye, született Csathó Ida református asszony végrendelete tette lehetővé. Erről így ír Gróh Ferenc (1906–1918) prépost-plébános: „1913. január 17-én engedélyt adott kegyelmes Főpásztorunk, hogy a templom hasznavehetetlen, rozoga orgonája helyett Rieger Ottó budapesti jó nevű orgonagyáros által egy 22 változatú orgonát készíttessünk 15210 koronáért. Ezen összeghez a hitközség vagy a templom pénztára egy fillérrel sem járul, mert 1908. március 17-én özv. Szabó Miklósné ref. úriasszony végrendeletileg hagyott 6000 koronát, mely kamataival 7403 koronára szaporodott. Éveken át gyűjtöttünk 6720 koronát. E 14123 koronán felül szükséges összeget a kisprépost-plébános pótolja. Az új orgonát 1913. október elején óhajtják felállítani.”

Az új orgonát 1913. október 17-én adták át, kiegészítve elektromos motorral is, melynek költsége ezer korona volt. Ezt az összeget Vácy János világi elnök biztosította. Így tehát az új orgona mellékkiadásokkal együtt 17000 koronába került. 1918. február 26-án az orgona homlokzati sípjait háborús célokra elvitték. „Február 26-án volt azon szomorú nap, midőn a minist. [miniszteri] megbízott: Kerékgyártó István debreceni orgonaépítész 76 cinsípot vett ki az öt évvel ezelőtt 17 ezer koronával felállított gyönyörű hangú orgonánkból; ezeket a drága cinsípokat összetördelték, összetiporták és 122 kiló súllyal Budapestre szállították, hogy a még mindig tartó háború céljaira felhasználják; siralmas látványt nyújt az ékességeitől, erős hangjától megfosztott és előbb a templomunk ékességéül is szolgáló szép orgonánk.” Később ezeket a sípokat pótolták, de már nem ónból, hanem horganyból készült sípokkal.

Ezt követően a historia domusban ötven évig nem tesznek említést az orgonáról. 1968-ban és 1977-ben végeztek az orgonán általános javítást. Az elsőt Üveges Zoltán (Debrecen) végezte, míg a második generáljavítást Lovász István (Nagyecsed).

A ’80-as évek közepén felmerült kérdésként, hogy a Rieger-orgona betölti-e szerepét a liturgiában, és lehet-e rajta színvonalas koncerteket tartani. Tímár Mihály plébános (1982–1988) Hollai Keresztély orgonaművész, főiskolai tanár véleményét kérte ki. Hollai Keresztély egy teljesen új orgona megálmodója lett. Felkérte Trajtler Gábor orgonaművészt, akivel közösen megtervezték az új orgona hangképét. Az új orgonát 3 manuálosra és pedálra tervezték 41 regiszterrel. Magyarországon ekkor minőségi munkát az Aquincum orgonagyár tudott végezni, ezért ezzel a gyárral vették fel a kapcsolatot. Kovács Andor plébánossága alatt (1988–1991) 1988. november 13-án járult hozzá Gyulay Endre szeged-csanádi püspök az új orgona megépítéséhez. „1988. november 27-én az oltár elé helyeztük azokat az óntömböket, melyeket az orgonagyár küldött azért, hogy a híveknek be tudjuk mutatni, elkezdtük az orgona építését, megvettük az első alapanyagot.”

A helyszín felmérése után 1989. július 30-án szerződést kötöttek. 1991-ben nézeteltérés lépett fel az orgonagyárral a szerződött árat illetően, ugyanis az infláció jelentős mértékben befolyásolta az új orgona végösszegét. Ezért egy ideig le is állt az új orgona építése. Orosz Lőrinc plébános (1991–2017) a félreértést 1992 nyarán tisztázta, és utána rohamos tempóban folytatódott a megtervezett orgona építése. A régi orgonát elbúcsúztatták. „1993. május 11-én az orgona közeli bontása miatt búcsúhangverseny volt. Orgonált Dobos Mihály, Dobi Bálint és Hollosi Gábor, szép műsor volt, de kevesen voltak.” A székesegyházban 1993. június 15-én szentelték fel Bosák Nándort, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye első püspökét (1993–2015). Liturgián ekkor szólalt meg utoljára a Rieger-orgona. Másnap a kántor vezetésével elkezdődött a hangszer lebontása. Ezt követte az orgonaszekrény festése, majd aranyozása. „1993. július 15-én megérkezett a játszóasztal és fasípok, egyéb szállítmány, a Szent Antal kápolnába raktuk be.” A helyszíni munkák augusztusban kezdődtek el. Az orgonagyár lelkiismeretes munkát végzett. Ennek köszönhetően 1993. december 12-én a 10 órai szentmisén szentelte fel az Aquincum-orgonát Bosák Nándor megyéspüspök. „Másnap, 1993. december 13-án, hétfőn szakmai nap volt, majd 17-én, pénteken este a két tervező adott hangversenyt.” Ezt követően az Aquincum-orgonán jeles orgonaművészek koncerteztek, elsőként Gergely Ferenc, majd Hollai, Pálúr, Karasszon, Jakab Hedvig, Szatmári Zsigmond, Enyedi, Koloss, Virágh Endre, Eckhard Schland és sokan mások követték őket.

2006 őszén megtörtént az orgona első meghibásodás-feltáró átvizsgálása és tisztítása. Huszonöt év elelteltével megszületett bennem egy terv, amely orgonánk székesegyházi hangzását segíti elő. Az Apertum Kft szakembereivel tervet készíttettem, mely szerint két új regiszterrel bővül az orgona: egy vízszintes trombitával és egy oboával. Nagy örömömre mindkét regiszter beépíthető. Részlet a tervből: „A Trompete real elnevezésű sípsor transzmissziós megoldással az orgona manuál művein 16’, 8’ és 4’-as, míg a pedálművön 8’, 4’ és 2’-as fekvésű regiszterként is kapcsolható lesz. Ennek megfelelően a sípsor hangterjedelme C–a4-ig 70 hang, melyből az utolsó oktáv sípjai ajaksípok. A másik sípsor, az Oboa 8’ regiszter a harmadik manuálra, a redőnyműbe épül be, a hangszeren megszólaltatható romantikus zeneművek autentikusabb előadásmódjához szükséges hangszínek gazdagítása céljából. Az Oboa 8’ regiszter C–a3-ig teljes tölcsérhosszal rendelkező nyelvsípokból áll. Az új regiszter a Vox humana 8’ (már meglévő) sípsor helyére épül be, hogy fizikai kiterjedése minél kevésbé befolyásolja a redőnymű belső akusztikai terét. A Vox humana 8’ regiszter a Mixtur 4-5x regiszter fölé épül be kiemelt szélládákra.” A két új regiszter mellett beépítenek egy II+III sub kopulát is, mely a harmadik manuál regisztereit egy oktávval mélyebb fekvésben szólaltatja meg a főművön. A megnövekedett regiszterszám miatt át kell építeni a játszóasztalt is. „Az így kialakított, 49-ről 64 funkcióra bővülő új diszpozícióhoz 61 db új bille készül megfelelő sorszámozással, a nyelvregiszterek részére piros felirattal. A fent felsoroltakkal kibővített hangszer a mai kor elvárásainak megfelelő, korszerű elektronikát is kap, mely az eddig elektromosan működtetett, és új funkciókkal együtt egységesen elektronikusra történő átváltása mellett 10 ezer soros setzer-kombinációt is magában foglal. A játszóasztalba beépített TFT-kijelzőn nyomon követhető lesz az eddig csak a világító nyomógombokon látható aktuális kombináció kijelzése, a crescendo és redőny pozíció kijelzésével pedig kiváltja azok lámpasorát. Ugyanitt jelenik meg a tremolók tempóbeállítása is, ami szintén elektronikus vezérléssel történik. Mindehhez társul az előre programozott regisztrációk személyre szabott mentését lehetővé tevő USB csatlakozó, valamint a programozható crescendo.”

*

Dobos Mihály elmondta, hogy a felújított orgona megáldásának tervezett időpontja június 5-e, a székesegyház felszentelésének napja; az alkalmat hangversennyel is szeretnék még emlékezetesebbé tenni.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Dobos Mihály

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria