Cigánypasztorációs tréning a kazincbarcikai Boldog Ceferino Intézetben

Hazai – 2019. november 14., csütörtök | 13:35

A Boldog Ceferino Intézet, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs intézetetréninget szervezett november 11–12-én Kazincbarcikán amely a „Cigánypasztoráció a Kárpát-medencében” elnevezésű kétéves projekt záróeseménye volt. A részben állami pályázatból finanszírozott kezdeményezés fő célja a szakemberek érzékenységének növelése volt.

A projektet konzorciumban, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitásszal mint konzorciumi partnerrel hozta létre az intézet.

A tréning első délelőttjén a projekt határon túli együttműködő partnerei – Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye, a Munkácsi Egyházmegye, valamint a Gyulafehérvári Caritas – munkatársainak beszámolóit hallgathatták meg a résztvevők.

Portik-Hegyi Kelemen pápai káplán, a gyulafehérvári érsekség főesperes-plébánosa a 2000-ben tartott főegyházmegyei zsinat más nemzetiségűek lelkipasztorkodásáról szóló dokumentumából idézett: „A cigányokkal való foglalkozás mind állami, mind egyházi téren az egyik legsürgetőbb, ám leginkább elhanyagolt, alacsony szinten és nem szakszerűen kezelt feladatok közé tartozik. A mostani általános helyzet – kevés kivétellel – nem kielégítő. Ha figyelembe vesszük, hogy a paphiány már a magyar hívek helyzetét is nehezíti, akkor beláthatjuk, hogy a cigányok pasztorációja tekintetében e nehézségek fokozottan jelentkeznek. Bár itt élnek közöttünk, gondolkodásmódjukról, világukról keveset tudunk. Ez a kevés is sokszor elhomályosodik a róluk alkotott előítéletek miatt. Ezért tartottuk fontosnak, hogy valami többet is tegyünk, segítsük azon lelkipásztorokat, akiknek híveik között sok a cigány.”

Mindegyik előadó kiemelte, hogy a Boldog Ceferino Intézet kétéves projektje hiánypótló segítséget nyújtott a cigánypasztorációban; a rendszeres találkozók, eszmecserék, jó gyakorlatok megosztása új lendületet adott. Márkus András, a „cigány pap”, ahogy a sepsiszentgyörgyiek nevezik, a város azon negyedében, ahol magas százalékban cigányok élnek, a következőkben látja az együttműködés gyümölcseit: „Öröm volt minden egyes találkozás azokkal, akik a cigánypasztoráció elkötelezettjeiként – velünk együtt – fontosnak tartják az Úr Jézus örömhírének továbbadását a társadalom perifériáján tengődő embertársaink számára. A tapasztalatok megosztásával mindannyian gazdagodtunk; cigány testvéreink bevonása ezen összejövetelekbe pedig segített abban, hogy még jobban megismerjük őket. A cigány papnövendékek csatlakozása ezekhez a találkozókhoz a cigány nép körében folytatandó jövőbeli pasztorációs munka biztosítéka is, hiszen saját népük fiai tesznek tanúságot így az Úr melletti elköteleződésükről.”

Kalányos Ottó cigány származású papnövendék üzenetet küldött a tréningre: „Mit adott számomra a Boldog Ceferino Intézet által nyújtott konferenciasorozat? Megerősítést. Elsősorban abban, hogy ne feledkezzem meg az enyéimről, s főleg abban, hogy számukra is nyitva áll az üdvösség kapuja, melyen átsegíthetem hozzáállásommal őket. Jó volt megismerni az intézet munkatársait, jó volt tapasztalni a gyakorlati segítséget, amit nyújtottak. Isten fizesse meg az eddigi lehetőségeket, és kívánom, hogy a munka most kezdődjön el igazán, és ténylegesen fennmaradjanak a tapasztalatcserék azon személyek között, akik lelkiismeretesen végzik feladatukat cigány testvéreink fejlődése érdekében.”

Györfi Mihály nyírteleki evangélikus lelkész, aki egy fejezet szerzőjeként csatlakozott a projekt keretében megjelent cigánypasztorációs kézikönyv létrehozásához, és beszámolt a helyi gyülekezet jó gyakorlatairól, ahol az integráción túl a munkahelyteremtés is központi kérdés és feladat, és ebben nagyon sikeres tapasztalataik vannak a testvérek közösségi integreációja terén.

Délután Székely János püspök, a Boldog Ceferino Intézet igazgatója, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke az együttműködés gyümölcseiről beszélt, majd Szabó László piarista pappal együtt bemutatta a szeptemberben Szolgáljatok az Úrnak örömmel! címmel megjelent cigánypasztorációs kézikönyvet. A hiánypótló kiadvány segítséget nyújt a terepen szolgáló hitoktatóknak, papoknak, pedagógusoknak, szociális szakembereknek. Szól a roma identitásról és kultúráról, oktatásról, szentségi életről, evangelizációról, munkahelyteremtésről, de a karitatív segítségnyújtásról, az igazi integrációról, a jó emberi kapcsolatok, a bizalmi közeg kialakításáról is; kiemeli a cigánypasztorációban szolgálatot végzők támogatásának fontosságát. A kötetet számos szerző állította össze, köztük papok, szerzetesek, szociális szakemberek, pedagógusok.

A résztvevők megismerkedhettek a Dobj–Dönts–Válassz! társasjátékkal is, amely a pénzügyi tudatosság növelését célozza meg. A Református Szeretetszolgálat Alapítvány munkatársai által kifejlesztett játék nagy mértékben növelheti a társadalom bármely rétegéhez tartozó játékosok szociális érzékenységét, előmozdíthatja a kölcsönös megértést.

A Kazincbarcikán rendezett tréning másnapján a projekt keretében elkészült kutatási anyagokat mutatták be. A kérdőíves kutatás elemzését ismertette Németh Zoltánné, az Egri Főegyházmegye társadalmi kapcsolatokért felelős koordinátora; a módszertanról és jó gyakorlatokról Csapó Barbara, a jezsuiták romapasztorációs munkatársa beszélt.

A projekt szakmai vezetője, Bángi-Magyar Anna összegzése során beszélt a rendezvényeknek köszönhető együttműködések jelentőségéről, mind az egyházi közösségek, mind a civil és önkormányzati kapcsolatok terén. A határon túli cigánypasztorációt végző közösségekkel is megélénkült a kapcsolat ,körvonalazódtak a további együttműködési lehetőségek.

A találkozót egy cigánypasztorációs helyzetelemzés és közös tervezés zárta.

Forrás és fotó: MKPK Caritas in Veritate Bizottsága

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria