Egy katolikus beszámolója Szudánból: A katonai puccsal egy időre biztosan eltemették a békét

Kitekintő – 2021. október 27., szerda | 16:31

A katonai puccs során október 25-én a hadsereg vezetésével feloszlatták az addig kormányzó katonai-civil tanácsot és az átmeneti kormányt, őrizetbe vették a kormány sok civil tagját, köztük a miniszterelnököt is. Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok tévébeszédében rendkívüli állapot bevezetését jelentette be. Tüntetők ezrei árasztották el a fővárost, a hadsereg a tömegbe lőtt, többen meghaltak.

„Miközben önöket hívom, hallom a puskák ropogását az utcáról. A hadsereg a tüntetőkre lő; pont ettől tartottunk. Az emberek kora reggel óta özönlenek az utcára, a puccs megszakítását és a demokrácia visszaállítását követelik.” Így szól a szudáni katolikus egyház egyik tagjának jelentése, aki azt kérte a Fides hírügynökségtől, hogy „neve maradjon titok ezekben a félelemmel terhes időkben”.

A Népek Evangelizációjának Kongregációja által fenntartott hírszolgálat telefonon érte el forrását október 25-én, hétfőn reggel, az államcsíny után néhány órával (hajnal óta az internet, a telefonvonalak nagy része korlátozva van és az utak kilencven százaléka le van zárva). Szudán két évvel azután, hogy meglepte a világot az Omár al-Basír diktátori uralmát követő békés és vértelen időszakkal, úgy tűnik, ismét zsarnoki káoszba hanyatlik, és félő, hogy a múlt megint visszatér.

A forrás beszámolója szerint: „Este több napon át tartó pletyka és találgatás után államcsíny történt. Az internetet, a telefonvonalakat, az utakat és a repülőtereket korlátozzák, lezárták. A hadsereg jelenléte felerősödött; kérdéses, ki lesz az új vezető, és még inkább az, hogyan fognak reagálni a polgárok, akik mindenre hajlandóak, csak hogy ne kelljen visszatérniük a régi rendszerhez. Tegnap este óta sok kérdést tettünk fel magunknak, de e kettő az, amelyik miatt a leginkább aggódunk: először is aggaszt minket a hadsereg reakciója a tüntetők megjelenésére, az első jelekből úgy tűnik, legfőbb céljuk az emberek elnyomása, még akkor is, ha hallani olyan katonákról, akik átengedték a demonstrálókat az ellenőrzőpontokon. Másodszor: ki állhat mindezek mögött? Ki a hadsereg puccsának vezetője? Iszlamisták? Egy szélsőséges csoport? Talán a dárfúri Dzsandzsavíd milícia (amely afrikai mészárlásokért felelős) is részt vett a puccsban?”

Abdalla Hamdok miniszterelnököt és feleségét kora hajnalban letartóztatták, ezt követően katonai járművek vették körbe Hamza Baloul és Ibrahim al-Sheikh miniszterek, Ayman Khalid, Kartúm kormányzója, Faisal Mohammed Saleh, médiaügyi tanácsadó és Mohamed al-Fiky Suliman, a szudáni szuverén tanács szóvivőjének házát, hogy őket is őrizetbe vegyék. „Ezek a politikusok jó emberek, akik a nép elkötelezett és hűséges szolgálói. Úgy tűnik, a hadsereg a miniszterelnök lemondására vár, és arra, hogy csatlakozzon a puccshoz, de Hamdok kitart, mi több, tüntetésre buzdítja az embereket. A tisztek a tekintélyük elvesztése nélkül akarnak hatalomra jutni, mintha az emberek nem lennének már most is tisztában a manővereikkel.”

Az államcsíny a civilek és a hadsereg közötti ellentét csúcspontját jelzi, akik két évvel ezelőtt aláírtak egy egyezményt a katonai-polgári ideiglenes kormányról, mely fele-fele arányban osztozik a hatalmon, és amelynek vezetését november 17-ig a lakosság által választott elnöknek kellett volna átvennie. A hadsereg azonban nyilvánvalóvá tette: nem szándékozik lemondani a kormányhatalomról; a pánik és a káosz növelésére demonstrációt provokált ki, hogy kemény kézzel vethessen véget az évek óta tartó gazdasági és politikai krízisnek.

A Fides hírügynökség forrása így zárta a jelentést: „Abdel-Fattáh al-Burháni, az Átmeneti Tanács elnöke rendkívüli állapotot hirdetett országszerte, feloszlatva az Átmeneti Tanácsot és a kormányt. Ezzel megszűnt a szuverén tanács, darabokra szakadt a civilek és a katonák két éve tartó koalíciója, párbeszéde. A hadsereg azt állítja, a béke megőrzése érdekében cselekszik, de ezzel a puccsal a békét egy időre biztosan eltemették.”

Szudán Afrika legnagyobb országa volt, mígnem a több millió halálos áldozatot követelő véres polgárháborút követően függetlenné vált Dél-Szudán.

Szudán jelenlegi területe 1 886 068 km²; gazdasága a különválás után megrogyott. Az ország kettéválása után a közel 42 milliós lakosság döntő része szunnita muszlim (97%), a csekély maradék keresztény, illetve törzsi vallású.

A két ország különválásával az etnikai konfliktusok és a véres harcok nem szűntek meg: legalább 2,5 millió ember menekült el Szudánból, és rengeteg civil áldozatot követeltek az etnikai tisztogatások is. 2019-ben Szudán forrongó tüntetések helyszíne volt (több mint háromszáz megmozdulás történt 23 városban, beleértve a fővárost, Kartúmot is). 

Szudánban harminc évig Omár el-Besír elnök irányított kemény kézzel. Besírt tömegtüntetések nyomán 2019-ben a hadsereg megbuktatta. Ezt követően a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre, amelyet világszerte üdvözöltek. 2021. szeptemberében egy katonai állmacsiny kisérletet sikerelült megakadályozni. Az afrikai ország a 2019-es változásokig a terrorizmust támogató országok listáján is folyamatosan szerepelt.

Fordította: Baranyai Judit

Forrás és fotó: Fides

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria