Együtt az Életért – Életvédelem a gyakorlatban címmel tartott előadást Frivaldszky Edit Győrben

Grafl Ákos beszédében kiemelte, hogy az előadás azért is jelentős, mert Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (március 25.) kapcsán különösen is imádkozunk azokért a magzatokért, akiket az abortusz veszélye fenyeget.

Az előadás rövid bemutatkozással kezdődött, melyben Frivaldszky Edit megemlítette, hogy 22 évesen tért meg, valamint hogy elsőként egy munkatársát sikerült meggyőznie arról, hogy az abortusz helytelen válasz egy megfogant életre. Ez a történet alapozta meg az egész egyesület létrejöttét, amely nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az életvédelem a családban kezdődik, ezért a társadalomban is foglalkozni kell vele, hiszen a család a társadalom egyik alkotóeleme.

Az előadó ismertette, hogy elsősorban krízistanácsadással és nyílt örökbefogadásokkal foglalkoznak, emellett telefonos segélyszolgálatot is működtetnek, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a nehéz helyzetbe került nőket tanácsaikkal támogassák.

Frivaldszky Edit elmondta, hogy manapság az abortuszt sokan egyfajta  megoldásnak gondolják, valamint megemlítette, hogy a nem kívánt terhesség megszakítását Magyarországon a terhesség 12. hetéig elvégezhetik, pusztán szociális indok miatt. Kiemelte, hogy a terhesség 12. hetében a magzatnak már megvan mindene, csak fejlődnie kell. Egy nem várt terhesség mindig krízist hoz magával, a nő és a család krízisét, amelyben a legrosszabb kiút az abortusz lehet – tette hozzá. Természetes, hogy a nők ilyenkor összezavarodnak, mert különböző hatások érik őket és új vágányra kell terelniük az életüket. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a gyermekvállalás és a gyermeknevelés a maga valójában nem egyemberes feladat.

Magyarországon évente körülbelül 21 ezer abortuszt hajtanak végre, ami azt jelenti, hogy  egy nap körülbelül 60 terhességmegszakítás történik. Manapság sajnos egy mérlegre helyezik az emberi életet az alkalmatlannak látszó élethelyzetekkel, amelyeken pedig lehetne változtatni. Ugyanakkor nem szabad elítélnünk azokat, akik nehéz helyzetbe kerültek, hanem informálnunk kell őket a reális lehetőségekről, megoldásokról. Pozitív lehetőség lehet például az, hogy az illető nő megtartja a gyermeket és az egyesület segíti őt a felnevelésben, illetve lehetőség van a gyermek örökbeadására is, amely lehet nyílt vagy titkos. Viszont ha a nő úgy dönt, hogy mégis elmegy abortuszra, akkor azt utólag általában megbánja és a magzatvesztés állapotába kerül. Erre a helyzetre az jellemző, hogy az abortuszon átesett nő szinte visszafordítaná az egész folyamatot. Az abortuszon – de a vetélésen átesett nő is – ilyenkor mindig lelki támogatásra szorul.

Ma az élet és a halál kultúrája küzd egymással, ami egyértelmű szóhasználatot követel meg tőlünk, olyan kötelességgel ruház fel minket, mely megköveteli azt, hogy  a társadalomban mindig hirdessük az élet kultúrájának mindenhatóságát. Ugyanakkor jelen kell lennie a magatartásunkban a megértésnek is a magzatukat elvetető nők iránt, mivel valamilyen módon ők is áldozatai az abortusznak. Frivaldszky Edit kiemelte, hogy több olyan társadalmi kezdeményezés indult, valamint több olyan film is készült, amely a magzatvédelmet helyezi a középpontba. Ilyen például a Váratlan élet című film.

Forrás: Győri Egyházmegye 

Szöveg: Rákos József

Fotó: Brenner János Hittudományi Főiskola

Magyar Kurír