Elsődlegesen testvérek és szeretetközösség vagyunk – Török Csaba a szinodalitás építéséről

A konferenciát a Linzi Katolikus Magánegyetem (KU Linz) szinodalitással foglalkozó tanszéke szervezte a szinodalitás európai munkacsoportjával együttműködésben, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) védnöksége alatt. 

Több mint 180 résztvevő gyűlt össze, 31 országból; 28 európai püspöki konferencia képviseltette magát a tanácskozáson. Német László SVD bíboros, belgrádi érsek, a CCEE alelnöke és  Csiszár Klára, a Linzi Katolikus Magánegyetem rektorhelyettese mellett több magyar résztvevője is volt a nemzetközi konferenciának, köztük Deák Hedvig OP egyetemi tanár; Gulyás Péter egyházi fejlesztő; Kisnémet Fülöp OSB; Kiss Gábor egyházjogász; Máthé-Tóth András teológus, egyetemi tanár; Popovicsné Palojtay Márta a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyéből, egyben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családbizottságának életvédelmi referense; Szaplonczay Máté görögkatolikus pap a Görögkatolikus Metropólia képviseletében; Vadász Kinga SSS egyházjogász; valamint Török Csaba teológus, egyetemi tanár, esztergomi székesegyházi plébános.

A program célja az európai helyi egyházak sokszínű tapasztalatainak és nézőpontjainak megosztása volt, és ezek alapján ütemterv kidolgozása a szinodalitás megvalósításához világszerte.

A konferencia magyar résztvevői

Török Csaba a Vatican News munkatársának adott interjúban elmondta: az asztalnál, ahol helyet kapott, Ukrajnától Írországig képviselték egész Európát. „Döbbenetes volt látni, hogy mindenkinek a kapcsolat első helyen szerepelt a fontossági sorrendben. Valószínűleg a keresztény hitnek és az egyházi létezésnek ez egy sajátos ajándéka, amely napjainkban egyre fontosabb lesz.

A Szentháromság Istenben hiszünk, aki a szeretet egysége és köteléke, személyek viszonya a szeretetben, és így válunk a keresztségben mi is testvérekké.

Éppen ezért azt hiszem, el kell jutnunk attól a gondolattól, hogy az egyház egy intézmény, az egyház a hagyományok, odáig, hogy miközben sok minden, amit őrzünk, érték, de elsődlegesen testvérek, emberi és szeretetközösség vagyunk. Ehhez arra van szükség, hogy mindig először azt lássuk, mi az, ami összeköt minket: a közös hit, a közös keresztség – és bármi, ami elválaszt, csak ezután következik.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Magyarországon miben látja a legnagyobb lehetőséget és a legnagyobb ellenállást a szinodalitás mint egyházi kultúra megvalósulásával kapcsolatban, Török Csaba rámutatott: Magyarországon nagy probléma, hogy úgy tekintünk az egyházra, de általában a társadalmi folyamatokra is, hogy azok felülről vezéreltek. „A szinodalitásban a nagy lehetőség az lenne, hogy átérezzük, nem arról van szó, hogy a pápa Rómából »idedob nekünk egy csomagot«, hogy csináld ezt, vagy bárki kívülről diktál, hogy így kell élned, hanem meghívást kapunk arra, hogy kezdjünk el egymás között beszélgetni, kapcsolatokat építeni és elmélyíteni azokat, gondolatokat megosztani.

Elképzelhető, hogy a végén teljesen más lesz a Magyarországon megélt szinodalitás, mint valahol másutt a világban. De hiteles lesz, és a miénk lesz.

Talán ez a legfontosabb, amit megérthetünk – és ez egy nagy esély is –, hogy aktív résztvevők és szereplők vagyunk, egyenrangú felek; van hangunk, és amit gondolunk, elmondhatjuk. A nagy egyház szimfóniájában ott van a mi szólamunk is.”

A teljes interjú IDE KATTINTVA meghallgatható.

Forrás: Vatikáni Rádió

Portré (archív): Merényi Zita; fotó: Linzi Katolikus Magánegyetem

Magyar Kurír