Ember és gép határán – A mesterséges intelligenciáról rendeztek nemzetközi konferenciát a Pázmányon

A kezdeményezés a mesterséges intelligencia gyors terjedésének etikai, jogi, antropológiai és szabályozási következményeit vizsgálja. A projekt a The Catholic University of America (Washington, D.C.) és más partnerek nemzetközi együttműködésében valósul meg, összekapcsolva a teológia, a filozófia, az etika, a jog, valamint az MI-biztonság és interpretálhatóság kutatásának szakértőit. Alapvető célja az emberi méltóság, szabadság, felelősség és igazságosság újragondolása egy olyan korban, amelyben az algoritmikus rendszerek egyre nagyobb hatással vannak a döntéshozatalra, a tartalomalkotásra és az értelmezésre. A kutatás öt különösen érzékeny területre összpontosít: a gondoskodás és egészségügy, a gazdaság, a béke és a biztonság, az oktatás, valamint a kormányzás és ellenőrzés kérdésköreire.

Kuminetz Géza, a PPKE rektora köszöntőjében rámutatott, az MI megalkotása kétségkívül az emberi intelligencia csúcsteljesítménye, de humánus működtetéséhez is magas szintű szakmai ismeretek kellenek. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy ezt a technológiát e világ urai hatalmuk kiterjesztésére használják. Ezt Byung-Chul Han koreai-svájci kultúrteoretikus „globális információs rezsimnek” hívja. Az a modern társadalom, mely létrehozta, nem tűnik különösebben intelligensnek, hiszen rombolja a környezetet, az igazságtalanságokat pedig nem orvosolja. A valódi haladás – emelte ki a rektor – a helyesen értett emberi természet kibontakoztatása. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tudományos felfedezések és találmányok adaptációs időt igényelnek.

Ahhoz, hogy az MI valóban az emberi méltóságot és közjót szolgálja, etikai, jogi, filozófiai és teológiai vonatkozásait is figyelembe kell venni.

Erre pedig kizárólag az emberi bölcsesség képes.

Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte, az MI használatát Európai Uniós és magyarországi rendeletek is szabályozzák. Minden tagállam hivatalokat, bejelentő és piacfelügyeleti hatóságot hozott létre. Nálunk megalakult a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács Palkovics László kormánybiztos vezetésével. E testület tagjai a területért felelős minisztériumok, hatóságok, de több más szervezet is, mint például a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Rektori Konferencia.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a megjelenteket köszöntve hangsúlyozta, az MI kettős arcú technológia. A fejlesztési célokat nem lehet nélküle elérni, ugyanakkor felforgató technológia is, hiszen komplett iparágakat alakít át. A mesterséges intelligenciáról gondolkodva arra kell rájönnünk, hogyan lehet úgy alkalmazni, hogy ne állítsa rossz vágányra a társadalmat. Bódis László köszöntője végén a projekt elindítása alkalmából egy MI által rajzolt emléktáblát adott át Kuminetz Géza rektornak.

Repa Imre (Kaposvári Diagnosztikai Központ) üdvözlő szavaiban azt emelte ki, hogy az MI egy olyan csúcsprogram, mellyel az emberiség kinyitotta Pandora szelencéjét. Azt is veszélynek látja, hogy a világ vezetőinek fogalma sincs, mire jó és hogyan működik.

Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja a projektet bemutatva arra emlékeztetett, a 400 éve megjelent Káldi György-féle Biblia is egy nagy horderejű technológiai újítás, a könyvnyomtatás eredménye volt. A korszak felismerése volt, hogy aki a nyelvet formálja, a közös valóságot is alakítja. Napjainkban az MI már nem csak egy eszköz a sok közül, belépett tudásátadás, döntés és közbeszéd tereibe. A dékán rámutatott,

az MI kapcsán az igazság és a hamisság megkülönböztetése különösen fontossá vált.

Ferenc pápa a Pázmányon tett látogatása során úgy fogalmazott, hogy „a létezés és a birtoklás önhittségét… a technokrata paradigma tovább súlyosbítja az algoritmusok olyasféle használatával, amely az emberség további szétesésének veszélyét jelentheti”. A dékán kiemelte, a cél az ember és gép világos elhatárolása, a kockázat feltárása, és stabil globális kutatóhálózat fenntartása. A projekt révén vatikáni közreműködéssel létre kívánnak hozni egy emberkép monográfiát.

Cserey György, a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kar dékánja szintén a projektről beszélt. Kiemelte, az MI-vel kapcsolatban a biztonság rendkívül fontos, hiszen az emberi értékrend nem egyezik meg a gépével. Ez kockázatot rejt magában, az MI számára ugyanis a feladat megoldásának sikere fontosabb, mint az etikai oldal. Az értelmezés kérdésköre azt jelenti, hogy működését érthetővé kell tenni a felhasználó számára.

Az MI viselkedése emberszerű, sokan beszélgetnek vele, ez pedig hat az egyénre és a társadalomra is. Ezt a területet is mérni és szabályozni kell.

Nemcsak az a kérdés, hogy mit tud, hanem az is, hogy mikor és hogyan hibázik: egy feladat megoldásánál még a legjobb MI is 11%-ban sikertelen volt. Érdekes, hogy a Rorschach-teszt vizsgálatánál az MI enyhe borderline szindróma jeleit mutatta.

Oberfrank Ferenc, az MTA Titkárság Köztestületi Igazgatóságának igazgatója előadásában rámutatott, az MTA a megújított nemzeti MI stratégia tervezetének véleményezésében is közreműködött. Létrejött egy tudományos tanácsadó testület, és létrehozták az Akadémiai Szakértői Eseti Bizottságot.

Czine Ágnes alkotmánybíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszék vezetője XIV. Leó pápát idézte, aki a római egyházmegye papságához szólva így fogalmazott: „…kérlek benneteket, álljunk ellen annak a kísértésnek, hogy a mesterséges intelligenciával írassuk meg a homíliát! […] mert az igazi homília a hit megosztása, a mesterséges intelligencia pedig sosem lesz képes megosztani a hitünket!” Czine Ágnes kiemelte, az MI sok információval rendelkezik, hatékony is, de nincsenek tapasztalatai és érzelmei. Rámutatott,

a jogi szabályozásnál újra kellett és kell gondolni a szerzői jogok, a kártérítési felelősség – például az önvezető autók esetében –, az adatvédelem, az átláthatóság és a jogalanyiság kérdését.

Utóbbi azért is fontos, hiszen az MI nem élő személy. Az is a közeljövő nagy kihívása, hogy az igazságszolgáltatási rendszerben milyen szerepe lesz.

Ezt követően kerekasztal beszélgetésre került sor Filemon Norbert (Axioma), Müller Péter „Sziámi”, Menczer Csaba (Neumann Technológiai Platform) és Trautmann László (Budapesti Corvinus Egyetem) részvételével. A moderátor Petneházy Dávid (Promotheus Agency) volt. A diskurzus résztvevői rámutattak,

napjainkban, az MI használatában a hatalmi érdek könnyen felülírja az etikai meggondolásokat.

Kiemelték, az MI révén a középszerűség fog megszűnni, ugyanakkor az MI a gyors gondolkodást veszi át, a lassút nem. A beszélgetésben szóba került a Magyarországi MI Koalíció, mely nemzetközi és hazai cégek, egyetemek, tudományos műhelyek, szakmai és közigazgatási szervezetek részvételével jött létre. A résztvevők kitértek arra is, hogy az MI tévedése sok esetben emberi életekbe kerül. Az is nagy kérdés, hogy lehet-e értéksemleges egy nyelvi modell, vagy csak tárgyilagos?

Az MI kifejlesztésénél a kiindulópont humánus volt, ott rejlett mögötte a jó szándék, így végső soron az is csak rajtunk múlik, hogy mire és hogyan használjuk.

Jól mutatja ezt az Anthropic és az OpenAI közötti jelenleg is zajló vita: a katonai célú alkalmazásnál dönthet-e a gép, felhasználható-e az MI az egyének megfigyelésére, a különféle platformok alkalmazhatóak-e közvetlen reklám céljára?

A tanácskozás délután online folytatódott, külföldi előadók részvételével.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír