Az engesztelés gondolata a kereszténység egyik legalapvetőbb valósága. A legfőbb engesztelő maga Jézus Krisztus, akinek kereszthalála engesztelő áldozat az emberiség bűneiért. Az egyháztörténelem folyamán mindig előtérben maradt az engesztelés gondolata és gyakorlata számtalan szent életművében, a magyar egyház esetében olyan példákkal, mint Árpád-házi Szent Margit, és sokan mások.
A huszadik század elején Fatimában a Szűzanya külön is felhívta a világot a megsokasodott bűnök miatti engesztelésre. A második világháború előtt Magyarországon is beindult a Nagy Magyar Engesztelés mozgalma: egyrészt a fatimai felszólításnak engedelmeskedve, másrészt Kovacsics Mária Natália nővérnek adott magánkinyilatkoztatások által. A világháború alatt kibontakozó engesztelést először a jezsuita atyák karolták fel, szervezték meg nagyon sokrétűen, és főként a kétszázezres példányszámban kiadott Szív újság segítségével. Sok további női és férfi szerzetesrend, laikus csoport, mozgalom, mint például az Actio Catholica, a máriás mozgalmak, stb. csatlakozott szívvel-lélekkel, olyan személyiségekkel együtt, mint Habsburg-Lotaringiai József Ferenc főherceg, valamint számos püspökkel mint Shvoy Lajos székesfehérvári, Pétery József váci püspökök, Grősz József kalocsai érsek.
Az engesztelésnek nagy lendületet adott Mindszenty József bíboros, prímás, aki teljes erejével országszerte kiterjesztette az engesztelést az egész magyar egyházra. A teljes püspöki kar aláírta azokat a körleveleket, amelyeket az engesztelés szükségességéről és konkrét formáiról írt. Akkori becslések szerint több mint négy és félmillióan csatlakoztak a mozgalomhoz az 1947-ben meghirdetett engesztelés évében, majd az 1948-ban meghirdetetett Boldogasszony évében. A kommunista uralomátvétel elfojtotta a mozgalmat, de kicsiny, hűséges csoportok kitartottak az engesztelésben a nehéz idők ellenére, a kommunizmus bukásáig. A rendszerváltozás után több kísérlet is született a mozgalom újjáélesztésére, a hűséges csoportok, amelyekhez újabbak csatlakoznak több helyen is az országban, máig folytatják az engesztelés fontos szolgálatát. Az ő hűségüknek köszönhetően épülhetett fel a Szent Anna-réten a kápolna, az engesztelés legfőbb színhelyeként.

2026. január 1. óta naponta szervezetten járnak fel a közösségek a Szent Anna-rétre engesztelni. 2025 őszén több világi hívőben egyszerre ébresztette fel a vágyat a Szűzanya, hogy milyen jó lenne nekünk, magyar katolikusoknak (vagy akár más keresztény felekezeteknek is) együtt, egy szívvel imádkozni, engesztelni. De szép lenne, ha mindenki magáénak érezné a felhívást: imára magyar!
Hála Istennek, már az elhatározást is több püspök és pap támogatta. Kocsis István atya és Bocsa József atya aktívan részt is vállalnak a szervezésben. Korábban, 1999-ben már megvalósult egy ilyen imaösszefogás, az ezredfordulóra készülve, akkor Móré Balázs (későbbi karthauzi szerzetes) szervezésében a Ménesi úti kápolnában, mindennap más közösség imádkozta a rózsafüzért. Ennek mintájára kezdték el megszervezni a napi engesztelést a Szent Anna-réten. Az engesztelésben helye van a karizmatikus közösségeknek, a plébániai közösségeknek, a cserkészeknek, a regnumiaknak, a házas vagy nyugdíjas csoportoknak, de az egyedülállóknak is, egyszóval mindenkinek.

A helyszín már két éve adott, hiszen 2023. december 8-án, Istennek és sok-sok ember kitartó munkájának és imájának hála, Erdő Péter bíboros, prímás megáldotta a Boldogságos Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője engesztelő kápolnát a Szent Anna-réten.
Sokan már évek, évtizedek óta engesztelnek Magyarországért és a világért. Talán nem is tudjuk, hogy milyen hálásak lehetünk nekik a kapott kegyelmekért. Elhivatott emberek helyettünk is évek óta szerveznek imahadjáratokat, virrasztásokat, rendszeres imaalkalmakat a békéért, a Szűzanya köré gyűlve. Felsorolni is nehéz lenne, ki mindenki vállal aktív részvételt a közös imák szervezésében, például a kútvölgyi kápolnában és a bazilikában éjjeli virrasztásokat szervező engesztelők, a váci Engesztelő Közösség, az Emmánuel Közösség, a Szeretetláng Mozgalom, a Mária Fiai (Térdeplő férfiak), de számos plébánia és szerzetesközösség is.
A terv az, hogy a Szent Anna-réti engesztelő kápolnába hívjanak meg minden közösséget, kisebb és nagyobb csoportokat, hogy szervezetten, az év minden napján legyen egy óra ima ott, egységben, szeretetben. Az imádságban hangozzon el egy rózsafüzér, és amennyiben pap, diakónus vagy akolitus is kíséri az adott közösséget, akkor a legszebb, ha tartunk szentségimádást is. Közösségben könnyebb az imádság, de már egy házaspár, egy testvérpár vagy baráti társaságok is alkothatnak kisebb közösséget.
Sokan nem tudnak személyesen felmenni a kápolnába a távolság, vagy fizikai akadályok miatt, de szeretnének részt venni az engesztelésben. Ők is csatlakozhatnak az engeszteléshez, akár saját plébániájukon. Erről a lehetőségről az engesztelok.hu oldalon tudnak bővebben olvasni.

Fontos, hogy a Szűzanya kérésére minél előbb elkezdődjön a napi engesztelés, ezért 2026 januárjában elkezdődött egy táblázatban az engesztelők napi beosztása és azóta is szépen gyűlnek a közösségek. Remélhetőleg, ahogy halad előre az év, már nem lesz olyan nap, amikor ne hangozna el a rózsafüzér a Szent Anna-réten.
Április 12-én, irgalmasság vasárnapján, 15 órakor, az irgalmasság órájában Fábry Kornél püspök atya szentmisét mutat majd be hazánkért és a békéért. A szentmise előtt és után is szentségimádás lesz, szombat este 20 órától vasárnap este 20 óráig, a Szent Anna-réti kápolnában, amelyre szintén mindenkit szeretettel várnak.
Szöveg: Sütőné Tomka Krisztina; Péri Zsuzsanna
Fotó: Lambert Attila (archív, 2023. december 8.); Bors Kata (archiv)
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria






