Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója a Szent István Könyvhét újdonságairól

– A Szent István Társulat ünnepi könyvhetén minden évben átadják a Stephanus-díjakat. Kik lesznek az idei díjazottak?

– A Szent István Társulat 1993-tól rendezi meg minden évben a keresztény könyvhetet. A Stephanus Alapítvány és a Szent István Társulat kulturális díja, a Stephanus-díj is ekkor született, vagyis a könyvhéttel egyidős. Teológiai kategóriában az idén Rokay Zoltán professzor úr kapja a díjat, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán a 2. számú bölcseleti tanszék vezetője. Ebből az alkalomból jelentetjük meg tőle a Filozófiatörténet című háromkötetes kézikönyvét. Az első kötet az ókor és középkor, a második az újkor, a harmadik, most megjelent záró kötet pedig a legújabb kor gondolkodóit mutatja be, műveikből vett eredeti szövegrészekkel illusztrálva munkásságukat. Irodalmi kategóriában a díjazott Valter Ilona történész, régész, számos kiváló szakmunka szerzője. Hozzáteszem, hogy ez a kategória az utóbbi években kiszélesedett, mert nem csupán a szépirodalmi munkásság, de a humántudományok terén elért teljesítmények is ide sorolhatók. Valter Ilonától A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története című könyvet adjuk ki a könyvhétre, ez az első magyar ciszterci kolostor monográfiája, amely a történeti források, valamint az ásatás és a teljes régészeti feltárás alapján készült, számtalan fotóval illusztrálva. A II. Géza király által 1142-ben alapított cikádori monostor és templom feltárását Valter Ilona vezette 1994 és 2000 között.

– Az idei Szent István Könyvhét feltehetően egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó könyvének ígérkezik a XVI. Benedek megnyilatkozásai című kétkötetes kiadvány.

– Az idén 170 éves Szent István Társulat története során mindig különös hangsúlyt helyezett arra – és ezt alapszabályában is rögzítette –, hogy a római pápák megnyilatkozásait megjelentesse magyar nyelven. Ez az egyik legfontosabb feladatunk. Eddigi fennállásunk során tizenkét pápa ült Szent Péter trónján, és az ő lényegesebb dokumentumaikat, enciklikáikat, apostoli leveleiket, buzdításaikat mind kiadtuk. Sőt, elődeink a kiadó élén a Trianon előtti Magyarország területén élő valamennyi nemzetiség nyelvén is megjelentették ezeket a pápai dokumentumokat. Érdekesség, hogy az első gyűjteményes kötet 2006-ban jelent meg a Szent István Társulatnál II. János Pál pápa megnyilatkozásai címmel, három vaskos kötetben. Ezt folytatva jelentetjük most meg XVI. Benedek pápa megnyilatkozásait, két vastag kötetben. Az első kötet tartalmazza a Szentatya három enciklikáját, három szinódus utáni apostoli buzdítását és két apostoli levelét, valamint a szerdai katekéziseket. A második kötetben kaptak helyet az apostoli útjain elhangzott beszédek. A 24 apostoli út közül 13 alkalommal követhetjük nyomon Benedek pápát és olvashatjuk egyetemes igazságokat megfogalmazó beszédeit. Ebben a kötetben találhatók még azok a pápai üzenetek is, amelyeket a Szentatya a béke és a betegek világnapjára, valamint nagyböjtre s a tiszteletére évente rendezett koncertek után fogalmazott meg. A kötet végén a 2013-as lemondó nyilatkozat és a hamvazószerdai búcsúbeszéd megrendítő sorai olvashatók.

– Ha már a pápai megnyilatkozásoknál tartunk, a Szent István Társulat kiadja Ferenc pápa legújabb, Gaudete et exsultate – Örüljetek és ujjongjatok kezdetű apostoli buzdítását is, igaz, már csak a könyvhét után, május végén.

– Ennek az életszentségre hívó apostoli buzdításnak Diós István atya a fordítója, Szabó Ferenc jezsuita atya pedig a lektora. Nagyon sajnáljuk, hogy nem készültünk el vele a Szent István Könyvhétre, de azt gondolom, hogy a május végi megjelenés is jelentős esemény lesz.

– Milyen fontosabb kiadványokat említene még meg?

– Örök életre születtünk címmel jelent meg Seregély István rádiójegyzeteinek válogatott gyűjteménye. Érsek úr tizenhét éven keresztül szinte heti rendszerességgel olvasta be rövid jegyzeteit az egri Szent István Rádióban. Gondolatai elsősorban azért találtak könnyen utat az emberi szívekhez, mert a széles látókörű egyházi vezető és a Krisztus evangéliumát hirdető lelkipásztor egyszerre mutatkozott meg bennük.

Kránitz Mihály professzor úrtól A keresztény hit kialakulása és védelme című könyv jelent meg. Ebben arról ír, hogy az evangélium hirdetése, a hit megvallása és kinyilvánítása a kereszténység lényegéhez tartozik, s erről tesz tanúságot két évezred óta az Egyház. A kötet rávilágít a keresztény hit továbbadásának kezdeteire, fejlődésére és tisztaságának őrzésére az egyháztörténet egyes korszakaiban, a teológia fejlődése során.

Szabó Ferenc Reformáció és katolikus megújulás című kötetében a neves teológus Pázmány Péterről szóló tanulmányait olvashatjuk. Róla közismert, hogy egész életét áthatotta a Pázmány-kutatás, rengeteg vele kapcsolatos publikációja, sőt két monográfiája is megjelent. A 2016/17-es, Németországban Luther-évnek nevezett, nálunk a reformáció emlékéveként emlegetett időszak új impulzusokat adott neki, ismét elővette a Pázmány-kérdést, számos előadást tartott, több tanulmányt írt a témában. Ezeket gyűjtötte össze a jelen kötetben.

Mindenképpen megemlíteném A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei című kiadványt, amely Beke Margit szerkesztésében az 1892–1918 közötti püspökkari tanácskozások jegyzőkönyveit tárja az érdeklődők elé. Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó két és fél évtizedének olyan dokumentumait tarthatjuk kezünkben, amelyekben fény derül a püspöki kar állásfoglalásainak és határozatainak számos érdekes részletére. Gyakorlatilag két prímás szolgálatának az idejét öleli fel, Vaszary Kolosét és Csernoch Jánosét.

Szólnom kell még egy nagyon fontos könyvről, melyről talán nem túlzás azt állítani, hogy korunk lelkiségi irodalmának egyik legmagasabb csúcsa. Barsi Balázs atya fordításában a könyvhétre jelenik meg Robert Sarah bíboros A csönd ereje – a zaj diktatúrájával szemben című legújabb kötete. A könyvben szereplő 365 elmélkedést, mely a csendből született, egy rendhagyó beszélgetés követi Dysmas de Lassus-vel, a „La Grande Chartreuse”, a nagy karthauzi kolostor perjelével. A kötetet XVI. Benedek pápának, Isten nagy barátjának, a csönd és az imádság mesterének ajánlja a szerző.

– Érdekesnek ígérkezik Jürgen Mettepenningen Új teológia című kiadványa is.

– Az új teológia (nouvelle théologie) kifejezés azt a teológiai mozgalmat jelenti, amely az 1930-as évektől, a modernizmus örökségeként, egyfajta reformtörekvésként jelentkezett az Egyházban. Főként neves domonkos és jezsuita gondolkodók álltak a nouvelle théologie mellé (Marie-Dominique Chenu, Yves Congar, Jean Daniélou és Henri de Lubac). Rendkívül összetett teológiai irányzat volt, a maga idejében a Tanítóhivatal több bírálatot is megfogalmazott képviselőivel szemben, ugyanakkor mégis bizonyíthatóan hatással volt a II. vatikáni zsinatra, annak egyes dokumentumaira. Ez a teológiai irányzat szakítani akart a régi akadémikus stílussal, művelői a skolasztika alkotta keretet már ósdinak tekintették, és azt hirdették, hogy a hitnek új megélési formái vannak, amelyek némi változtatással – megtisztítva a rárakódott szekularizációtól – integrálhatóak a teológiába. A kötetet Juhász Gábor atya fordította magyarra.

– A Szent István Társulat új sorozatot indított a könyvhétre időzítve, Ókori Keresztény Írók címmel. Egyenes folytatása lesz ez az 1980-as Ókeresztény Írók című sorozatnak, vagy némileg másmilyen?

– Több mint hetven évvel ezelőtt, 1944-ben, egyetlen év alatt jelent meg a Szent István Társulatnál a Kühár Flóris által szerkesztett Keresztény Remekírók sorozat 16 kötete. Szűk negyven évvel később, 1980-ban Vanyó László útjára indította az Ókeresztény Írók sorozatát. Professzor úr halálát követően, a huszadik kötet megjelenésével lezártuk a sorozatot. Ennek első kötete óta csaknem újabb negyven év telt el, s mi új sorozatot indítunk Vanyó László emlékére, Ókori Keresztény Írók címmel, Perendy László professzor szerkesztésében. Ez a sorozat tartalmilag csak részben lesz új, mert közölni fogja mindazokat a köteteket – természetesen egy kicsit megújítva, a fordítást, az irodalmat, a régi tördelést felfrissítve, végjegyzetek helyett lábjegyzeteket használva –, amelyek az előző sorozatban már megjelentek. Van erre igény, hiszen a Vanyó-sorozat kötetei ma már csak csillagászati áron szerezhetők be az antikváriumokban. Az új sorozat első kötete Apostoli atyák címmel jelenik meg a könyvhétre, s ez a Vanyó-sorozat azonos című kötetének revideált szövegkiadása lesz. Közben készülnek az ókeresztény kor kopt és szír szövegeinek fordításai is, amelyek már teljesen új darabjai lesznek az Ókori Keresztény Írók sorozatnak. Sajnos még nem értük el az 1944-es szintet, így a legnagyobb jóindulattal sem tudom megígérni, hogy egyetlen év alatt 16 kötet fog megjelenni.

– Kuriózumnak számíthat a XVIII. században élt ferences szerzetes, Kiss István Jeruzsálemi utazás című útikönyve.

– Ez nem hagyományos útikönyv, Kiss István (1733–1798) ferences szerzetes pap 33 éves korában, 1766-ban jelentkezett, hogy a Szentföldön szolgáljon. 1768 júniusában tért vissza onnan. Feljegyzései alapján először latin nyelven írta meg naplóját, 1792–95 között pedig magyarul szerkesztette meg útibeszámolóját. A magyar változat terjedelme négyszerese a latinnak, színes, eleven, lelki és erkölcsi tanulságokkal kibővített írás. A könyvet először hatvan évvel ezelőtt, 1958-ban jelentette meg Pásztor Lajos, a Vatikán akkori levéltárosa, de Magyarországon csak elvétve lehetett hozzájutni. Most Várnai Jakab ferences atya vezetésével a Magyar Ferences Könyvtárban és Levéltárban őrzött kéziratot egy nyelvészekből, teológusokból és irodalmárokból álló grémium átdolgozta, és most a megfelelő jegyzetekkel ellátva teszik közzé. Kiss István a Szentföld szent helyeinek XVIII. század végi állapotát rögzíti, és emellett leírja azt is, hogyan jutott el odáig.

– A Szent István Társulat a könyvhétre minden évben megjelentet gyerekeknek szóló kiadványt is. Most mivel készültek?

– Clemens Brentano (1778–1842) legszebb meséit ajánljuk a gyerekeknek, melyek Mirtusz kisasszony címmel jelentek meg. Ezeket a régi, XIX. században született meséket, melyeket Sík Sándor fordított magyarra, újratördelve, a régi fekete-fehér illusztrációkat művészien kiszínezve adtuk ki. Brentano Goethe, Schiller, Heine kortársa volt, kiváló költő. Mi, katolikusok onnan ismerjük őt leginkább, hogy Emmerick Katalinnak több éven át volt hűséges írnoka, ő jegyezte le Katalin látomásait, melyek hat kötetben jelentek meg. Azt, hogy Brentano meséket is írt, csak kevesen tudják, mi most ezekből jelentetünk meg egy válogatást.

– Mit remél az ünnepi könyvhéttől?

– Huszonhatodik alkalommal rendezzük meg a keresztény szellemiségű kiadók seregszemléjét. Minden évben ugyanolyan lelkesedéssel, izgatott várakozással, különleges gondossággal készülünk, mint első alkalommal. Az időjárás mindig fontos tényező, hiszen szabadtéri rendezvényről van szó, az előrejelzések szerint az idén egész héten napos lesz az idő. Legyen így, minél többet süssön a nap és minél többen látogassanak el a Ferenciek terére, ahol 31 könyvkiadó, 25 pavilonban jobbnál jobb kiadványokkal várja az olvasókat, naponta reggel kilenctől este hét óráig. Sok szerző fog dedikálni, valódi intellektuális fesztiválhangulat várható.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír