Ferenc pápa: Ismerjük fel a szomszédunkban élő szenteket

Ferenc pápa – 2022. október 7., péntek | 17:30

Október 6-án, csütörtök délelőtt fogadta Ferenc pápa a Szentek Ügyeinek Dikasztériuma szervezésében tartott, Életszentség ma című négynapos kongresszus résztvevőit, köztük Kovács Gergelyt, Mindszenty bíboros boldoggáavatási eljárásának viceposztulátorát.

Ferenc pápa szeretettel köszöntötte a világ minden tájáról érkezett résztvevőket – rendi elöljárók, dikasztériumi tisztviselők, posztulátorok és munkatársaik háromszáz fős nagy csoportját, mely teológiai, tudományos, kulturális és tájékoztatási szempontból vizsgálta az életszentség mai értelmezését. Tanácskozásuk követte a pápa Gaudete et exsultate kezdetű apostoli buzdítását, mely „ismételten felhív az életszentségre, azzal a törekvéssel, hogy az élet mostani konkrét körülményei közt öltsön testet, annak kihívásaival, kockázataival és lehetőségeivel”. Ez a gondolat a II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium kezdetű konstitúciója egyik fejezetének a szíve, mely mindenki egyetemes életszentségre hivatottságáról beszél: „A Krisztus-hívők, bármely állapotban éljenek is, az Úrtól arra kapnak meghívást, hogy ki-ki a maga útján olyan tökéletesen szent legyen, amilyen tökéletes maga az Atya.” (LG, 11)

Ma éppolyan fontos az életszentség felfedezése Isten népében, a szülők, gyermekek, férfiak és nők, betegek és idősek körében. Ők a szomszédunkban élő szentek, akiket mindnyájan ismerünk – tette hozzá a pápa.

A hívők e sokasága mellett vannak olyanok, akiket az Egyház mintaként, közbenjáróként és tanítóként jelöl meg – ők a boldoggá és szentté avatottak, akik mindenkit arra emlékeztetnek, hogy lehetséges és szép dolog az evangéliumot teljes mértékben megélni.

Az életszentség ugyanis nem erőfeszítések és lemondások sorozata, nem egyfajta lelki torna, hanem mindenekelőtt az Isten szeretetének és irgalmának ingyenes megtapasztalása.

Ez az isteni ajándék lehetővé teszi, hogy nagy örömet éljünk át, ami nem pillanatnyi érzelem vagy pusztán emberi optimizmus, hanem annak bizonyossága, hogy Istentől származó kegyelemmel és bátorsággal tudunk szembenézni mindennel. Öröm nélkül ugyanis a hit nyomasztó és szomorú, de „savanyú arccal” nem is lesz senki sem szentté, mert az reményre nyitott, örömteli szívet igényel. Erre a jó humorban gazdag szentségre ad példát Boldog I. János Pál pápa és Boldog Carlo Acutis, aki a gyerekek és fiatalok keresztény örömének mintaképe. Assisi Szent Ferenc pedig a „tökéletes öröm” evangéliumi paradoxonával épít bennünket.

Az életszentség a keresztény közösségek konkrét életéből fakad – folytatta a pápa az életszentség eredetének vizsgálatával. – A szentek nem egy „párhuzamos világból” jönnek. Ők éppúgy hívő emberek, akik Isten hűséges népéhez tartoznak, és a család, a tanulás, a munka, a társadalmi, gazdasági és politikai élet mindennapi kereteibe illeszkednek.

Ezek a szentek félelem és előítéletek nélkül élnek, és mindenben teljesítik Isten akaratát.

Fontos, hogy a helyi egyházak jól megértsék a keresztény életnek a nép soraiban megérlelődött példáit. Isten népének mindig is megvolt a sajátos érzéke az életszentség modelljeinek felismerésére, ezért is kell megfelelőképpen figyelembe venni a keresztény emberek ilyen véleményét. Őket ugyanis az isteni kegyelem olyan elvitathatatlan lelki megértéssel ruházza fel, mellyel felismerik a keresztény erények hősies gyakorlását egyes megkereszteltek konkrét életében.

Az életszentség felismerésének híre, a fama sanctitatis elsősorban nem a hierarchiától, hanem a hívőktől ered, hiszen ők a megalkotói az életszentségről kialakított és elterjedt véleménynek, hogy az adott személyek valóban Krisztus és az evangéliumi boldogságok tanúi.

Ferenc pápa kitért az életszentség kivizsgálására is, hogy a hírnév spontán, stabil, tartós és széles körben elterjedt legyen a keresztény közösség jelentős részében. Valójában akkor igazi, ha ellenáll az idő változásainak, a pillanatnyi divatnak, és mindig mindenkinek a lelki javát szolgálja, mint amit a nép áhítatgyakorlatában tapasztalunk. Napjainkban a médiához való megfelelő hozzáférés is elősegítheti a boldoggá vagy szentté avatásra jelöltek evangéliumi tapasztalatainak megismerését. Fennáll azonban – főként a közösségi hálózatok használata révén – a kényszerítés és misztifikáció veszélye. Az életszentség és a vértanúság híre mellett szükség van a közbenjárásuknak tulajdonított jelekre is. Amikor a hívek meg vannak győződve egy keresztény ember életszentségéről, akkor hozzá folyamodnak, olykor erőteljesen és szenvedélyesen, és kérik az ő mennyei közbenjárását, vagyis hogy ezáltal Isten hallgassa meg kéréseiket.

A pápa értékes igazgyöngyöknek nevezte a szenteket, akik mindig élők és időszerűek, nem vesztenek értékükből. Életük olyan, mint egy katekizmus képekben, annak az örömhírnek az illusztrációja, amelyet Jézus hozott az emberiségnek: Isten a mi Atyánk, és mindenkit hatalmas szeretettel és végtelen gyengédséggel szeret.

Végül Ferenc pápa a szentek humoráról is szólt. Tudni kell humorral telve élvezni az életet, mert megnevetteti és megkönnyíti a lelket. Elmondta, hogy immár negyven éve naponkénti imája Morus Szent Tamás egyik jóízű fohásza: „Uram, adj nekem jó emésztést és egy kis emésztenivalót is!”; majd Szűz Mária anyai közbenjárását kérve megáldotta a híveket.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria