Görögkatolikus múzeum épül Nyíregyházán

Kultúra – 2019. június 30., vasárnap | 14:02

A püspöki hivatalban található állandó tárlat is átkerül a hamarosan megépülő Görögkatolikus Múzeum és Szent Atanáz Tanulmányi Házba, a hittudományi főiskola szomszédságába.

A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében van egy kiállítás, amelyet szívesen keresnek fel nemcsak a Máriapócsra zarándokló hívek, hanem a megyeszékhelyre érkező turisták is.

Az állandó tárlat az 1980-as évek elején Nagymihályi Géza atya kezdeményezésére jött létre, anyagát Jankáné Puskás Bernadett állította össze. A különleges gyűjtemény a 17–18. századból való ikonokat, liturgikus könyvnyomtatványokat, ötvösművészeti tárgyakat, liturgikus öltözeteket mutat be; a görögkatolikus egyházművészet egy vékony lenyomatát őrzik itt. Megtekintve ezt az értékes kiállítást, felmerül a kérdés: vajon miért csupán ennyi látható abból a több mint 400 éves egyházi és vallási hagyatékból, amely a magyarországi görögkatolikussághoz kötődik?

A válasz egyszerű: a püspöki épületben nincs tágasabb hely a relikviáknak, ezért is képvisel felbecsülhetetlen értéket a hamarosan megépülő Görögkatolikus Múzeum és Szent Atanáz Tanulmányi Ház, amelynek alapkövét az idén ősszel rakják le. Hogy megértsük az intézmény szükségességét, halaszthatatlanságát, ahhoz mélyebbre kell ásni – javasolta Szabó Irén történész, akivel a Szent Atanáz Hittudományi Főiskolán beszélgettünk, karnyújtásnyira a leendő múzeumtól, ami a tervek szerint a főiskola közvetlen szomszédságában épülhet fel.

– A görögkatolikusok azok a bizánci szertartású keresztények, akik a Katolikus Egyházzal teljes egységben élnek. Az egység, a mai Görögkatolikus Egyház létrejötte az 1646-os ungvári unióhoz köthető, ezt követően 1721-től alakulnak meg a püspökségek: a történelmi Magyarországon először Gyulafehérváron, Munkácson, Nagyváradon, Eperjesen – sorolta az akkori egyházszervezeti központokat a történész, s hozzátette, hogy a felekezeti struktúra kialakítása göröngyös utat járt be a királyi Magyarországon, a nemzetiségi és nyelvi sokszínűség konfliktusokat hordozott magában a 20. század elején, amit tetézett, hogy Trianon után az addig a lakosság 10 százalékát kitevő görögkatolikusok aránya 2 százalék maradt a megcsonkított ország határain belül.

A Hajdúdorogi Egyházmegye Ferenc József idején alakult meg debreceni, majd nyíregyházi székhellyel. A nyíregyházi püspökség intézményei Dudás Miklós püspöksége alatt kezdtek el kiépülni, ekkor rakták le a mai hittudományi főiskola alapkövét is – idézte fel a történész, hogy megértsük, az elmúlt 30 évben az egyház intézményrendszere (oktatási, szociális, karitatív) kiépítésén fáradozott, az volt az elsődleges céljuk, s most kerülhetett sor arra, hogy egy – a saját történelmük és kultúrájuk bemutatását, a görögkatolikus magyarság történelmi és művészeti emlékeinek gyűjtését fő feladatának tekintő – muzeális intézményt hozzanak létre.

– Ez a folyamat a tudományos kutatások révén már korábban elindult, a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola egy kutatóközpont is, ahol a Lendület kutatócsoportnak köszönhetően az elmúlt 10 évben több akadémiai kutatási program futott. A Metropólia egy egyedi arculatú országos gyűjtőkörű múzeumot szeretne létrehozni, állami, külföldi, és saját forrásból felépülhet egy többfunkciós épület Balázs Mihály tervei alapján. Kiállítótermek, raktárak és restaurátorműhelyek, múzeumi adattár, kutatóállomások kapnak helyet benne, és ide költözik a főiskola muzeális könyvtára is. A több mint kétezres kötetállományban a legrégebbi könyvek a 16. századból valók, valamint jelentős cirillikagyűjteménye is van a főiskolának (ószláv és szláv nyelven írt kéziratos és nyomtatott könyvek) – egyházi témájú könyvek, liturgikus könyvek. A könyvállomány megőrzését helyben szeretnénk végezni, s a digitalizációban is lépést tartani, hiszen az egyházi örökséget, papi hagyatékokat ma már digitális formában sokkal könnyebb összegyűjteni, dokumentálni és megőrizni. Egy óriási hiányterületet tudunk pótolni ezzel, s így az egyházi levéltári anyagok, tárgyi emlékek méltó helyre kerülhetnek – jegyezte meg a történész, aki elmondta, hogy egy több mint 50 négyzetméteres helyiség múzeumpedagógiai célokat szolgálhat az új komplexumban.

– Az egyháztörténeti és a görögkatolikus egyházművészeti történeti örökséget egy 300 négyzetméteres, három szinten elhelyezkedő, látogatható kiállítótérben helyezzük el. A földszinten egy 80 négyzetméteres területen időszaki kiállításokat szeretnénk szervezni, olyan rendezvényeket, amellyel a helyi kulturális élet új színfoltja lehet a görögkatolikus múzeum, amely minden bizonnyal a következő években a Múzeumok Éjszakáján tárt ajtókkal várja a látogatókat.

Forrás: Kanalas Ottília/Szon.hu 

Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria