Hatodszor rendezték meg a Fraknói Nyári Akadémiát

A korábbi évek hagyományának megfelelően az akadémia a kurátorok, Tusor Péter és Gárdonyi Máté, valamint a hallgatói igazgató, Kanász Viktor nyitóbeszédével vette kezdetét, akik kiemelték a szabadegyetemi forma jelentőségét mint a különböző hallgatói és kutatói generációk találkozásának és eszmecseréjének kiváló helyszínét és közegét, amely a jelenlegi járványhelyzet okozta nehézségek közepette különösen fontos szerepet tud betölteni.

A délelőtti előadások alapvetően a trianoni békeszerződés, illetve a Horthy-korszak egyháztörténeti vonatkozásaihoz kapcsolódtak a békediktátum 100. évfordulója alkalmából. Fazekas István A Habsburg Monarchia levéltári örökségének a sorsa. A badeni egyezmény létrejötte (1926) című előadása a korszak levéltárügyének egyik fontos mozzanatára, az 1926. évi osztrák–magyar levéltári egyezmény máig tartó pozitív hatásaira világított rá, az egyezmény ugyanis a bécsi levéltári kirendeltség, illetve delegátusok útján a mai napig érvényben van.

Tóth Krisztina Trianon egyházkormányzati következményei és a szerzetesrendek című előadásában új vatikáni levéltári források bevonásával, tágabb kontextusba helyezve mutatta be a békeszerződéssel járó egyházkormányzati teendők gyakorlati megvalósulásának körülményeit. Az előadó új adatokkal tudta pontosítani az Apostoli Szentszék korabeli álláspontját és törekvéseit az egyes magyarországi és határokon túl került egyházmegyék sorsának alakulásával kapcsolatban.

Balogh Margit „Szent István földjének egyetlen porszeméről le nem mondhatunk” – Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi plébános az ezeréves határokért című előadásában a későbbi bíboros első világháborút követő közéleti tevékenységének különböző aspektusait mutatta be. Főként azon (szent)beszédeket és állásfoglalásokat emelte ki, amelyek Pehm (Mindszenty) 1919-es zalaegerszegi plébánosi kinevezését követően születtek. A későbbi főpap plébánosként erélyesen támogatta a zalai legitimista polgári és politikai köröket és intenzíven közreműködött a trianoni társadalmi trauma feldolgozási folyamatában.

A délelőtti szekció utolsó előadásában Mózessy Gergely Prohászka Ottokárral kapcsolatban az eddigi kutatás eredményeit, illetve a székesfehérvári püspök tudományos igényű értékelésének hiányosságait mutatta be. Az előadás részletesen kitért a Prohászka-kutatás eddigi historiográfiájára és annak kritikai szempontok szerinti értékelhetőségére, ami a főpásztor személye körüli viták miatt valóban komplex feladat, személyének és műveinek újraértékelése máig tartó folyamat.

A délutáni előadások a Fraknói Kutatócsoporthoz, illetve tudományos együttműködő partnereihez kötődtek. C. Tóth Norbert egy 17. század végi gömöri főesperes, Miller János 1694. évi vizitációjának vélt és valós céljait, indítékait vette górcső alá.

Kanász Viktor az I. Ferdinánd udvarába rendelt nunciusok – például Vincenzo Pimpinella és Girolamo Martinengo – személyét és tevékenységét mutatta be. Kitért az alapvetően észak-itáliai származású nunciusok kapcsolati hálójára, rokoni kapcsolataira, képzettségére és egyetemjárására, a Ferdinánd udvaráig vezető különböző életútjára, a reformációhoz fűződő viszonyára és a trienti zsinathoz kapcsolódó diplomáciai tevékenységére is.

Ezután Barkóczy Ferenc egri püspök (1745–1761), későbbi esztergomi érsek (1761–1765) egri reprezentációjának itáliai kapcsolódási pontjait mutatta be Dóbék Ágnes. A főpap kedvelte a barokk pompát, püspöki udvarában kiemelkedően jelen volt az itáliai kultúra, jelentős volt könyvtárfejlesztő és építtető tevékenysége is.

A délutáni szekció záróelőadásában Jávor Miklós frissen megvédett doktori értekezéséből adott ízelítőt. Előadásában a szocialista egyházpolitika és ateista propaganda által használt különböző fogalmak – mint például a „klerikális reakció” vagy a „szocialista embertípus” fogalma – lehetséges értelmezési kereteit mutatta be.

A VI. Fraknói Nyári Akadémia szakmai napjának záróprogramjaként Ahol még mindig hangos a csatazaj címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor: Kanász Viktor C. Tóth Norberttel és Varga Szabolccsal a mohácsi csata értékelésének nehézségeiről, a történettudomány Moháccsal kapcsolatos feladatairól és a legújabb kutatási eredményekről cserélt eszmét. A résztvevők kitértek többek között a csata helyszínével kapcsolatos kérdésekre, eshetőségekre és kételyekre, az ütközet megbecsülhető arányszámainak kérdésére, illetve a Jagelló uralkodók és – többek közt – Szapolyai János szerepének értékelésével kapcsolatos további tennivalókra is.

A nyári akadémia második napján Grósz András vezetett túrát Budaörsön, melynek kiindulópontja a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény volt. A késő barokk, kora klasszicista Nepomuki Szent János-plébániatemplomot, majd a magyarországi németek egyik legrégebbi épen maradt temetőjét, a budaörsi Ótemetőt látogatták meg a résztvevők. Ezt követően megtekinthették a budaörsi kálváriát, majd a kirándulás zárásaként Gárdonyi Máté celebrált szentmisét – és egyben akadémiai ezüstmisét – a kőhegyi Szeplőtelen Fogantatás-kápolnában. A kirándulás után közös vacsora és a hagyományos egyháztörténeti vetélkedő zárta a nyári akadémiát, ezek során a hangulatról a pázmányos hallgatók által alapított Koccantó Zenekar gondoskodott.

Forrás: Schvéd Brigitta/Fraknói Kutatócsoport

Fotó: Fraknói Kutatócsoport

Magyar Kurír