Hivatalba lépett Nagy-Britannia első katolikus miniszterelnöke

Az angol reformációt követő több száz éves korlátozások és az intézményi előítéletek miatt a katolikusok egészen a közelmúltig nem jutottak magas politikai tisztségekhez, ezért Andy Burnham kinevezése jelentős fordulatot jelent. Egyesek szerint Tony Blair és Boris Johnson már korábban mérföldkőnek számított e tekintetben. Blair azonban csak hivatali ideje lejártát követően tért át a római katolikus hitre, amely felesége és gyermekei vallása is; Johnson pedig, akit katolikusnak kereszteltek, később elhagyta az Egyházat, és az Anglikán Egyházhoz csatlakozott.

A törvény mindmáig kimondja, hogy azok, „akik a pápai vallást vallják”, „nem birtokolhatják és nem gyakorolhatják e királyság koronáját és kormányzását”. A katolikus I. Mária uralkodása idején ugyan volt egy rövid időszak, amikor katolikus személyt neveztek ki a korona legfőbb tisztségére, lordkancellárnak (Reginald Pole bíboros, Canterbury érseke – a szerk.). I. Erzsébet uralkodása alatt viszont az anglikán egyház államegyházként teljesen beágyazódott az ország életébe.

Az uralkodó koronázási esküjében még ma is vállalja, hogy védelmezi a protestáns vallást. Ha pedig a miniszterelnök katolikus, az anglikán egyházhoz kapcsolódó egyes kinevezési feladatokat adott esetben át kell ruházni egy másik, ahhoz az egyházhoz tartozó kormányminiszterre.

Az 56 éves Andy Burnham többször elmondta, hogy személyiségét a Katolikus Egyház formálta. 2025-ben egy, a vallás és politika kapcsolatát vizsgáló előadáson beszélt arról, milyen hatással volt rá az Egyház. A hallgatóságnak úgy fogalmazott, hogy

a bizalmi válságból a „találkozás kultúrája” felé kell elmozdulni – ezt a kifejezést a néhai Ferenc pápától vette át, akivel két évvel korábban találkozott a Vatikánban.

Az 1970-ben született Andy Burnham katolikus édesanya mellett, a Manchester közelében fekvő Culchethben nőtt föl; katolikus iskolába járt. Ebben a térségben sok család a reformáció idején elszenvedett üldöztetések ellenére is hű maradt a katolikus hithez. A környék lakói közül sokan olyan katolikus ír bevándorlók leszármazottai, akik munkát keresve keltek át az Ír-tengeren.

Andy Burnham a II. Vatikáni Zsinat utáni években nőtt fel, amikor a hívőket egyre inkább arra ösztönözték, hogy aktív szerepet vállaljanak az egyházi életben. Iskolás évei egybeestek az északnyugati régió nehéz időszakával, amikor a hagyományos iparágakban jelentősen emelkedett a munkanélküliség.

Derek Worlock (1920–1996), Liverpool római katolikus érseke nagy hatással volt a jelenlegi brit miniszterelnökre. A főpásztor gyakran beszélt a Katolikus Egyház társadalmi tanításáról, valamint arról, hogy az embereknek szolidaritást kell vállalniuk a társadalom legszegényebbjeivel. Burnham ministránsként feltehetősen hallotta Derek Worlock üzeneteit – az érsek kazettákon juttatta el beszédeit a plébániákra –, amelyekben bírálta, hogy a központi kormányzat cserben hagyja Északnyugat Anglia egyes térségeit.

Nyilvánvalóan mély hatást gyakorolt Andry Burnhamre a katolikus társadalmi tanítás, amely az egyéni felelősség fontosságának elismerése mellett a közjóra és az annak érdekében végzett közös erőfeszítésekre helyezi a hangsúlyt.

Burnham az elmúlt kilenc évben Manchester polgármestere volt; a hatalom régióknak és helyi közösségeknek történő átruházásának fontosságát hangsúlyozta. Ezek az erőfeszítések szoros együttműködéshez vezettek különböző vallási vezetőkkel; 2023-ban egyhetes római látogatása során találkozott Ferenc pápával.

Egyik testvére, Nick Burnham a lancashire-i Prestonban működő Cardinal Newman College-t vezeti, amely az északnyugati régió egyik legnagyobb katolikus középiskolája. A miniszterelnök gyermekei is katolikus iskolába jártak.

A katolikus vezetők kétségtelenül figyelemmel kísérik majd, hogy az új miniszterelnök hogyan kezeli az olyan vitatott kérdéseket, mint az eutanázia vagy az egyházi iskolák finanszírozása.

Július 20-án, hétfőn a Downing Street előtt Andy Burnham kijelentette: miniszterelnökként elsődleges feladatának tekinti, hogy véget vessen az országban „az utcán alvásnak” – utalva a hajléktalanokra.

Miguel Maury Buendía érsek, Nagy-Britannia apostoli nunciusa úgy fogalmazott, hogy XIV. Leó pápa az Egyesült Királyságba tett látogatása „valószínű, kívánatos, sőt mondhatni: elkerülhetetlen”. A nuncius arra a protokollra utalt, amely szerint az Egyesült Királyságnak viszonzó látogatásra kell meghívnia a pápát, miután III. Károly király tavaly felkereste őt a Vatikánban. Tekintettel azonban arra, hogy Nagy-Britanniának most van az első katolikus miniszterelnöke, és 2029-ben ünnepli a katolikusok jogi egyenjogúsításának kétszázadik évfordulóját – amelynek köszönhetően a katolikusok ismét teljes jogú polgárokká válhattak Angliában –, a látogatás különösen időszerű lenne.

Forrás: National Catholic Reporter

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP

Hollósi Judit/Magyar Kurír