Hogy messziről lássák az emberek – Felkerült a kereszt a budai Szent Imre-templom tornyára

Hazai – 2020. július 1., szerda | 16:38

Június 30-án, kedden délelőtt Budapesten megáldották a felújítás alatt álló budai ciszterci Szent Imre-templom jobb oldali tornyának megújult gömbjét és keresztjét. A szertartást követően a helyére emelték a keresztet.

A budai ciszterci Szent Imre-templom egy éve tartó felújítása lassan a végéhez közeledik. Mindenképpen szembetűnő az erőteljes citromsárga homlokzat, kevés fehérrel keverve – jól kiemelkedik az égbolt kékjéből. A régi, már kopott zöldesszürke színű bádog toronysisak szép vörösrézborítást kapott. A bal oldali torony már teljesen készen van, legfelül jól látszik a szintén sárga színben pompázó gömb és a kereszt. Kicsit lejjebb az enyhe ívű tető alatt már a toronyórák is a helyükre kerültek. A fehér alapon fekete színű római számokkal gyártott óra mindig is hiányzott a patinás épület tornyaiból. Nyilván az építtető ciszterciek nem véletlenül hagyták ki annak idején a helyeket 1938-ban a templom felszentelésekor, csak hát a háború közbeszólt. Most végre, ennyi idő után, lehetett ezt is pótolni.

Ha szemben állunk a templom homlokzatával, láthatjuk, hogy a jobb oldali tornyot még teljesen beborítja a fémcsöves állványzat. A fátyolos, függönyszerű védőfóliát több helyen is lekapta a szél, szertelen táncot jár a csövek és a pallók között. Az impozáns épület természetesen kissé távolabbról, a Feneketlen-tó felől csodálható meg a legjobban, nem véletlenül a XI. kerület és egész Szentimreváros jelképe ez a kéttornyú templom, még a levélpapírok fejlécén is ott díszeleg.

Június 30-án, kedden délelőtt 11 órakor kezdődött a gömb és kereszt megáldása, amely a rövid ideig tartó szertartás után a jobb oldali torony tetejére került.

Szkaliczki Csaba Örs OCist, a templom plébánosa már az előcsarnokban fogadta a sajtó képviselőit, újságírókat, filmeseket, fotósokat. Nemsokára megérkezett Soltész Miklós államtitkár és Simicskó István politikus, országgyűlési képviselő az eseményre.

Mielőtt a kereszt megáldása elkezdődött volna, Szkaliczki Csaba Örs tartott egy kisebb tájékoztatót a templom múltjával és felújításával kapcsolatban.

„A 20. század elején telepedtek meg itt, a kialakuló új városrészben a ciszterciek. A fővárossal kötött megegyezés alapján ennek a területnek elvállalták a lelkipásztori szolgálatát, ezen túlmenően az oktatásban is részt vettek a szerzetesek. Így jött létre először 1929-ben a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, majd 1938-ban épült meg a most is látható templom, Wälder Gyula tervei alapján.

Az elmúlt években a templom homlokzatán látható volt, hogy az idő megviselte az épületet, és korántsem csak a festék, hanem a vakolat is levált sok helyen. Ezért többször el kellett keríteni a tornyok körüli járdaszakaszt. Így aztán már évek óta próbáltunk anyagi forrásokat találni arra, hogy a templomot fel lehessen újítani. 2016-ban kapott támogatást a plébánia, 130 millió forintot, azonban az építés árai fokozatosan emelkedtek, további pénzekre volt szükség, 2017-ben újabb 180 millió forintot kapott a templom a felújításra. Végül aztán 2019-ben 550 millió forinttal egészítették ki, és adta ki azt az összeget, ami elindíthatta a felújítást. Az Alp-Inter Kft. nyerte el a szerződést, és így 2019. április 8-án írtuk alá szerződést a kivitelezővel, mintegy tizenöt hónapos munkára” – tájékoztatott a plébános.

Elmondta: a feltárás során a templomtornyoknál a faszerkezet rendkívül rossz állapotban volt, ezért ott sok mindent cserélni kellett, és ennek során vették le a munkások a templom keleti tornyában található gömböt és keresztet, amelyet egy pécsi restaurátor-műhelyben hoztak rendbe. Most történik a torony keresztjének megáldása és felhelyezése.

A hatalmas, becsomagolt, az ékkekkel együtt legalább négy méter hosszú keresztet a padok tetejére tették, és azt állták körül a meghívottak és a plébános. A nyolcvankilós gömb, amely szintén terjedelmes volt, a templom előterében várakozott, szintén becsomagolva.

„A kereszt a vallásunknak és hitünknek legfontosabb szimbóluma, mikor Jézust megfeszítették, akkor megalázásnak szánták ezt a kivégzési módot. Akkor még nem tudták, hogy a világ egyik legfontosabb jelképévé fog válni. Azt a dicsőséget jelenti, hogy az Isten emberré lett, itt működik a mi világunkban,

és a föltámadást is szimbolizálja. Ezért helyezünk el különböző kereszteket, feszületeket, akár a lakásunkban vagy éppen az utak mentén, és a hívő emberek, amikor kereszteket látnak, keresztet vetnek magukra, meghajolnak és imádkoznak az Úrhoz. Ennek a reményében helyezzük most fel a templom tornyába ezt a keresztet, hogy messziről lássák az emberek, és kérjük majd, hogy mindazok, akik imádkoznak és tisztelik az Úr Jézust e kereszt láttán, az imájuk, kérésük nyerjen meghallgatást” – hallhattuk többek között Szkaliczki Csaba Örstől a kereszt megáldásakor.

Nem csak a kereszt megáldása történt. A plébános meghintette szentelt vízzel azt az időkapszulát is, amely a most felhelyezésre kerülő gömbbe került. Korunknak, napjainknak néhány, reméljük időt álló emlékét gyűjtötték össze, a plébánia történetéből, jelen napjaiból, kiadványaiból és a mai közélet eseményeiből. „Kérem az Úr áldását azokra, akik majd évtizedek múlva kinyitják ezt az időkapszulát, és érdeklődve fogják tanulmányozni, hogy megismerjenek bennünket, azt a kort, amiben most élünk” – mondta a plébános.

A tényleg rövid szertartás után kivonultunk a toronyhoz, és a munkások kihozták a vállukon a keresztet, majd arra a külső liftre helyezték, amellyel szépen lassan fölkerült a torony legfelső részébe. Onnan óvatosan, egy csiga segítségével állították végső helyére. A gömb felhelyezése még várat magára.

A jelenlévők közül aki akart, fölmehetett a toronyba – egyszerre legfeljebb öt ember. A plébánossal mi ketten lent maradtunk, és a torony mellől figyeltük az eseményeket.

Kicsivel később, a program végeztével, ahogyan fokozatosan távolodtam a Szent Imre-templomtól, egyre inkább látszott ennek a megújuló monumentális épületnek, az ötvenkét méteres tornyoknak az egész XI. kerület központi részére gyakorolt hatása, vizuális ereje. Még akkor is így van ez, ha már az építés korában is vitatható volt, hogy a 20. század közepe felé miért is építenek barokk templomot. De ez már egy másik cikk témája lehetne.

A Szent Imre-templom és mellette a gimnázium kiállta az idők próbáját. Wälder Gyula, az építész nagyszerű munkát végzett – nemcsak kívülről, hanem belülről is tágasra tervezett, hatalmas, tulajdonképpen egyterű templomot épített, ahol mindig sok ember elfért.

Azóta már több generáció tudhatja a magáénak, és láthatóan mindent meg is tesz azért, hogy ez a nagyszerű épületegyüttes a jövőben is megmaradjon.

Fotó: Lambert Attila

Mészáros Ákos/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria