Húsvét örömhíre – Bizánci dallamok a Görögkatolikus Múzeumban

Bubnó Tamás elmondta, a keleti egyház egészen a mennybemenetel ünnepéig hirdeti a föltámadás örömét, olyannyira, hogy ez vált a mindennapi köszöntésükké. A keleti keresztények szerte a világon  – katolikusok, ortodoxok – mindenféle nyelven így köszöntik egymást, ha találkoznak vagy elbúcsúznak: „Föltámadt Krisztus!” És így válaszolnak rá: „Valóban föltámadt!” E köszöntés szépsége, büszkesége, bátorsága szerencsére egyre jobban terjed: már protestáns testvéreink is használják, hiszen felekezettől függetlenül közösen valljuk és hirdetjük Krisztus feltámadásának örömhírét.

A keleti kereszténység szellemi, kulturális központja először Szíriában alakult ki, Antiochiában és Damaszkuszban. A központ később Konstantinápolyba tolódott, ahonnan a Balkánra, Kelet-Európában és a Kárpát-medencében is elterjedt. Ezeken a területeken a bizánci liturgikus zenének különböző dallamvariánsai alakultak ki, melyek sokszínűségére ékes példa a mi sajátos Kárpát-medencei dallamvilágunk. Az is teljesen egyedi a bizánci egyházban, hogy a magyar görögkatolikus hívek énekelnek a szertartásokon. Ez teljesen ismeretlen a keleti kereszténységben. A legtöbb helyen kizárólag a képzett kórus teljesít énekes szolgálatot, mert az a legméltóbb az Isten dicsőítésére. A Görögkatolikus Metropólia éppen ezért fordít nagy hangsúlyt liturgikus zenei oktatásra, fejlesztésre egészen kisgyermekkortól.

Az előadáson a jelen lévők meghallgatták az Athosz-hegyi szerzetesek énekét is, akik görög nyelven a legősibb bizánci dallamok egyikén énekelték el a húsvéti tropárt, amit a résztvevők megtanultak, majd a Szent Atanáz kórussal közösen el is énekelték azt. Ezután magyar nyelven, rögtön három szólamban zengett a Feltámadt Krisztus, majd ennek az éneknek ősi, szláv nyelvű  változatával is megismerkedtek, ami az 1904-es Boksay–Malinics-féle ungvári irmologionban (kottás énekeskönyv) maradt ránk. Ezt követően a szír-libanoni dallamvilágba engedett bepillantást a Szent Efrém Férfikar és a libanoni énekesnő, Abeer Nehme közös koncertrészletének meghallgatása, mely drámai hangulatváltásokkal a nagyhét és húsvét történetét mutatta be. Egy olyan különleges éneket is megtanult a közönség, amely Jézus Krisztus nyelvén, a nyugati arámi nyelven hirdeti a föltámadást. Ezt az ősi nyelvet ma már csak két szíriai faluban beszélik, ezért az egyik legveszélyeztetettebb nyelv a földön.  Felvételről elhangzott a szerb Divna Ljubojević előadásában, férfikari kísérettel a Keljen fel az Isten és széledjenek el az ő ellenségei kezdetű húsvéti elővers balkáni szerb dallamváltozatban. Zárásként a görög nyelvű Istenszülő-éneket énekelték el, majd hallgatták meg a híres görög énekesnő, Nektraria Karantzi előadásában hangszeres kísérettel, a refrént közösen énekelve az előadókkal.

A Bizánci dallamok sorozat utolsó alkalma május 27-én 18 órakor lesz a Görögkatolikus Múzeumban. 

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír