Ilyen lesz a bíborosi testület összetétele az új konzisztórium után

Kitekintő – 2020. október 27., kedd | 11:44

A Szentatya október 25-én, a vasárnap déli Angelus elimádkozása után tizenhárom új bíboros kinevezését jelentette be.

Jelenleg 219 bíborosa van a Katolikus Egyháznak, közülük 120 pápaválasztó (Angelo Becciu nélkül). November 12-én tölti be 80. életévét Donald W. Wuerl, Washington emeritus érseke. A november 28-i konzisztóriummal a bíborosok száma 232-re emelkedik, akik közül 128 lesz pápaválasztó. Ez nyolccal több, mint a VI. Pál pápa által előírt maximum, de ez nem különleges, a szent pápa utódai már sokszor átlépték ezt a határt. A pápaválasztó bíborosok száma 15 hónap múlva, 2022 áprilisában lehetne 120  (2021-ben hat bíboros tölti be a 80. évét, 2022-ben tizenegyen, közülük hárman az első negyedévben).

A soron következő konzisztórium után 73 olyan bíboros lesz, akiket Ferenc pápa kreált, 39, akit XVI. Benedek, és 16, akit II. János Pál. Európai lesz a bíborosok közül 53 (22 olasz), latin-amerikai 24, afrikai 18, ázsiai 16, észak-amerikai 13, óceániai 4. A legtöbben továbbra is az olasz bíborosok vannak, őket követik az egyesült államokbeliek (9), majd a spanyolok (6). Brazíliának, Kanadának, Franciaországnak 4 bíborosa van, Németországnak, Indiának, Mexikónak, Lengyelországnak és Portugáliának 3.

A lateráni egyezményt követő években meghonosodott az a hagyomány, hogy Olaszországban a római vikáriuson kívül nyolc egyházmegye feje bíbort kap: Torino, Milánó, Velence, Genova, Bologna, Firenze, Nápoly és Palermo érseke. Ferenc pápánál azonban már nem automatikus ezen egyházmegyék érsekeinek bíborossá kreálása.

Ha a következő, november 28-i konzisztóriumot is beleszámítjuk, Ferenc pápa összesen hét konzisztóriumon 79 pápaválasztó bíborost kreált, akik közül 14 olasz és 15 kuriális bíboros. Augusto Paolo Lojudice és Mauro Gambetti lesz a testület harmadik és negyedik legfiatalabb bíborosa, az 53 éves közép-afrikai köztársaságbeli Dieudonné Nzapalainga és a decemberben 55. életévét betöltő spanyol kuriális bíboros, José Tolentino de Mendonça után.

Gambetti úgy lesz bíboros, hogy korábban nem volt püspök, ami elég ritka dolog. XVI. Benedek idejében nem történt ilyen kreálás, II. János Pál idejében egy alkalommal (Roberto Tucci azonban két hónappal később már el is érte 80 éves korhatárt), VI. Pál idejében azonban többször is előfordult.

Ruandának és Bruneinek is először lesz bíborosa, ráadásul Brunei egyike azon kevés országoknak, amelyeknek nincs diplomáciai kapcsoltuk a Szentszékkel és ahol szigorúan a saría törvénye van érvényben. A Fülöp-szigeteki capizi egyházmegye is először kap bíborost, eddig csak Manilának és Cebunak jutott ez a rang. Mario Grech lesz a történelemben a harmadik máltai bíboros.

Az új konzisztóriummal négy új szerzetesi tagja lesz a bíborosi testületnek (két kapucinus – a pápaválasztó Celestino Aós Braco és a nem pápaválasztó Raniero Cantalamessa, a konventuális ferences Mauro Gambetti, aki pápaválasztó és a nem pápaválasztó szkalabriánus Silvano M. Tomasi). Ezzel 51-re emelkedik a szerzetesrendekhez tartozó bíborosok száma, közülük 29 pápaválasztó. A rendekhez tartozó bíborosok közül 5 szalézi, 4 jezsuita és 2 kapucinus. Gambetti előtt a 19. században volt utoljára konventuális ferences tagja a testületnek.

A kúria súlya kismértékben ugyan, de tovább csökken, a kúriához köthető bíborosok száma 29 lesz a 128-ból, harmaduk 75 év feletti.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Avvenire

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria