A Pázmány-egyetem sokrétű nemzetközi tevékenységet folytat, amely nemcsak a mobilitási programokra, lehetőségekre terjed ki, hanem a külföldi katolikus egyetemekkel, egyetemi hálózatokkal való közös projektekre. Mint ahogy Vincze Krisztián, a PPKE külügyi és tudományszervezési rektorhelyettese fogalmaz, ez jelenti a jelenkori problémákra, kihívásokra való válaszok közös keresését a keresztény szemlélet és világkép mentén.
– A katolikus egyetemek nemzetköziesítési tevékenységei hogyan járulnak hozzá az egyetemes Egyház életéhez és missziójához, feladataihoz?
– Szent II. János Pál pápa 1990-ben adta ki az Ex corde ecclesiae kezdetű, a katolikus egyetemekről szóló apostoli rendelkezését. Ez a dokumentum a katolikus egyetemek alapvető identitás mozzanatait adja meg, céljait jelöli ki, valamint az Egyház és társadalom viszonya mentén beszél az egyetem szerepéről, kitérve az egyetemi pasztoráció súlyára és jellegére is. A dokumentum több pontja hangsúlyozza a katolikus egyetemek nemzetközi, illetve nemzetköziesítési tevékenységeit. A kiinduló pontot az emberi élet és társadalom sok dimenzióját érintő összetett problémák jelentik, amelyek megoldásához a nemzetközi együttműködések erejében is hozzájárulnak a katolikus egyetemek (vö. Ex corde Ecclesiae, 35.) Egy-egy intézmény hatékonyságát, oktatásban, kutatásban elért eredményeit növelik azok az együttműködések, amelyek nemzetközi összefüggésekben jutnak kifejezésre, a partneregyetemek tevékenységei által övezetten és támogatottan.
Az Ex corde ecclesiae kijelenti, hogy a katolikus egyetemek mint az „Egyház szívéből” született intézmények felelősséget vállalnak azért, hogy az igazság keresésében tevékeny különböző tudományok ismereteinek integrációját, a hit és értelem közötti dialógust, az ismeretek etikai vonatkozásait és a teológiai távlatait szem előtt tartsák. Mindezen felelősségteljes feladatok nélkülözhetetlen fórumát jelenti számunkra a PPKE meglévő nemzetközi hálózata, amelyben más egyetemekkel való együttműködések, közös projektek, oktatási és kutatási kooperációk zajlanak.
– Mi alapján zajlik a PPKE nemzetköziesítési cselekvése?
– A PPKE-nek két dokumentuma van, amely tükrében a nemzetköziesítési folyamatok megalapozást nyernek. Az egyetem küldetése a nemzetköziesítés terén című dokumentum irányelveket fogalmaz meg, kiemelt együttműködési régiókat jelöl ki, a legfontosabb egyetemi szövetségeket és partnerségeket rögzíti. A másik dokumentum a kapcsolódó Nemzetköziesítési terv, amely meghatározott időtávlatban rögzíti a stratégiai célokat, a vonatkozó tevékenységeket, azok résztevőit és felelőseit, valamint a visszacsatolási és indikátor mérő folyamatokat. Ezek fényében adódik az egyetem nemzetköziesítési folyamatainak iránya és keretrendszere. (...)
– Milyen együttműködései vannak az egyetemnek külföldi katolikus szervezetekkel, egyetemi szövetségekkel?
– Több nemzetközi szervezet tagja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az egyik legfontosabb ilyen szervezet a FUCE, az Európai Katolikus Egyetemek Szövetsége, mely 1991-ben jött létre azzal a meggyőződéssel, hogy hálózatba fogja a katolikus egyetemeket, és jelenleg több mint 50 tagot számlál. Évente tartanak közgyűlést, melyen a PPKE is képviselteti magát. Egyetemünk tagja a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségének is (IFCU), amelynek célja a katolikus egyetemek közötti kapcsolat erősítése, az intézmények képviselete, valamint kapcsolattartás más nemzetközi szervezetek felé. A szervezet kutatásokat is folytat, és összehangolja az együttműködéseket a katolikus egyetemek között. Az IFCU-nak jelenleg több mint 226 katolikus felsőoktatási intézmény a tagja. Egyetemünk aktív résztvevője a Catholic University Partnership kezdeményezésnek (CUP) is. Ez az együttműködés az amerikai Notre Dame Egyetem Nanovic Institute for European Studies Intézetének kezdeményezésére jött létre, fontos tárgyköre a katolikus felsőoktatás és a civil társadalom fejlődése a posztkommunista Európában. Egyetemünk számos fontos partneregyeteme részt vesz az együttműködésben a kelet és közép-európai régióból. (...)
– A mesterséges intelligencia az egyik legaktuálisabb téma napjainkban: milyen veszélyei vannak, ugyanakkor mire tudjuk használni?
– A Szentszék is aktívan foglalkozik ezzel, ezt mutatja, hogy január végén egy dokumentumot a Hittani Dikasztérium és a Kultúráért és Nevelésért felelős Dikasztérium közösen adott ki az MI-ről. Az Antiqua et Nova sorra veszi azt is, hogy melyek az előnyei a mesterséges intelligenciának például az orvoslásban, a gazdaságban, az oktatásban, a társadalomban, és melyek a lehetséges veszélyei ugyanezen területeken. Úgy vélem, éppen a katolikus egyetemek feladata az, hogy ezen előnyök és potenciális veszélyek egyre élesebben láthatóvá váljanak, továbbá a megfelelő mederbe terelődjenek.
– A 21. századi szekularizált társadalomban milyen felelőssége van egy katolikus egyetemnek?
– A kereszténység sajnos nem magától értetődő az európai szekularizált társadalomban, így alapvető felelősségünk, hogy egyáltalán a keresztény világképet jobban megismertessük a magyar és külföldi hallgatóinkkal, illetve hogy bemutassuk a kereszténységnek az európai kultúrát mélyen átjáró és meghatározó mozzanatait. A keresztény világképnek megvan a saját logikája, s ennek felfedezésére is meghívjuk egyetemistáinkat, legyenek bármely képzés hallgatói: aki például jogot tanul, az olykor a keresztény emberképre való hivatkozásokkal fog találkozni jogi alapelvek kapcsán, aki bölcsészettudományt tanul, annak gyakran az európai keresztény kultúra és annak története jelenti a vonatkozó gondolkodási koordinátorrendszert. Nagyon fontosnak tartom jól ismerni és jól ismertetni tudni a keresztény szemléletmódot, továbbá a különböző tudományok múltbeli keresztényi inspiráltságát. Óriási dolog, hogy nálunk egy hallgató, akár jogra iratkozik be, akár mérnök-informatikusnak tanul, hall arról, hogy mi az Egyház társadalmi tanítása, ismerheti a Biblia tartalmát, a katolikus hit alapvető elveit.
Az interjú teljes terjedelemben ITT olvasható.
Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria