Interjú Vincze Krisztiánnal, a PPKE külügyi és tudományszervezési rektorhelyettesével

Nézőpont – 2025. április 28., hétfő | 14:25

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) nemzetközi tevékenységét, mobilitási és ösztöndíj programjait kétrészes sorozatban mutatják be. Elsőként Vincze Krisztián külügyi és tudományszervezési rektorhelyettes számol be az egyetem külügyi tevékenységéről. Az alábbiakban részleteket olvashatnak a vele készült beszélgetésből.

A Pázmány-egyetem sokrétű nemzetközi tevékenységet folytat, amely nemcsak a mobilitási programokra, lehetőségekre terjed ki, hanem a külföldi katolikus egyetemekkel, egyetemi hálózatokkal való közös projektekre. Mint ahogy Vincze Krisztián, a PPKE külügyi és tudományszervezési rektorhelyettese fogalmaz, ez jelenti a jelenkori problémákra, kihívásokra való válaszok közös keresését a keresztény szemlélet és világkép mentén.

– A katolikus egyetemek nemzetköziesítési tevékenységei hogyan járulnak hozzá az egyetemes Egyház életéhez és missziójához, feladataihoz?

– Szent II. János Pál pápa 1990-ben adta ki az Ex corde ecclesiae kezdetű, a katolikus egyetemekről szóló apostoli rendelkezését. Ez a dokumentum a katolikus egyetemek alapvető identitás mozzanatait adja meg, céljait jelöli ki, valamint az Egyház és társadalom viszonya mentén beszél az egyetem szerepéről, kitérve az egyetemi pasztoráció súlyára és jellegére is. A dokumentum több pontja hangsúlyozza a katolikus egyetemek nemzetközi, illetve nemzetköziesítési tevékenységeit. A kiinduló pontot az emberi élet és társadalom sok dimenzióját érintő összetett problémák jelentik, amelyek megoldásához a nemzetközi együttműködések erejében is hozzájárulnak a katolikus egyetemek (vö. Ex corde Ecclesiae, 35.) Egy-egy intézmény hatékonyságát, oktatásban, kutatásban elért eredményeit növelik azok az együttműködések, amelyek nemzetközi összefüggésekben jutnak kifejezésre, a partneregyetemek tevékenységei által övezetten és támogatottan.

Az Ex corde ecclesiae kijelenti, hogy a katolikus egyetemek mint az „Egyház szívéből” született intézmények felelősséget vállalnak azért, hogy az igazság keresésében tevékeny különböző tudományok ismereteinek integrációját, a hit és értelem közötti dialógust, az ismeretek etikai vonatkozásait és a teológiai távlatait szem előtt tartsák. Mindezen felelősségteljes feladatok nélkülözhetetlen fórumát jelenti számunkra a PPKE meglévő nemzetközi hálózata, amelyben más egyetemekkel való együttműködések, közös projektek, oktatási és kutatási kooperációk zajlanak.

– Mi alapján zajlik a PPKE nemzetköziesítési cselekvése?

– A PPKE-nek két dokumentuma van, amely tükrében a nemzetköziesítési folyamatok megalapozást nyernek. Az egyetem küldetése a nemzetköziesítés terén című dokumentum irányelveket fogalmaz meg, kiemelt együttműködési régiókat jelöl ki, a legfontosabb egyetemi szövetségeket és partnerségeket rögzíti. A másik dokumentum a kapcsolódó Nemzetköziesítési terv, amely meghatározott időtávlatban rögzíti a stratégiai célokat, a vonatkozó tevékenységeket, azok résztevőit és felelőseit, valamint a visszacsatolási és indikátor mérő folyamatokat. Ezek fényében adódik az egyetem nemzetköziesítési folyamatainak iránya és keretrendszere. (...)

– Milyen együttműködései vannak az egyetemnek külföldi katolikus szervezetekkel, egyetemi szövetségekkel?

– Több nemzetközi szervezet tagja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az egyik legfontosabb ilyen szervezet a FUCE, az Európai Katolikus Egyetemek Szövetsége, mely 1991-ben jött létre azzal a meggyőződéssel, hogy hálózatba fogja a katolikus egyetemeket, és jelenleg több mint 50 tagot számlál. Évente tartanak közgyűlést, melyen a PPKE is képviselteti magát. Egyetemünk tagja a Katolikus Egyetemek Nemzetközi Szövetségének is (IFCU), amelynek célja a katolikus egyetemek közötti kapcsolat erősítése, az intézmények képviselete, valamint kapcsolattartás más nemzetközi szervezetek felé. A szervezet kutatásokat is folytat, és összehangolja az együttműködéseket a katolikus egyetemek között. Az IFCU-nak jelenleg több mint 226 katolikus felsőoktatási intézmény a tagja. Egyetemünk aktív résztvevője a Catholic University Partnership kezdeményezésnek (CUP) is. Ez az együttműködés az amerikai Notre Dame Egyetem Nanovic Institute for European Studies Intézetének kezdeményezésére jött létre, fontos tárgyköre a katolikus felsőoktatás és a civil társadalom fejlődése a posztkommunista Európában. Egyetemünk számos fontos partneregyeteme részt vesz az együttműködésben a kelet és közép-európai régióból. (...)

– A mesterséges intelligencia az egyik legaktuálisabb téma napjainkban: milyen veszélyei vannak, ugyanakkor mire tudjuk használni?

– A Szentszék is aktívan foglalkozik ezzel, ezt mutatja, hogy január végén egy dokumentumot a Hittani Dikasztérium és a Kultúráért és Nevelésért felelős Dikasztérium közösen adott ki az MI-ről. Az Antiqua et Nova sorra veszi azt is, hogy melyek az előnyei a mesterséges intelligenciának például az orvoslásban, a gazdaságban, az oktatásban, a társadalomban, és melyek a lehetséges veszélyei ugyanezen területeken. Úgy vélem, éppen a katolikus egyetemek feladata az, hogy ezen előnyök és potenciális veszélyek egyre élesebben láthatóvá váljanak, továbbá a megfelelő mederbe terelődjenek.

– A 21. századi szekularizált társadalomban milyen felelőssége van egy katolikus egyetemnek?

– A kereszténység sajnos nem magától értetődő az európai szekularizált társadalomban, így alapvető felelősségünk, hogy egyáltalán a keresztény világképet jobban megismertessük a magyar és külföldi hallgatóinkkal, illetve hogy bemutassuk a kereszténységnek az európai kultúrát mélyen átjáró és meghatározó mozzanatait. A keresztény világképnek megvan a saját logikája, s ennek felfedezésére is meghívjuk egyetemistáinkat, legyenek bármely képzés hallgatói: aki például jogot tanul, az olykor a keresztény emberképre való hivatkozásokkal fog találkozni jogi alapelvek kapcsán, aki bölcsészettudományt tanul, annak gyakran az európai keresztény kultúra és annak története jelenti a vonatkozó gondolkodási koordinátorrendszert. Nagyon fontosnak tartom jól ismerni és jól ismertetni tudni a keresztény szemléletmódot, továbbá a különböző tudományok múltbeli keresztényi inspiráltságát. Óriási dolog, hogy nálunk egy hallgató, akár jogra iratkozik be, akár mérnök-informatikusnak tanul, hall arról, hogy mi az Egyház társadalmi tanítása, ismerheti a Biblia tartalmát, a katolikus hit alapvető elveit.

Az interjú teljes terjedelemben ITT olvasható. 

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria