Itáliai reneszánsz remekműre bukkantak egy francia asszony konyhájában

Cimabue (1240 körül – 1302 körül) Giotto mestere volt. A jeles firenzei festő korai reneszánsz remekművét a Párizstól északra fekvő városban, egy több mint kilencvenéves asszony konyhájában fedezték fel. Az idős hölgy, aki nem volt tisztában a festmény jelentőségével, költözködés előtt állt, így a képet az ingatlan kiürítése során ki is dobhatták volna, ha egy jószemű aukciós szakember észre nem veszi.

Hosszú évtizedeken át senki nem sejtette, milyen érték lappang a külvárosi házban. A festmény a nyitott konyha és a nappali között függött a falon, anélkül, hogy különösebb érdeklődést váltott volna ki a család körében, szokványos orosz ikonnak tartották. Annak ellenére, hogy közvetlenül a tűzhely fölött lógott, szerencsére jó állapotban volt.

Idén júniusban, amikor az asszony elhatározta, hogy eladja a házát, és elköltözik, felkérte egy senlisi aukciósház szakértőjét, hogy mérje fel a hatvanas években épült ingatlanban lévő, eladásra szánt bútorokat és más berendezési tárgyakat.

„Egy hetem volt arra, hogy szakvéleményt adjak a tárgyakról, és kiürítsem a házat” – mondta Philomène Wolf a Le Parisien francia napilapnak. „Bár szinte tele volt a naptáram, mindenképpen időt kellett szakítanom rá… különben minden a szemétbe került volna.”

Az aukciós szakember felidézte, hogy amint a házba lépett, azonnal észrevette a festményt. „Ritkán lát az ember ilyen minőségű képet. Rögtön gondoltam, hogy egy korai itáliai alkotással van dolgom. De azt nem hittem volna, hogy Cimabue műve lehet.”

Az árverésvezető, aki csak a múlt év óta dolgozott az aukciósházban, azt javasolta az asszonynak, hogy vigye el a 24 × 20 centiméter méretű képet szakemberekhez eredetének feltárására és értékbecslésre. Párizsi művészeti szakértők tisztázták a festmény eredetét, és 4–6 millió euró (1,3–2 milliárd forint) közötti összegre becsülték az értékét.

A nő és családja nem kívánta felfedni kilétét. Az asszony azonban annyit elmondott az aukciósháznak, a kép olyan régóta lógott a falon, hogy fogalma sincs, honnan származik és hogyan került a család tulajdonába.

A felfedezés azért is világraszóló jelentőségű, mert mindössze tizenegy fatáblára festett művet tulajdonítanak a korai reneszánsz mesternek, aki egyiket sem szignózta. A szakértői vizsgálatok nyomán kijelenthető, hogy a Compiègne-ben talált festmény (Jézus megcsúfolása) egy 1280-ból származó nagy poliptichon (háromnál több részből álló, szétnyitható oltárkép – a szerk.) része, melyen Cimabue, eredeti nevén Cenni di Pepo nyolc jelenetben ábrázolta Jézus szenvedésének és keresztre feszítésének történetét. Az oltárkép másik két ismert darabját múzeumban őrzik: a londoni National Galleryben (Szűz Mária a gyermekkel és két angyallal), valamint a New York-i Frick Gyűjteményben (Krisztus megkorbácsolása).

A National Gallery féltve őrzött kincse szintén évszázadokon át lappangott, míg egy brit arisztokrata suffolki kastélyában nagytakarítás közben rá nem tálaltak. 2000-ben adományozták a londoni képtárnak.

A múzeum leírása szerint Cimabue alkotása „a művészet történetének döntő pillanatát” jelenti, amikor az olasz festők, bár továbbra is a bizánci stílus hatása alatt álltak, felfedezték a formák és a háromdimenziós tér valósághű ábrázolását.

Éric Turquin francia művészeti szakértő, aki tanulmányozta és értékelte az alkotást, az infravörös fénnyel végzett vizsgálatok alapján kijelentette: „kétségtelen, hogy a festményt ugyanaz a kéz alkotta”, mint Cimabue más ismert munkáit.

A konyhában talált reneszánsz táblakép október 27-én kerül kalapács alá a senlisi Actéon aukciósházban.

Fordította: Székács István

Forrás: AFP; The Guardian

Fotó: The Art Newspaper; National Gallery

Magyar Kurír