Janus Pannonius költő, pécsi püspök arcai

A padovai és ferrarai egyetemen tanult pécsi ordinárius kinevezésének pontos dátuma nem ismert, de a fennmaradt forrásokban 1459 márciusától már választott pécsi püspökként szerepelt. Az uralkodótól 1459. július 6-án kapta meg a megerősítést, a pápai kinevező bulla pedig ugyanezen év november 5-ével kelteződött. Egyházi méltóságát haláláig viselte.

Janus Pannonius arcvonásait rejtély övezte 2009-ig, amikor a megtalált földi maradványok koponyarekonstrukciója révén elkészült a neves humanista-egyházfő valószínűsíthető arca szoborba öntve.

A Pécsi Egyházmegye honlapján megjelent írás nem kíván állást foglalni, csupán összegyűjti a pécsi, illetve Pécshez köthető, különböző forrásokban (könyvmetszet), valamint szobrokon és érmeken fennmaradt, 19. és 21. század közötti ábrázolásokat.

Összességében elmondható, hogy a portréképek igen változatos korú, hol túlontúl fiatal, hol a megélt életkornál (37 év) jóval idősebb férfit jelenítenek meg, de a legtöbb esetben a bécsi Plautus-kódex ábráján lévő reneszánsz fiatalemberre utalnak  (lásd fent, a kezdőképen).

A továbbiakban a fennmaradt források, dokumentumok keletkezésének időpontja szerinti sorrendben mutatjuk be a Janus-ábrázolásokat.

Janus Pannoniust az 1472. március 27-én Medvevárban bekövetkezett halála után, a Mátyás király elleni összeesküvésben való részvétele miatt, a Zágráb melletti remetineci pálos kolostorban helyezték első alkalommal nyugalomra. Még ugyanebben vagy a következő évben a pécsi székesegyház altemplomába vitték holttestét.

A Mátyás királyt a koporsónál láttató ábrázolás több szálon kötődik Pécs városához. A baranyai Kölesy Vince Károly és Melczer Jakab által összeállított Nemzeti Plutarkus első kötetében szereplő illusztriációt a 19. század elején készítette el Buck József pécsi rajztanár rajza alapján Johann Georg Mansfeld bécsi rézmetsző. A képaláírás szerint: „Kigördült a szánás könnye a jó Fejdelem szemeiből.” A metszet azt a pillanatot mutatja be, amikor a Pécsre látogató Mátyás királynak a papok megmutatták Janus Pannoniusnak a pécsi altemplomban rejtegetett, temetetlen holttestét.

* * *

Hölbling Miksa Baranya vármegyei főorvos a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók hatodik nagygyűlésének történetét összefoglaló kiadvány mellékletében közölt egy metszetet a nyilvános pécsi püspöki könyvtár (ma Klimo Könyvtár) éremtárába akkoriban bekerült kisméretű, ovális alakú ezüst dombormű „hív másolatá”-ról. A III. János püspököt ábrázoló dombormű Szőnyi Ottó szerint semmiképpen sem Janus-korabeli, hanem jóval későbbi darab másolatáról van szó. A relief az 1930-as évek után eltűnt, ekképpen róla csak az alábbi, 1846-ban megjelent metszet maradt meg.

* * *

A humanista költő halálának 500. évfordulójára Borsos Miklós szobrászművész alkotott egy Janus Pannonius-plakettet, amelyet eozinmázas és néhány példányban öntött bronz változatban is fennmaradt  (lásd a cikk végén található galériában). Az eozin-példányokat Pécs Város Tanácsa és Baranya megye ajándékozta különböző alkalmakra.

Ugyancsak a félévezredes évforduló alkalmából, 1972. március 27-én avatták fel Borsos Miklós életnagyságú Janus Pannonius-bronzszobrát a püspöki palota déli oldala előtti Barbakán kertben.

* * *

A Pécs-Baranyai Múzeumbarátok Köre 1977-től Janus Pannonius bronzérmet adományozott azon pécsi személyeknek, akik kiemelkedő kulturális tevékenységet folytattak, továbbá támogatták a múzeum munkáját. Az érmet Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész tervezte.

1987. március 27. óta a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola emlékérmet adományoz a költő-püspök halálának évfordulóján a kiemelkedő munkát végző tanároknak és végzős diákoknak. Az öntött bronzérem a pécsi festő-éremművész, Soltra Elemér munkája (lásd a cikk végén található galériában).

* * *

A Kárpáti Gábor, a Janus Pannonius Múzeum régésze által 1991-ben végzett feltárás során megtalálták III. János püspök földi maradványait és második sírját. 2008. október 21-én ünnepélyesen újratemették Janus Pannoniust a pécsi székesegyház altemplomában, ahol Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész bronz püspökfejjel és Janus márványba vésett sírversével, leomló lepellel megkomponált síremlékét helyezték el.

Az újratemetés és a közelgő egyházmegyei millennium (2009. augusztus 23.) alkalmából egy Janus Pannonius vert ezüstérem is készült, az ezeréves évforduló éremsorozatának első darabjaként. Az emlékérem Fritz Mihály szegedi éremművész munkája, amelyet a szegedi Szabó Géza éremverdéjében készítettek el (lásd a cikk végén található galériában).

Az alkalomra a Pécsi Egyházmegye megjelentette Janus Pannonius Sylva Panegyrica ad Guarinum... című, Bázelben 1518-ban kiadott könyvének hasonmás példányát. A kötet a humanista mester egyéb költeményeinek kritikai kiadását is magába foglalta. Reneszánsz kötésének közepére díszítésképpen a fent említett Janus Pannoniust ábrázoló emlékérem előlapja került.

* * *

2009. június 5-én mutatták be Pécsett a Kustár Ágnes antropológus és Árpás Károly szobrászművész által koponyarekonstrukció révén elkészített Janus Pannonius-fejet a pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályán. Ez az esemény megváltoztatta a Janus Pannoniusról előtte elfogadott arcképet.

A gazdagon illusztrált írás teljes terjedelmében, pontos forrásmegjelölésekkel ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír