Jézus velünk és értünk szenvedett, de feltámadt és él – Családos városi keresztút Székesfehérváron

Fiatalok és kisgyermekek jelenítették meg a szenvedéstörténet állomásait, és szülők olvasták fel gondolataikat a kereszthordozás nehézségeiről, az újrakezdés kegyelmeiről. Kissevichné Toldi Hajnalka szervező arra kérte a családokat, úgy tekintsenek a keresztútra, hogy megtalálják benne saját életük állomásait. Közben gondoljanak arra, bár Jézus értünk szenvedett és meghalt, de feltámadt és él.

Jézus keresztútjának állomásait felidézve a családon belül átélt személyes élményeiket, tapasztalataikat osztották meg a szülők és fiatalok. A felolvasott gondolatokban megjelent az ítélkezés, a veszekedés, a harag, a türelmetlenség, az egymástól eredő nehézségek, a hétköznapi keresztek hordozása mellett az együttérzés, a megbocsátás és a szeretet újrakezdésének gyakorlata is. Az utolsó szó nem a halálé, hanem a szereteté, ahogy Jézus sírja sem a vég helyszíne, hanem az új élet kezdetének tere. „A sír csendje fájdalmas és véglegesnek tűnik. De a szeretet nem tűnik el, csak elcsendesül, hogy majd újra felragyogjon. Jézus sírja nem a vég, hanem az új élet kezdete.

A családi életben is vannak sírnak tűnő időszakok: fáradtság, bezárkózás, elhallgatások. De ha bízunk Istenben, a szeretet mindig utat talál.

A sír mélyéből is feltámadás fakad” – hangzott el az utolsó stációnál.

Hallgass meg engem, kérlek Istenem, szólj hozzám, jöjj, fedd fel arcod! – hangzott el az énekek között a Jézus Utazó Követei zenekartól, amely mintegy összefoglalója volt az elmondott fohászoknak. Jó volt hallani az ismert gitáros dalokat, amelyek segítettek mélyebben átélni a családos keresztútjárást.

Spányi Antal püspök zárógondolataiban megerősítette, küldetésünk arról szól, hogy Jézust kövessük. Kövessük őt keresztjeinket hordozva, egymást segítve egyedüllétben vagy családban egyaránt. „Ezt a példát kell megmutatni a gyermekeknek, amelyet továbbvisznek majd saját családjukba. A keresztény élet gyakorlata így válik valósággá. Amikor a keresztutat járjuk, Jézus életének szenvedését szemléljük, nemcsak visszagondolunk egy régi eseményre, hanem próbáljuk megélni azt a szeretetet, amelyet megtapasztaltak azok, akik ott voltak Jézus körül. Nyilván nem könnyű dolog az ünnepek előtt Jézust szemlélni a csöndben, az imában, a szertartásokban, amikor annyi feladat van, a gyermekek nyüzsgése veszi körül az embert, de

Isten kegyelme segít mindenféle körülmények között megérezni, hogy ő velünk van és szeret minket.”

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szerző: Berta Kata

Fotó: Berta Gábor

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar

Magyar Kurír