Jubileumi emlékkönyv Dantéról

Az emlékévben Budapesten és Szegeden is tudományos konferenciát rendeztek, amelyen egyetemi tanárok, neves Dante-kutatók tartottak előadást. A Szegedi Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent kiadvány ezen előadások szerkesztett változatát tartalmazza. A kötetet Draskóczy Eszter és Mátyus Norbert szerkesztette. 

A tanulmányok szerzői különböző szempontok alapján közelítik meg Dante munkásságát. Benyik György katolikus pap, teológus azt elemzi, hogyan jelenik meg a mennyei utazás a bibliai irodalomban és a Commediában. Kiemeli: Dante pokolképe a görög mitológia és keresztény elképzelések keveredése. A pokol bejárása hasonlít Odüsszeusz és Aeneas alvilági utazásához, és feltűnnek az Isteni színjátékban a görög mitológia alvilági szereplői is: Cerberus, Kharón, Ceres, Perszephoné, de a túlvilágon élők sorsa egészen más, mint az ókori eposzokban. Dante poklában szenvednek a bűnösök, egyetlen céljuk a bűntől való megszabadulás, ám ez nem lehetséges. Dante tehát nem bibliai források alapján rajzolja meg a poklot. A Purgatóriumot illetően Benyik György megvilágítja: a Bibliában a Dante által leírtakhoz hasonló tisztítótűz-leírás nem található. Az Ószövetségben a 2Makk 12,42–44-ben már jelen van a Seol-hit. Bizonyos utalásokkal az Újszövetségben is találkozhatunk, de ezek csupán általánosságban vonatkoznak a gyötrelemre: „Bizony, mondom neked, nem szabadulsz ki onnan, amíg az utolsó fillért is meg nem fizetted” (Mt 5,26). A keresztény hagyományban csak Dante halála után több mint száz évvel, a Bázeli Zsinat definiálja részletesen ezt a tant: a purgatóriumot a lelkek tisztulása helyének nevezi. A tanulmány szerzője leszögezi: a tisztítótűz részletes leírása Dante invenciója, még akkor is, ha sokat merített Vergilius Aeneiséből. Dante víziói a népszónokok közvetítésével elterjedtek a népi vallásosságban és a képzőművészetben is. Benyik György megállapítja azt is: a Paradicsom dantei leírásának megfelelő elbeszélés sem található a Bibliában. „Mennyországvíziójának teológusokkal és filozófusokkal teli napközeli képe (…) teljesen előzmény nélküli, melyben a teológusok sem időbeli egymásutánban jelennek meg.” 

Süli Tünde tanulmányának témája a Komédiában szereplő Geryon és a hárpiák szimbolikája. Felhívja a figyelmet arra, hogy jóságos, bizalmat keltő arcán kívül Geryon minden más testrésze, amely állati tagokból áll – „törzse, mint a kígyó” –, a csalárdsághoz, a hazugsághoz köthető; a szörny hamisságát az emberi arc és az állati elemek hibrid jellegéből adódó kettőssége is azonnal jelzi. Süli Tünde szerint az Isteni színjátékban Dante „a bűnbeesés kígyójának, illetve fogalmi tartalmának nem kisebb szerepet szán, mint azt, hogy segítségével olvasójának az üdvözüléssel kapcsolatos üzenetet közvetítsen, hangsúlyozva a hit üdvösségben betöltött szerepét”.

Fabiny Tibor Dante és Milton figurális szimbolizmusát hasonlítja össze. Kifejti: amíg Dante az egész teremtett és történelmi világra kiterjeszti figurális látásmódját, addig a puritán Miltonnál ez szinte kizárólag a Biblia világára korlátozódik. A Színjáték olyan, mint egy középkori katedrális, „itt mindennek és mindenkinek van helye, hiszen minden és mindenki Isten teremtése. Dante mindent és mindenkit átfogó és Istenhez felemelő inkluzivitása és univerzalitása önmagában is gyönyörű, mert Isten dicsőségét hirdeti és sugározza”. Fabiny Tibor rámutat: Dante és Milton műve is kiemelten foglalkozik a keresztény hit legnagyobb misztériumával, a megváltás titkával és drámájával. 

Szénási Zoltán azokat a szerkezeti párhuzamokat világítja meg, amelyek Babits Mihály Nyugtalanság völgye című verseskötete és az Isteni színjáték között fedezhetők fel. Az Emlékezés című verset Babits korábbi szerelmének, Kiss Böskének 1917. májusi halála ihlette, akit a költő egy 1911-ben keletkezett versében „csitri lány”-ként szólított meg. Ez a kifejezés az Isteni színjátékból származik: a Purgatórium XXXI. énekében (55–60) Beatrice veti Dante szemére, hogy miért telt annyi évbe, míg eltalált hozzá: „Úgy kellett volna hát, hogy ily csalandó / képek első nyilára visszafordulj / föl, hozzám, ki már nem valék mulandó: / nem hogy szárnyaddal inkább visszacsorbulj / több mámort lesve, vagy egy csitri lánykát / vagy részegülni pillanatnyi bortul.” 

Várkonyi Borbála dantisztikai szempontból közelít Krasznahorkai László Az urgai fogoly című művéhez. Megállapítja: mintha a dantei utazás antitézisét olvasnánk Az urgai fogolyban, ahol Krasznahorkai „apránként, de kíméletlenül bontja le mindazt, amit a megelőző korok irodalmi hagyománya őrzött, gondolt, vélt, fenntartott az utazás embert átformáló erejéről. (…) Az Isteni színjáték Dante-utazója bár feltekintve a hegygerincre fájdalmasan tapasztalja az attól való távolságot, utazásának mégis irányt és távlatot nyújt a Pokol I. énekében leírt egyszerű gesztus. Így lehet az, hogy a Komédia első éneke már előremutat a Paradicsom XXXIII. énekére, amelyben Dante elérkezik a boldog istenlátásig. Krasznahorkainál ez az istenélmény nem lehet teljes.” Az elbeszélő képtelen meghaladni önmaga korlátait.

Kelemen János tanulmányának témája, hogy a klasszikus német filozófia, elsősorban Friedrich Schelling új fejezetet nyitott a Dante-recepció történetében. Egy helyen azt is felveti, hogy minden kitüntetett kornak meglehet a maga Isteni színjátéka. Schelling korának feltehetően Goethe Faustja volt a reprezentatív alkotása. Kelemen János költői kérdése: „s mit tekintsünk mi a magunk kora reprezentatív alkotásának, mely a kor alapvonásait összefoglalóan kifejezi?” Válasza: „Korunk jellegzetességeit a dantei Pokol hiánytalanul kifejezi.”  

A kiadvány előszavát Pál József irodalomtörténész, Dante-kutató írta. Ebben így fogalmaz: „A szervezők és a szerkesztők a magyarországi Dante-kutatások átfogó, szinte teljes képét akarták bemutatni mindazoknak, akik Dante szellemi vonzáskörébe kerültek. A kötet az irodalomtudomány váltakozó szempontjai szerint átgondolt interpretációk bemutatásával szeretné segíteni egy másik, Istenre irányuló gondolkodásmód költői világának a megértését. Itt tart ma nálunk a Dante-ismeret.”

Draskóczy Eszter – Mátyus Norbert (szerk.): Dante-emlékkönyv 2021 – Tanulmányok Dante halálának 700. évfordulója alkalmából. Szegedi Egyetemi Kiadó, 2022.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Szegedi Egyetemi Kiadó

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2023. április 23-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.