Az utóbbi években a görögkatolikus szertartások énekei is apróbb változásokon mennek át. Annak ellenére, hogy az egyes helyi sajátosságokat mind dallamban, mind pedig szövegben megtartják, különösen az adott helyen régóta szolgáló kántorok számára szükséges, hogy a változtatásokat figyelemmel kísérjék. A képzésen ezúttal mindehhez a szakmai hátteret Bukáné Kaskötő Marietta, Juhászné Drabik Tünde és Koleszárné Vatamány Viktória tisztelendő asszonyok biztosították.
A kántorok mindennapi szolgálata – végzettségüknek megfelelően – a zene- és az ének tanításával, művelésével telik, illetve saját parókiájukon kántori szolgálatot látnak el, vagy segítik azt. Így kellő tapasztalattal rendelkeznek arról, mekkora felelősséget jelent és milyen mértékű felkészültséget igényel a szertartásokon az énekek vezetése, különösen olyankor, amikor jellemzően nem csak a rendszeres templomba járók hallhatják azokat, vagy kapcsolódnak bele a közös éneklésbe.
A Miskolci Egyházmegye székházában megjelenteket Orosz Atanáz megyéspüspök köszöntötte, az énekek figyelmes vezetésére biztatva a kántorokat. A közös „beéneklés” után három kisebb csoportban folyt tovább a szakmai munka. Az épület különböző helyiségeiből a karácsonyi ódáknak, az ünnepek katavásziáinak (kánon – a szerk.), tropárjainak (tropus, vagyis tárgyát költői képekben kifejező, eredetileg egyetlen versszakból álló ünnepélyes ének, az ünnep főéneke – a szerk.) és Nagy Szent Bazil Liturgiájának dallamai szűrődtek ki.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria