Keresztek szögesdrótból – A megbocsátás és a béke koreai szimbólumai Rómában

A tárlat 136 keresztből áll, melyeket Gvon Dehun szobrászművész, a Szöuli Nemzeti Egyetem professzora készített az Észak- és Dél-Korea között húzódó kerítés darabjaiból. A művész megolvasztotta a szögesdrótot, majd ebből öntötte ki a „béke keresztjeit”.

„A keresztek kifejezik a koreai nép heves vágyát a háború vége és a béke iránt” – nyilatkozta Mun elnök, aki maga is katolikus, idézve a Bibliát: „ők pedig kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat szőlőmetsző késekké” (Iz 2,4).

A koreai demilitarizált övezeten keresztül húzódó kerítés darabjaiból készült, 136 keresztből álló installációt Andrew Jom Szudzsong emeritus érsek áldotta meg néhány napja.

A kezdeményezésnek szimbolikus, kulturális és politikai jelentése van: célja, hogy felhívja a világ figyelmét arra, hogy a Koreai-félszigeten fontos elérnünk a tartós békét – magyarázta az egyesítési miniszter, Li In Jang, aki szintén jelen volt a megnyitón.

A béke és a megbocsátás spirituális jellegű üzenetét elindítva – nyilatkozta a vatikáni Fides katolikus hírügynökségnek a miniszter –, a koreai kormány elismerte a Katolikus Egyház szerepét, amely mindig is a békéért, a szeretetért, az igazságért, a demokráciáért és az emberi jogokért küzdött. Most

meg kell újítanunk a párbeszédet és az együttműködést, hogy egységet és jólétet hozhassunk félszigetünkre, és ebben számítunk az Egyházra is.

Gvon Dehun szobrászművész így beszélt a megnyitón: „Ez az alkotás összegzi a koreai keresztények szenvedését és vágyukat a békére. Miközben a kereszteken dolgoztam, mély részvétet éreztem irántuk.”

* * *

A Koreai Köztársaság, hétköznapi nevén Dél-Korea egyetlen szárazföldi határa a koreai demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott, amely még 668-ban jött létre, Silla néven.

Az ország mai neve a középkori Korjo dinasztia nevét őrzi. A japánok 1910-ben megszállták Koreát, a második világháború idején rendőri diktatúrát vezettek be.

1945-ben az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, és a 38. szélességi kör mentén felosztották az országot. A szovjet segítséggel megalakított Észak-Korea függetlenségének kikiáltását követően, 1948. augusztus 15-én kiáltották ki a Koreai Köztársaságot. A két Korea viszonya egyre jobban elmérgesedett, ami 1950-ben a koreai háborúhoz vezetett. Az egyik fél győzelmével sem végződő háború az 1953-ban aláírt tűzszüneti egyezménnyel ért véget, a két Korea azonban technikailag továbbra is hadban áll egymással.

Bár 2007. október 4-én No Muhjon és Kim Dzsongil aláírt egy nyolc pontból álló békemegállapodást, de pár éven belül a szerződés formálisan is semmis lett, amiben oroszlánrésze van Észak-Korea nukláris fenyegetéseinek. 2018. április 27-én Korea-közi találkozóra került sor Kim Dzsongun és Mun Dzsein között a Békeházban, melyet ugyanebben az évben két másik találkozó is követett, a végleges megbékélés azonban máig távolinak tűnik.

2020-ban Dél-Korea lakossága 51,8 millió fő volt, egy 2012-es felmérésben a lakosok 52% vallotta magát vallásosnak, 31% nem vallásosnak és 15% ateistának. A 2015-ös népszámlálás eredményei szerint a dél-koreai lakosság több mint fele (56,9%-a) nem tartozik egyetlen vallási szervezethez sem. A népszámláláskor a lakosság 27,6%-a tartotta magát kereszténynek (ebből 19,7% protestánsnak, 7,9% pedig római katolikusnak), és 15,5% buddhistának. Mintegy 130 ezer muszlim vallású ember él az országban. Dél-Koreában nincs államvallás, a vallásszabadságot az alkotmányban biztosítják.

A személyi kultuszra épülő Észak-Korea alkotmánya szerint szocialista állam. Az ország, amelynek mintegy 25 millió lakosa van, hivatalosan ateista. Bár a 2010-ben módosított alkotmány 68. paragrafusa szerint hivatalosan továbbra is vallásszabadság van, ugyanezen paragrafus szerint senki nem használhatja a vallást idegen hatalom céljaira vagy az állam, illetve a társadalmi rend kárára.

Fordította: Baranyai Judit

Forrás: Fides, Wikipédia

Fotó: Fides

Magyar Kurír