Kereszténydemokrácia a 21. században – Beer Miklós és Navracsics Tibor tartott előadást Budapesten

2018. november 10. szombat 15:01

Beer Miklós váci megyéspüspök és Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a kereszténydemokrácia Európában betöltött szerepéről beszélgetett a Részigazság Klub estjén a budapesti Háló Közösségi és Kulturális Központban november 9-én.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom és Háló Közösségi és Kulturális Központ által szervezett alkalom moderátora Feledy Botond, a Társadalmi Reflexió Intézet vezetője volt. Az est felvezetőjeként Szőnyi Szilárd újságíró mondta el gondolatait. Egy alkalommal Balog Zoltán miniszter arra a kérdésre, hogy kereszténydemokrata-e, azt válaszolta, hogy inkább „keresztény és demokrata”. Orbán Viktor miniszterelnök a választások után kijelentette, hogy régi vágású kereszténydemokráciát szeretne Magyarországon. Az is közismert, hogy az Európai Unió alapítói kereszténydemokraták voltak. A kereszténydemokrácia három fő elve eredetileg a perszonalitás, a szolidaritás és a szubszidiaritás volt, ám az nagy kérdés, hogy napjainkban mi érvényesül mindebből és beszélhetünk-e még egységes kereszténydemokráciáról.

Beer Miklós püspök szerint a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes dokumentumának fényében a mai helyzetben szükség lenne a szegénység és gazdagság viszonyát újragondolni. Nézeteinket a társadalmi kérdések vonatkozásában is az Egyház alapvető dokumentumaira kellene építenünk, melyek között első az evangélium.

Navracsics Tibor Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi örökségét tartja követendőnek. E nagyformátumú politikusok türelmesek voltak, évtizedekig vártak arra, hogy döntéshozatali pozícióba kerüljenek. Békeszeretet és az emberi jogok tisztelete jellemezte őket. Ugyanakkor Schuman kemény katolikus érvelése a mai politikai életben inkább zavart keltene. Charles de Gaulle és Adenauer közösen mentek szentmisére azután, hogy 1963-ban aláírták a francia-német keretszerződést. Ma Macronról és Merkelről mindez elképzelhetetlen.

Ma egy politikus nem utal szívesen a transzcendenciára, mert akkor az érvelése veszít az erejéből. Napjainkban „tényalapú” politizálást követelnek meg. Pedig mindig absztrakt alapokra építettük a politikát, gondoljunk csak az emberi jogokra.

Beer Miklós mindehhez hozzátette, hogy ha ragaszkodunk a keresztény jelzőhöz, akkor annak az eredeti jelentését kell figyelembe vennünk. Ugyanakkor egy hívő ember is politizálhat, hiszen a II. vatikáni zsinat szerint az Egyház nem egyenlő a klérussal. A hívő embernek kötelessége részt venni a társadalom irányításában. Alakítsuk ki a véleményünket és vállaljuk azt fel.

Navracsics Tibor szerint amióta a politika és a katolicizmus kapcsolatban van egymással, mindig feszültség volt a konkrét cselekvés és az elvek között. A politika persze devalválhatja a keresztény elveket, de ha nincs jelen a kereszténység a közéletben, akkor nem lesz semmilyen képviselete. Magyarországon Barankovics István Demokrata Néppártja tett erre kísérletet, de kevés ideje volt rá. Napjainkban a protestáns germán világban nincs igazi kereszténydemokrácia, csak keresztény ihletettség pártokról beszélhetünk. A német, felekezetközi kereszténydemokrácia markánsan különbözik az olasz vagy a spanyol kereszténydemokráciától. Persze azt is megkérdezhetjük, hogy mi a fontosabb, a keresztény mivolt, vagy az, hogy valaki jó politikus legyen?

Beer Miklós szerint a mai egyházi struktúra is erőtlen, nem bíztat arra, hogy a keresztények valóban részt vegyenek a társadalom alakításában. Megszokták a hívek, hogy a papok mondják meg nekik, mit kell tenni.

Navracsics Tibor szerint a kereszténydemokrácia előtt fényes jövő áll. A kereszténydemokrácia első nagy korszakában az osztálykonfliktusra adott választ, a második során a totális rendszerekkel szemben hallatta a hangját. Most juthatunk el a harmadik korhoz, hiszen azoké a közösségeké a jövő, melyek választ adnak az identitás kérdéseire. Azt persze látjuk itthon is, hogy az Egyház – melynek egy fél évszázados direkt elnyomást kellett túlélnie – ma egy indirekt nyomás alatt áll: „valósítsd meg önmagad, ne tartsd be a szabályokat, verd szét a rendet.” Ebben a közegben nehéz létezni.

Beer Miklós püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) A mustármag reménye című könyvében a kisközösségi egyházmodellt javasolta. Az Egyháznak ma is ez a feladata. Sok lelkiségi mozgalom elindult, de az a legfontosabb, hogy többféle családközösség is létrejött.

Navracsics Tibor szerint azok lesznek az optimális közösségek, melyek a szemtől szembeni találkozásra adnak lehetőséget, az online közösségek nem közösségek. Európa nem Brüsszelben van, hanem itt, ott és mindenhol – Európában. Uniós biztosként első útja Brüsszel egyik külvárosába, Molenbeekbe vezetett. Az itteniek – akik egyébként meglehetősen rossz körülmények között éltek – csodálkoztak, hogy a „távoli Európa” eljött hozzájuk. Pedig Brüsszel egy kilométerre volt tőlük.

„Ferenc pápa szerint, ha keresztények vagyunk, többet kell vállalnunk, vagyis menjünk el a perifériára.” – emlékeztetett Beer Miklós püspök. Ezt itt Magyarországon is lehet, erre példa a „karolj fel egy családot” kezdeményezés. A papoknak is bíztatniuk kellene az embereket arra, hogy tegyenek valamit, hogy ne „vasárnapi keresztények és hétköznapi pogányok” legyenek.

Navracsics Tibor mindezt azzal egészítette ki, hogy erősíteni kell a keresztény közösségek és a nem hívők közötti kapcsolatot. A nem hívők sokszor úgy látják, hogy a hívők többnek tartják magukat náluk. A társadalmi problémák megoldására mind a két oldalnak össze kell fognia. Azoknak, akik keresztények és demokraták, ez a felelőssége.

Beer Miklós püspök azt hangsúlyozta, hogy az identitás kialakításában a család és az iskola mellett fontos a kortárs közösség is. A cserkészetnek, a szakkollégiumoknak ebben nagy jelentősége van. Kérdésre válaszolva a váci megyéspüspök arra is utalt, hogy egy politikus ne legyen pap, ne nyilatkozzon például liturgikus kérdésekben, mert ez szerepzavar. De egy pap se legyen pártpolitikus. Ugyanakkor egy papnak aktivizálnia kell a közösségét. Az Egyháznak az állami törvények mentén a konkrét megoldásokon kell fáradoznia.

Navracsics Tibor mindezt azzal egészítette ki, hogy a demokratává nevelésben az iskola és a cserkészet mellett a családnak van nagy szerepe. A személyiséget kell nevelni elsősorban – nem csak a matematikát, de az értelmes életet is meg kell tanulniuk a fiataloknak. Vegytiszta kereszténydemokrata azonban nincs. Lotz Károly volt miniszter felvetésére, mely szerint Olaszországban a maffia összefonódott a kereszténydemokráciával, az uniós biztos azt válaszolta, hogy a korrupció nem politikai meggyőződés kérdése. Az, ami az olasz kereszténydemokráciával történt, az egész olasz demokrácia csődje volt. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mi pártunkban vannak a rendes emberek, a többiben pedig a rendetlenek. De a rendetlenek is szeretnek a rendesek közé kerülni. Napjainkban is érvényesek a nagy elődök – Schuman, Adenauer és De Gasperi – alapvetései, ám ezeket alkalmaznunk kell a mai kor körülményeire.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
kegyelmet-es-eszkozoket-kapunk-hithez
Kegyelmet és eszközöket kapunk a hithez – Vízi Elemér SJ tartományfőnök a huszonöt éves Manrézáról

Huszonöt évvel ezelőtt, Szent Erzsébet napján áldotta meg Angelo Acerbi pápai nuncius a jezsuiták dobogókői Manréza Lelkigyakorlatos Házát. A lelkigyakorlatos és konferenciaközpont történetéről, jelenéről és a jövőre vonatkozó tervekről Vízi Elemér SJ tartományfőnököt kérdeztük.

19:59
ferenc-papa-gondolkodjunk-el-miben-tudnank-valtoztatni-magatartasunkon
Ferenc pápa: Gondolkodjunk el, miben tudnánk változtatni magatartásunkon!

December 9-én délben a Szentatya elimádkozta az Úrangyala imát a Szent Péter téren egybegyűlt zarándokokkal. Hangsúlyozta, hogy nekünk is tudnunk kell változtatni magatartásunkon, nyitnunk kell mások felé, reményt és vigaszt kell vinnünk az embereknek.

18:57
Adventi kalendárium – 2018. december 9., advent 2. vasárnapja

Adventi kalendárium – 2018. december 9., advent 2. vasárnapja

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

Mai evangélium – 2018. december 9.

Mai evangélium – 2018. december 9.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Lk 3,1–6

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle